Nem tárgyalnak, kilakoltatnak

Kedden lejár a moratórium, így szerdától újraindulnak a kilakoltatások, és ismét családok kerülhetnek az utcára – idézte fel a Népszava. A lap rámutatott, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai szerint tavaly összesen 3212 regisztrált kilakoltatás történt, ami 9-10 ezer embert érinthetett. A regisztrált kilakoltatások száma idén is háromezer körül alakulhat majd, az estek többsége pedig a Népszava szerint devizahiteles ügy.

Az Alkotmánybíróság, ha akarja, megoldhatja a devizahiteles problémát | Magyar Hang

Mielőtt elindult az a sok lépcsőből álló és hosszadalmas jogi folyamat, amelynek végkifejlete a két devizahiteles törvény, illetve a forintosításról szóló jogszabály megszületése volt, a szerződés tisztességtelensége miatt pereskedő devizahitelesek sorra nyerték az eljárásokat. Az említett folyamat végére azonban a törvényhozás a Kúria segítségével szinte minden jogi eszközt kivett a bajba került adósok kezéből, hogy megvédjék érdekeiket és vagyonukat.

Még magasabb lehet a magánalbérleti szektorban történő kilakoltatások száma, erre vonatkozó pontos adat viszont nincs. – Ritkán fordul elő, hogy egy magánalbérletből a tulajdonos végrehajtási eljárással akarná kirakni a bérlőt – mondta a lap megkeresésére az A Város Mindenkié csoport aktivistája, Misetics Bálint. A jogbizonytalanság ilyen esetben szerinte mindegyik fél részéről érezhető, így még a tiltott időszakban is kerülnek utcára emberek. Eközben a végrehajtási moratórium két esetben teszi lehetővé a kilakoltatást a téli időszak alatt: ha önkényes lakásfoglalásról van szó, vagy ha az érintettet rendbírsággal sújtották.

A kormány cserben hagyta a devizahiteleseket | Magyar Hang

Ha nem is akaratlagosan és rosszhiszeműen tették lehetővé a devizahitelezést a 2001 utáni magyar kormányok, mindannyian felelősek abban, hogy nem léptek fel az adósok kifosztása ellen. Ugyanakkor - bár a 2010-es választások előtt a devizahitelesek megmentésével kampányolt a jelenlegi kormánykoalíció - alig-alig tett valamit kisemmizésük ellen. Miért is tették volna?

Mint a Bírósági Végrehajtói Kar adatai mutatják, 2019 első negyedében 114 végrehajtási cselekmény történt, amiből 19 volt önkényesen elfoglalt lakás kiürítése. Az Utcajogász Egyesületnek viszont volt több ügyfele is, akiket úgy minősítettek önkényes lakásfoglalónak, hogy iratokkal tudták igazolni, valójában nem azok. Jobbára arról volt szó, hogy lejárt, vagy felmondták a bérleti szerződést.