Lázár János szerint a telexes újságíró „nem tudhatja előre”, féltenie kell-e az egzisztenciáját
Lázár János a 2026. május 27-iki közlekedésinfón. (Fotó: Lázár János Facebook-oldala)

Sajátosan reagált Lázár János a keddi közlekedésinfón elhangzott kérdésre, amely az „átláthatósági” törvényjavaslatra vonatkozott. Bár az építési és közlekedési miniszter a tájékoztató elején kijelentette, hogy nagy országos politikai kérdésekkel most nem akar foglalkozni, az RTL szóba hozta, mire a tárcavezető azt válaszolta, hogy „a törvényt még nem fogadtuk el, még vita van”.

Egy válaszadás során a Telex újságírója is rákérdezett erre a törvényre, amely a sajtó és a civilszféra működésének egy részének működését lehetetlenítené el. Az eredeti kérdés arra vonatkozott, hogy Lázár nem látja-e, hogy a jogállamisági aggályok, így az ellehetetlenítési törvény gátolja az EU-s források megszerzését. Lázár erre azt mondta: „Én értem, hogy a Telex fölajzott állapotban van, és ön is félti az egzisztenciáját, de ettől én még megválaszolhatom a kérdést.” Az újságíró erre azt mondta, hogy nem kell féltenie az egzisztenciáját, mire Lázár: „Nem tudhatja előre.”

Kedden tárgyalta az Országgyűlés „a közélet átláthatóságáról” címet viselő, valójában a kormánykritikus sajtó és a civilek megfélemlítését és ellehetetlenítését lehetővé tévő törvényjavaslatot. Az ellehetetlenítési vagy üldözési (hivatalos nevén átláthatósági) törvény a kihirdetést követő harmadik napon, azaz a jelenlegi tervek szerint június közepén lép életbe. Ha a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, hogy egy külföldről támogatott szervezet tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, javasolhatja, hogy a kormány vegye jegyzékbe a szervezetet. Ez azzal jár, hogy az adott szervezet nem gyűjthet adó 1 százalékot, és köteles minden támogatójától és minden támogatásról „teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kérni” arról, hogy a pénz nem külföldről jött. A törvény szerint minden külföldről érkező pénz veszélyes lehet a szuverenitásra, így azok az összegek is, amiket transzparens pályázatokon lehet elnyerni. Ha felmerül, hogy egy szervezet mégis külföldi támogatást fogadott el, akkor a pénzmosás elleni szerv a támogatás 25-szörösét szabja ki bírságnak. 

Egy friss kormánypárti módosító javaslattal máris szigorítanák a javaslatot: eszerint már az idén felajánlott, a mindössze néhány napja véglegesített adóbevallással rögzített 1 százalékokat sem kaphatják majd meg azok a civil szervezetek, amelyeket majd csak a törvény elfogadása után tesznek feketelistára.