Egy a parlament előtt lévő salátatörvényben az áll, hogy a Nemzeti Információs Központ „a hírigények kapcsán rendelkezésre álló, illetve aktuálisan keletkezett információk felhasználásával a Szuverenitásvédelmi Hivatal részére tájékoztató tevékenységet folytat”. Ez magyarul azt jelenti – magyarázta a Jelennek Katrein Ferenc, az Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi műveleti igazgatója –, hogy a NIK minősített anyagokat adhat át a Lánczi Tamás vezette hivatalnak, egészen pontosan, a hivatal titkosszolgálati anyagokhoz férhet hozzá. – Ez a magyar állampolgárok és a hivatal által vizsgálat alá vont szervezetek számára is aggasztó lehet, de aggasztó abból a szempontból is, hogy így akár partnerszolgálati információk is kikerülhetnek az erre szánt körből – mondta.
A Jelen felvetette azt is, hogy mennyire vannak biztonságban az államnál az adataink. Hiszen a minap a Digitális Állampolgárság Program kapcsán Rogán Antal titkosszolgálatokért felelős miniszter arról beszélt, hogy az állampolgárok adatai a magyar állam kezében jó helyen és biztonságban vannak, miközben még ugyanazon a napon a nemzetbiztonsági bizottságnak kellett összeülnie a Védelmi Beszerzési Ügynökséget ért hackertámadás miatt. Katrein Ferenc azt válaszolta: muszáj hinnie az állampolgárnak abban, hogy az állam megfelelően bánik az adataival. Amikor az újságíró közbevetette, hogy a Pegasus szoftvert, amellyel politikusokat, újságírókat és más közéleti személyiségeket figyeltek meg Magyarországon, nem a megrendelők, vagyis a kormányok és a titkosszolgálatok telepítették föl a célpontok eszközeire, ami az azt jelenti, hogy a magyar állam biztosította ennek a külföldi cégnek a megfigyelni kívánt személyek adatait, Katrein Ferenc azt mondta: az már a Pegasus beszerzésénél is problémát jelentett, hogy egy izraeli, gyakorlatilag katonai-titkosszolgálati hátterű cégtől rendelnek meg egy a magyar állampolgárokra vonatkozó feladatot, miközben az izraeli szolgálatok mindenfelé hagynak úgynevezett backdoorokat, hátsó csatornákat a saját programjaik védelme és karbantartása céljából, vagyis bizonyos, hogy hozzájuk eljutnak ezek az adatok.
Ami a Védelmi Beszerzési Ügynökség meghekkelt anyagait illeti: a magyar kormány azt mondta, ezek nem tartalmaznak nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokat, miközben más szakértők arra hívják föl a figyelmet, hogy konkrétan a polgári és katonai titkosszolgálatok személyi állományára, beszerzéseire lehet következtetni a dark weben kiterített dokumentumokból. Katrein Ferenc az erre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a meghekkelt anyag nyilvánvalóan tartalmaz érzékeny dokumentumokat, s az erre hivatott szerveknek mindenképpen érdemes volna a dark webet folyamatosan nézniük, mert szerinte más magyar minisztériumok anyagai is fönt lehetnek. Szerinte a kormány saját érdeke volna, hogy tájékoztassa a nemzetbiztonsági és a honvédelmi bizottságot, hiszen ezek eleve erre a célra jöttek létre. Fel kell mérniük a kárt, látniuk kell, hogy milyen védelmi intézkedések történtek, milyen kárenyhítés történt, egyáltalán, hogy mi került ki a rendszerből.
Katrein úgy véli, az a politikai kommunikáció, hogy zsarolókkal nem tárgyalunk, rendben van. Ettől függetlenül, a háttérben mindent meg kellett volna tenni a magyar kormány nevében, de akár „idegen zászló alatt is”, hogy ajánlatot tegyenek az anyag megvásárlására. A megvásárlási folyamat ideje alatt pedig lehetett volna annyi információt szerezni erről a csoportról, hogy ellencsapást lehessen tenni, amit ezután akként lehetne kommunikálni, hogy lám, nem érdemes szórakozni a magyarokkal, példát kell statuálni, miközben azt is jó volna tudni, kik voltak a megrendelők, „mert a hackercsoportok mögött általában van egy megrendelő”. Így az is elképzelhető, hogy most a védelmi ügynökség meghekkelésekor például az orosz állam megbízásából járt el a szóban forgó hackercsoport. Erre a feltételezésre alapot adhat az is, hogy annak idején a külügy szervereit orosz titkosszolgálatok hekkelték meg: Katrein szerint nem tudni, hogy az erre adott reakciónak, vagyis a kibervédelmi intézetnek, valójában milyen védelmi képességei vannak.
A Jelennek arra a kérdésére, mit üzen az a NATO-szövetségeseinknek, hogy idén a kínai nagykövetség fogadásán Kajári Ferenc altábornagy, a magyar vezérkari főnök helyettese hosszan beszélgetett Oleg Szmirnov ezredessel, az Oroszországi Föderáció katonai és légi attaséjával, aki valószínűleg az orosz katonai hírszerzés ügynöke, Katrein Ferenc azt válaszolta: még abban sem biztos, hogy egyáltalán tudták, hogy Magyarországon még van orosz katonai és légi attasé, hogy vannak még itt katonai hírszerzési beosztásokban lévő tisztek. Ugyanakkor a színfalak mögött, mondta, nagyon kemény harc folyik. „Nem véletlenül olvasunk nap mint nap egy-egy akcióról, amit az orosz titkosszolgálatokhoz lehet kötni, hiszen Európában ők háborús üzemmódban vannak. Én azt viszont nem érzékelem, hogy a magyar szolgálatok is hasonló módon, háborús üzemmódban lennének. Nézzük meg a Barátság kőolajvezeték elleni támadást, vagy a DHL teherszállító gép rejtélyes vilniusi lezuhanását! Folyamatosan vannak olyan események, amelyek feltételezhetően az orosz titkosszolgálathoz köthetők, mert ők valóban háborús üzemmódban vannak. Ez persze a lakossághoz igazából nem jut el, ami talán nem is baj, de a szolgálatoknak ezt a helyzetet, és nemcsak a magyaroknak, hanem az európaiaknak is, másképpen kéne kezelniük” – mondta, hozzátéve: a nyílt kitiltások hiánya jelképezi számára ennek a „háborús helyzetnek” a hiányát.
Ami a Magyar Péter, a Tisza párt elnöke által megfogalmazott gyanút, vagyis azt illeti, hogy a Fidesz a szolgálatokat használja föl ellene, illetve vannak olyan magánszolgálatok is, amelyeket bizonyos esetekben alkalmaz, Katrein Ferenc azt válaszolta: nem hiszi, hogy ilyen akciókban a szolgálatok részt vennének, „mert ezekkel a balhékkal csak hiteltelenítjük saját magunkat, külföldön azt látják például, hogy a magyar titkosszolgálatokkal csak baj van. Önmagunkat roncsoljuk”.
Sokkal életszerűbb szerinte a privát cégek bevonása, aminek ráadásul minimális kockázata van, hiszen a szolgálatok dokumentálnak mindent, a lehető legapróbb részletekig, „a történészeink kis túlzással mind a mai napig ebből élnek. Tehát, ha ’odabent’ valaki hülyeséget csinál, az lehet, hogy csak öt év múlva vagy tíz év múlva, de ki fog derülni. Ki fog derülni, hogy mikor ki mit írt alá, ki és milyen munkát rendelt meg.” Ugyanakkor az életszerű, hogy adott esetben egy párt magánszolgálatokat vesz igénybe, mint amilyen az UD Zrt. is volt, de arról fogalma sincs, mit keres a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet élén az UD egyik alapítója, Horváth József, hiszen szuverenitás védelme benne van a nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó jogszabályok leíró szakaszában. Ami őt Horváth József személyénél sokkal inkább aggasztja, az az, hogy egy most a Parlament előtt lévő salátatörvényben, amit Semjén Zsolt jegyez, az szerepel, hogy „a Nemzeti Információs Központ a hírigény-teljesítéssel kapcsolatos feladata során a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény szerinti feladatok ellátásának elősegítése céljából a hírigények kapcsán rendelkezésre álló, illetve aktuálisan keletkezett információk felhasználásával a Szuverenitásvédelmi Hivatal részére tájékoztató tevékenységet folytat”. Katrein Ferenc azt mondta: „Ez magyarul azt jelenti, hogy a NIK minősített anyagokat adhat át a Lánczi Tamás vezette hivatalnak, egészen pontosan azt, hogy a hivatal titkosszolgálati anyagokhoz férhet hozzá. Ez a magyar állampolgárok és olyan a hivatal által vizsgálat alá vont szervezetek számára is aggasztó lehet, de aggasztó abból a szempontból is, hogy így akár partnerszolgálati információk is kikerülhetnek az erre szánt körből. Ehhez azonban hozzá kell járulniuk a partnerszolgálatoknak is” – jelentette ki Katrein Ferenc a Jelennek.