A Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai vizsgálata szerint nem követett el mulasztást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora, Rovó László, aki márciusi dél-tiroli utazása után nem vonult karanténba, később azonban koronavírusos lett – erről a Fidesz-közeli Szegedma.hu számolt be, bemutatva az üggyel kapcsolatban a MOK Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének etikai bizottsága által hozott határozatot. (Hogy miként jutottak a dokumentumhoz, nem közölték.)
A szegedi rektor az ügy kapcsán péntek este a Hír TV-nek adott interjút. Mint kifejtette, az etikai vizsgálat megállapította, hogy dél-tiroli utazásának nem volt köze betegségéhez, semmilyen jogszabályt nem szegett meg, nem veszélyeztette a kollégáit sem. Kitért arra is, hogy miután kiderült fertőzöttsége, körülbelül 170 kontaktszemélyt teszteltek, közülük senkinél nem mutatták ki a kórt.
Bár az etikai bizottság határozata mindenben a rektor által korábban hangoztatott narratívának megfelelő megállapításokra jutott, Rovó szerint mindez politikai támadás volt ellene, amiért az önkormányzati választási kampányban a Fidesz polgármester-jelöltje, Nemesi Pál mellett kampányolt Botka László ellenében.
Ahogy azt lapunk is megírta, Rovó László észak-olaszországi üdüléséből hazatérve nem vonult karanténba, hanem bejárt dolgozni a rektori hivatalba és műtéteket is végzett. Nem sokkal később pedig kiderült, koronavírussal fertőződött meg. A rektor a botrány kirobbanása után, március 22-én közleményt adott ki, amelyben elismerte, hogy elkapta a kórt, de tagadta, hogy bármilyen hibát vétett volna. Miután fény derült betegségére, a rektori hivatal dolgozói, valamint több aneszteziológus fül-orr-gégész és ápoló is karanténba került. Az első kontaktukatás alapján tesztelt 120 embernél a hivatalos tájékoztatás szerint nem mutatták ki a vírust, de az egyetemen teljes hírzárlatot rendeletek el. A MOK pedig bejelentette, etikai vizsgálatot indít, hogy kiderüljön, történt-e vétség a rektor részéről.
A Szegedma.hu által bemutatott június 12-i keltezésű – fellebbezés hiányában 15 napon belül jogerőre emelkedő – határozata több szempontból is érdekes. Az etikai bizottság megállapította, hogy Rovó László utazása során nem járt olyan helyen, ami szerepelt a kormány által közzétett, hivatalosan is biztonsági kockázatot jelentő régiók között. „A Kormány – a koronavírus-járvány miatti vészhelyzet kihirdetésével egyidejűleg – március 11-én nyilvánította Olaszország egészét fertőzött területnek, azonban a panaszlott utazásával érintett Senales körzetben még április elején sem jelent meg a betegség.” – áll a határozat indoklásában.
Bár a kormány valóban március 11-én nyilvánította egész Olaszországot fertőzötté, a Dél-Tirolt és így Senales település körzetét is magában foglaló Észak-Olaszországot a kormány február 27-én közzétett felhívásában minősítette olyan területté, ahonnan hazatérve erősen javasolt karanténba vonulni. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az aznapi kormányinfón ezt külön is bejelentette, ezt követően pedig nap mint nap elhangzott a járványügyi híradásokban, hogy aki ilyen helyen járt, lehetőség szerint ne menjen közösségbe hazatérését követően két hétig, mert egészségügyi kockázatot jelent. Az etikai bizottság – ahogy Rovó is – ezt tehát teljességgel figyelmen kívül hagyta.
(Február 27-e előtt egyébként Trentino-Dél-Tirolt körülölelő tartományok így, Lombardia és Veneto, valamint Emilia-Romagna és Piedmont számított vörös zónának, ahonnan hazatérve javasolt volt a karantén. Érdekesség, hogy az egyetemen nagyobb volt a szigor: egy Rovó által szignált, február 26-i keltezésű utasítás karanténkötelezettséget írt elő azoknak az egyetemi polgároknak, akik február 12. előtt ott jártak. A rektor olaszországi üdülése alatt, március 5-én, szegedi keltezéssel is kiadott egy körlevelet, ami a járvány elleni óvintézkedések betartására és betartatására szólítja fel az egyetem dolgozóit.)
Rovó egyébként március 22-i közleményében azt írta, a hónap eleji üdülése előtt tájékozódott, hogy úti célja a koronavírus által veszélyeztetett területek közé tartozik-e.
Az etikai bizottság határozat szerint „az eset elbírálása szempontjából kiemelt jelentősége van annak a körülménynek is, hogy panaszlott fül-orr-gégészeti praxist végez, mely területet a kutatások a koronavírus-fertőzés szempontjából kiemelten veszélyeztetettnek minősítenek. Gyógyászati praxisának ellátása során panaszlott nap mint nap számos, akár külföldi nemzetiségű pácienssel került kapcsolatba, továbbá a mindennapi életben később bevezetett korlátozások hiányában (…) valószínűsíthető, hogy panaszlott a vírusfertőzéssel nem az utazása során, hanem azt követően kapta meg.” A rektor közleményében szintén azzal érvelt, hogy munkájából kifolyólag gyakran találkozik felső légúti fertőzésekkel, de kijelentette, hogy az addigi néhány szegedi covid-pozitív beteggel semmilyen kapcsolatban nem állt, ezek tőle teljesen függetlenek voltak.
Tirol, vagy Dél-Tirol?
Bár az etikai bizottság a határozata nem tér ki rá, Rovó László igen ellentmondásosan kommunikált azt illetően, hogy hol is töltötte téli vakációját. A 24.hu szúrta ki, hogy a közlemény első változatában az ausztriai Tirol és Sölden település szerepelt. (A Szeged365-ön a közlemény ezen verziója olvasható.) Az SZTE weboldalán közzétett kommünikét azonban rövid időn belül megváltoztatták, Sölden és Tirol helyett Dél-Tirol lett megnevezve. Hogy mi állt a változtatás hátterében, nem derült ki. Tény ugyanakkor, hogy az ausztriai Tirol és Sölden is az európai gócpontok között volt, ahonnan az ott üdülő turisták haza utazva a kontinens számos részére eljuttatták a koronavírust. Ráadásul a kockázatra már február 28-án figyelmeztetettek a helyi hatóságok, felszólítva a látogatókat, hogy aki Tirol tartományban járt, hazatérve vonuljon karanténba.
Azaz ha nagyvonalúan figyelmen kívül hagyjuk a kormány február 27-i ajánlását és Dél-Tirolt tiszta területnek tekintjük, oda, illetve onnan csak olyan terület érintésével utazhatott bárki, amely akkor már a helyi és/vagy a hazai hatóságok szerint is fertőzött volt.
