A Nemzeti Választási Bizottság azért bírságolt meg több mint tucatnyi civil szervezetet, mert érvénytelen szavazásra buzdítottak az április 3-iki gyermekvédelminek nevezett népszavazáson. A Kúria a civil szervezeteknek adott igazat: a választási bizottság öt határozatából hármat megváltoztatott, és kimondta: ez a véleménynyilvánítás szabadságának része. Két esetben pedig azért dobta vissza a Háttér Társaság és az Amnesty International felülvizsgálati kérelmét a Kúria, mert szerinte a civil szervezetek hiányosan indokolták a kérelmeket. Tehát érdemben nem is vizsgálta azokat formai hibák miatt. A Háttér Társaságnak emiatt végül meg kell fizetnie a hárommillió forintos bírságot, miután pénteken az Alkotmánybíróság is úgy döntött: az ügy nem rájuk tartozik, mivel eljárási okból dobta vissza a Kúria kérelmeket, a döntésnek nincs köze a véleményszabadsághoz, amire a Háttér Társaság és az Amnesty hivatkoztak.
Számos civil szervezetre szabott ki bírságot a Nemzeti Választási Bizottság azzal az indoklással, hogy nem buzdíthattak volna érvénytelen szavazásra a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazáson, mert ez visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül, és ellentétes a népszavazás céljával. A civil szervezetek azon az állásponton voltak, hogy az érvénytelen szavazásra való buzdítás a véleménynyilvánítás szabadságához tartozik, ezért bírósághoz fordultak.
A Kúria valóban úgy ítélte meg: a véleménynyilvánítás szabadságának része az érvénytelen szavazásra buzdítás, ezért több mint tucatnyi civil szervezet esetében megváltoztatta a választási bizottság határozatait. Így az Amnesty Internationalnak éppen úgy nem kell a 3 milliós bírságot megfizetnie, ahogy további 15 másik szervezetnek sem kell egyenként 176 ezer forintos bírságot leróni.
A Nemzeti Választási Bizottság azonban nem egy, hanem több elmarasztaló határozatot hozott, összesen ötöt. Ezek közül kettőről a Kúria egy másik bírói tanácsa úgy ítélte meg, hogy eljárási hibától szenvednek a kérelmek, ezért érdemi vizsgálat nélkül elutasította azokat.
Így érvényben maradt egy, a Háttér Társaságot három millió forintos bírsággal sújtó határozat és egy másik, amelyben nem bírságolta meg, de elmarasztalta az Amnesty Internationalt a Választási Bizottság.
A két szervezet felülvizsgálati kérelmét a Kúria azért utasította el érdemi vizsgálat nélkül, mert úgy ítélte meg, hogy a beadványt nem indokolták megfelelően. A Kúria itt tehát el sem jutott annak érdemi vizsgálatáig, hogy vajon szerinte jogsértő vagy sem, ha valaki érvénytelen szavazásra buzdít egy népszavazáson.
A Háttér Társaság és az Amnesty International ezeket a határozatokat támadta meg az Alkotmánybíróságon, de nem jártak sikerrel.
Az Alkotmánybíróság döntése azt tartalmazza, hogy a Kúria eljárási okból utasította vissza a Háttér Társaság és az Amnesty International beadványát, vagyis az Alkotmánybíróság döntése szerint a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos felvetéseket nem is vizsgálhatta volna az Alkotmánybíróság, mert a Kúria döntése nem erről szólt, hanem arról, hogy a két civil szervezet beadványa nem felelt meg az eljárási követelményeknek, ennek vizsgálata viszont az Alkotmánybíróság szerint a Kúriára tartozik, nem az Alkotmánybíróságra.
Annak, hogy a Kúria egy másik tanácsa a többi civil szervezet beadványáról másképp döntött – érdemben vizsgálta és megsemmisítette az NVB korábbi határozatát – az Alkotmánybíróság szerint sincs jelentősége, mivel a beadványok formai és tartalmi szempontból nem voltak egyformák. Tehát szerintük nem arról van szó, hogy a Kúria különböző tanácsai azonos kérelmek közül az egyiket visszadobták, a másikat pedig érdemben elbírálták volna.
Az Alkotmánybíróság ezekben az ügyekben ugyanúgy nem vizsgálta érdemben azt a kérdést, hogy lehet-e érvénytelen szavazásra buzdítani, mint ahogyan a Kúria sem.
