A határ ukrán oldalán feltorlódó tízezrek és a már átjutó tömegek jelenthetnek kockázatot. A túlnyomó többségük nyilván ártalmatlan, segítségre szoruló civil, de nem tudhatjuk, hogy hány, magát menekültnek álcázó ügynök vagy éppen terrorkockázatot jelentő személy van közöttük – ezt mondta a Magyar Hangnak adott interjújában a nemzetbiztonsági bizottság elnöke annak kapcsán, hogy biztonságpolitikai szempontból most milyen veszélyeket lát. Stummer Jánossal beszélgettünk arról is, vajon valós veszély-e, hogy a harcok minket is érintsenek, ahogyan arra is kitértünk, kellene-e szerinte Ukrajnának fegyvert küldeni.
– Beszélgetésünket február 23-án kezdtük, azóta az orosz-ukrán háború miatt sok mindent újra kellett gondolnunk. Mit gondol arról, hogy miközben szomszédaink és az EU legerősebb tagjai fegyvert, muníciót küldenek Ukrajnába, az Orbán-kormány megtiltotta, hogy a magyar légtéren keresztül fegyvert szállítsanak szomszédunknak?
– Nyilván rejt kockázatot halálos fegyverek átutaztatása az országon, ám ebben én inkább (a korábban orosz Barátságért-érdemrenddel kitüntetett) Szijjártó Péter tojástáncát látom. A kormány keleti elkötelezettsége eddig is nyilvánvaló volt, most pedig mindenkinek szeretnének megfelelni. Ez azonban inkább külpolitikai kérdés, az én asztalom továbbra is a hazai biztonságpolitika.
– És a magyar biztonságpolitika szempontjából milyen veszélyeket lát?
– Elsősorban a határ ukrán oldalán feltorlódó tízezrek és a már átjutó tömegek jelenthetnek kockázatot. A túlnyomó többségük nyilván ártalmatlan, segítségre szoruló civil, de nem tudhatjuk, hogy hány, magát menekültnek álcázó ügynök vagy éppen terrorkockázatot jelentő személy van közöttük.
Már a nemzetbiztonsági bizottság múlt heti, február 23-i ülésén is szó volt ezekről a kérdésekről. A meghívottak, köztük Papp Károly rendészeti államtitkár és a katonai titkosszolgálat vezetői arról beszéltek, hogy a hírszerzés dolgozik a menekülthullámmal jelentkező veszélyek elhárításán. Papp – egy nappal a háború kirobbanása előtt – kincstári optimizmussal nyilatkozott az ország befogadási kapacitásairól is, határ a csillagos ég. Csak sajnos néhány nappal később kiderült, hogy az állam alig volt látható az első ezrek, tízezrek érkezésekor; a menekültek elhelyezése, regisztrációja azóta is akadozik. Az sem látom, hogy hárítanák el a biztonsági kockázatokat, mikor a záhonyi állomáson lépni sem lehet a tömegben, gyerekes családok alszanak a földön. A rendőrök pedig kint állnak, és nem kérdezik meg, hogy ki honnan jött, milyen papírokkal, hova megy tovább.
– A Magyar Honvédség már Leopard-tankokkal, páncélozott terepjárókkal járőrözik az ukrán magyar határon. Valós veszély, hogy a harcok minket is elérnek?
– Háborús helyzetben a legjobb döntés a legrosszabbra készülni. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy bármelyik fél fegyveres csapatai, diverzáns, zavarkeltő egységei átjussanak a magyar határon. És van egy komoly védelmi feladat is, amit fegyverrel nem biztosíthatunk, csakis diplomáciai eszközökkel: nagyon fontos, hogy a kárpátaljai magyar kisebbséget ne érje atrocitás sem az oroszok, sem ukrán nacionalista csoportok részéről.
– A Fidesz inkább az ellenzék létezését tartja veszélyesnek – ez tudhatjuk Kövér László házelnök nyilvánosságra kerülő, titkosszolgálati vezetők előtt tartott beszédéből. Lát újabb jeleket arra nézve, hogy a polgári hírszerzés ellenzéki politikusokra dolgozna, befolyásolni szeretné a választási kampány vagy éppen a választás menetét?
– Amikor Kövér Lászlót 2020-ban meghívták az Alkotmányvédelmi Hivatal új székházába, az nem hasraütésszerűen történt. Kövér az első Orbán-kormány idején a titkosszolgálatok felügyeletével volt megbízva, tehát tisztában volt azzal, hogy kik előtt mondja ezt a beszédet, és hogy üzenete a magyar államigazgatásban milyen helyre kerül majd.
A Pegasus-botrány óta az ellenzéki politikusok további megfigyelését sem lehet kizárni – különösen most, amikor nem igazán látunk rá a titkosszolgálatok működésére. Azt maga Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is elismerte, hogy a kémprogrammal jó pár esetben figyeltek meg közszereplőket. Ám Péterfalvi egyszerűen továbblépett a tény felett, jelentését ezzel zsákutcába vitte. A nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagjai pedig szinte minden alkalmat elszabotáltak, amikor érdemi részleteket tudhattunk volna meg a megfigyelésekről.
– Kormányváltás esetén lesz büntetése az ülések módszeres kihagyásának?
– Lesz. Kellenek szabályozó elemek, de ebbe még nem mennék bele. Egy integráns kormányban mindenesetre nem fordulhat elő, hogy valaki saját pártérdekei mentén akadályozza a bizottsági munkát.
– Mennyire érzi megbízhatónak a polgári és katonai titkosszolgálatok vezetőit? Szakemberekről vagy politikai kinevezettekről van szó önök szerint?
– Hogy kikkel tudnánk dolgozni, az a gyakorlatban derülne ki – azt viszont már most pontosan látjuk, hogy kikkel nem fog menni az együttműködés. Nekem az elsődleges szempont, hogy az elhárítás, hírszerzés vezetői a hazájukhoz és ne egy kormányhoz legyenek hűségesek. Nagyon sok tisztességes, tehetséges szakember dolgozik a polgári és katonai szolgálatoknál a másod-és harmadvonalban, akik azért nem jutottak feljebb, mert nem mutattak elég lojalitást a politika irányába. Ezen változtatnunk kell. Egy laikus elképzelni nem tudja, milyen eszközrendszer van az ilyen ügynökségek kezében, ezt a munkát csak ép erkölccsel lenne szabad végezni.
– És mi a garancia arra, hogy a Márki-Zay Péter vezette kormány nem próbálja politikai alapon befolyásolni, irányítani ezeket a szerveket?
– Én ezt csak a magam nevében tudom garantálni. Szerencsére olyan embereket látok magam körül, akik hasonlóan gondolkodnak. Ha nem így lenne, nem is lennék ebben a csapatban.
– Valóban megszüntetnék, vagy csupán átalakítanák a Terrorelhárítási Központot? Milyen jövőt, feladatokat szánnának a TEK-nek?
– A szervezet vezetője, Hajdu János korábban Orbán Viktor testőre volt, és saját bevallása szerint is bejárása van a miniszterelnökhöz. Óriási politikai baklövés lenne változatlan formában és vezetés alatt hagyni a TEK-et. A terrorelhárítási hírszerzéssel foglalkozó TIBEK viszont nagyon fontos feladatot végez, ezt a tevékenységet folytatni kell – csak éppen más keretek között. Anyagi és emberi erőforrások szempontjából is pazarló, hogy polgári hírszerzés különböző minisztériumok felügyelete alatt működik. Ezeket a szerveket integrálni kell, közös ernyő alá vonni. Egy olyan kis tízmilliós ország, mint a miénk, nem engedhet meg ilyen széttagoltságot.
– Ha az ellenzéki összefogás hatalomra kerül, milyen ügyeket vizsgálnának felül nemzetbiztonsági szempontból? És mikor látnának hozzá?
– Az biztos, hogy a mielőbbi leltározással kezdünk. Nagyon fontos, hogy időben lépjünk, meg kell akadályozzuk, hogy a fontos információknak lába keljen. Ha ez sikerül, akkor dönthetünk a sorrendről és a prioritásról. Most olyan helyzetben vagyunk, a Fidesz 12 éves hatalomgyakorlása után, hogy az ellenzék erre elvileg feljogosított képviselőit is elzárják a bizalmas információktól. Nekem, mint a nemzetbiztonsági bizottság elnökének például három percem jutott a Pegasus-szerződés átfutására, aztán elvették tőlem – nem láthattam a mellékleteket, záradékokat sem. A Pegasus-botrány tehát az első ügyek között lesz.
Ahogy a Budapestre tervezett Fudan Egyetem is. A Fudan-botrány kirobbanása utáni napokban tartottunk egy határozatképes bizottsági ülést, amire elhívtuk Palkovics László innovációs minisztert, mint a kínai egyetem-beruházás feltételezett ügygazdáját. Nem jött el, azonban az innovációs tárca jelezte: nekik senki sem szólt Fudan egyetem betelepülésének lehetséges nemzetbiztonsági kockázatairól. Arról a veszélyről, amiről bárki tud, aki kicsit is képben van Kína soft power alapú befolyásszerzéséről. És nekem nagyon úgy tűnik, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalt sem kérték fel kockázatelemzésre.
Meg kell reformálni a nemzetbiztonsági átvilágítás protokollját is. Nagyon nincs rendben, hogy ötévente ellenőriznek valakit, aztán hagyják, élje világát, kerüljön egyre magasabb pozíciókba. Kaleta Gábor a perui kiküldetése előtt esett át az átvilágításon, később rá sem néztek. Csak az amerikai hírszerzésnek köszönhetjük, hogy tudunk a 19 ezres pedofil képgyűjteményéről. Ennek még súlyosabb következményei lehettek volna Magyarországra nézve, ha az információt egy nem baráti ország szakértői ismerik meg először.
Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
– A belügy és a honvédelem több tízmilliárdos védelmi beszerzéseket vezényel le teljesen átláthatatlanul, 20-30 évre titkosít fegyvervásárlásokat, sőt, a kormánygépek Las Vegas-i, kanári-szigeteki útjait is. Terveznek változtatni ezen a gyakorlaton, ha kormányra kerül az ellenzéki összefogás?
– Mivel adófizetői forintokból fizették ezeket a repüléseket, a lakosságnak joga van tudni, hogy a kormány hogyan és miért használja a gépeket. Vannak persze helyzetek, amikor a titkosítás észszerű, de ezt egy gyors kutatómunkával felül lehet vizsgálni – ha látom a kormánygépek repülési naplóját, tudom, hogy melyik út titkosítása volt indokolt, melyik nem.
– Ha már a kínai befolyásról szó volt, térjünk vissza az oroszhoz is. A jelek szerint Magyarország jócskán kiszolgáltatott az orosz hírszerzésnek – erre utalhat az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) budapesti jelenléte, melyet egy kémfamília sarja vezet. Mit kezdenének az úgynevezett kémbankkal kormányváltás után?
– Azt gondolom, nem szabad letennünk a fegyvert az orosz és kínai befolyás előtt, mondván, nagyhatalmakról van szó, akik sokkal erősebbek nálunk. Ebben az esetben is a hazai érdek kell az első legyen. Ami az említett beruházási bankot illeti, kormányváltás után a magyar hírszerzés feladata lesz a kockázatok és veszélyek teljes feltárása. Az ellenzék álláspontja szerintem most is nyilvánvaló: egy ilyen banknak nincs helye Budapesten.
– A nemzetbiztonsági bizottság ülésén is téma volt az IIB?
– Igen, egy ülésen információkat kaptunk az intézmény hátteréről a hazai szolgálatoktól. De ezek minősített adatok, amikről bővebben nem beszélhetek.
– A Jobbik múltjában elég sok a kínos, nehezen magyarázható ügy. Az önök pártjához tartozott Kovács Béla volt EP-képviselő, akit tudtommal egyedüli magyar képviselőként ítéltek el az Oroszország javára történő kémkedésért. A jobbikos Gyöngyösi Márton az egyértelműen orosz titkosszolgálati hátterű Hídfő portál újságírójával kávézott, Vona Gábor török nacionalistákkal barátkozott. Sokan éppen az önök részvételét érezhetik veszélyforrásnak az ellenzéki pártok összefogásában.
– Én a Jobbik közelében semmilyen titkosszolgálati befolyást nem érzékelek. Azt tudom mondani, hogy az együttműködés fontos szereplői vagyunk, közös céllal, hogy ezt a kormányt eltakarítsuk a közéletből. Összesen 29, jobbikos vagy Jobbik által támogatott egyéni jelöltje van az összefogásnak, mindegyiket tisztességes embernek ismerem. A külpolitikánk pedig évek óta változatlan, valljuk, hogy egyenlő távolságot kell tartanunk a nagyhatalmaktól, nem csúszhatunk bele az orosz, török, kínai, de a transzatlanti érdekszférába sem.
– Mit üzen azoknak, akiknek a Jobbikról még mindig a 2012-es uniós zászlóégetés jut eszébe?
– Akik ennyire szkeptikusok vagy ellenségesek voltak az EU-val szemben, azok már nincsenek a pártban vagy csak marginális szerepet töltenek be (Az említett gyújtogatós performansz során a zászlórudat Szabó Gábor tartotta, aki ma a Jobbik Országos Választmányának elnöke – K. T.). Mi is azt gondoljuk, hogy Magyarországnak a nyugati világban van a helye, nem oda, ahova Orbán Viktor politikai és gazdasági érdekeitől vezérelve száműzni szeretne minket.
– Nem azt mondta, hogy egyenlő távolságot szeretnének minden nagyhatalomtól?
– Igen, de alapvető attitűdünk a nyugatihoz áll közelebb. Minden autoriter hatalmi berendezkedést elutasítunk, elkötelezettek vagyunk a jogállam és a demokrácia mellett. Ha nem így lenne, nem is lenne helyünk az összefogásban.
– Ön hol látja magát egy új, ellenzéki kormányban?
– Ez nagyon korai kérdés, odáig el is kell jutni. A lényeg, hogy a jelenleg ellenzékben dolgozó erők legyenek többségben az alakuló Országgyűlésben. Utána sok minden szóba kerülhet.
