Szenvedélyes cikkben érvelt a Szabadság-szoborra tervezett óriási kereszt ellen Bencsik András. Az ellenzékiséggel nehezen vádolható Demokrata című hetilap főszerkesztője szerdán megjelent publicisztikáját azzal kezdte: „Körülbelül olyan volna, mintha (…) a milói Vénusz talapzatára valakik utóbb egy keresztet faragnának, vagy mintha a Puskás Aréna főbejáratánál egy hatalmas kőkeresztet szerelnének az aréna homlokzatára, vagy mintha a riói kitárt karú Krisztus-szobor talapzatára faragnának egyet. Pontosan így nem illik a kereszt a Szabadság-szobor talapzatára. Vannak dolgok, amik úgy tökéletesek, ahogy vannak, és nem szabad őket háborgatni. Nem szabad. Tilos. Nem pingálunk aranyláncon lógó keresztet a Mona Lisa nyakába sem. Keresztények vagyunk, de tiszteljük a művészet szent érinthetetlenségét.”
Bencsik szerint a Kisfaludi Strobl Zsigmond műve vetekszik a világ legszebb jelképpé vált szobraival, az „tökéletes és megrázóan tiszta”. Hangsúlyozta, hogy az ő tiltakozását más vezérli, mint a baloldaliakat és liberálisokat, akik szerinte egy tiltakozási hullámot szeretnének kiprovokálni. – Azért ne legyen, mert nem illik oda. Mert az a szobor, miként a legnagyobb művek szerte a világban, időtlen, ezért fölötte áll koroknak, kihívásoknak és divatoknak – fogalmazott, megjegyezve, hogy a kereszténység iránti elkötelezettséget nem így, „egy már létező remekmű megalázásával” kell kifejezni, „mert ez így csak olyan volna, mint egy falfirka”.
Gondolatmenete végén a kormánypárti publicista kiáll a keresztény Magyarország mellett és a „levitézlett kommunizmus túlélő majmait” is emlegeti.
