Az új uniós költségvetés tervezése óta állandó vita, hogy a jogállamisági problémákra hivatkozva vajon el lehet, vagy el kell-e vonni forrásokat egy adott országtól, a fő kérdés számunkra nyilván Magyarország. A büdzsé legfrissebb tervezetében a jogállamisági mechanizmus továbbra is szerepel, mégpedig azzal, hogy a tagállamok kétharmadának támogatása kell, ha erre hivatkozva szankciókat akarnának életbe léptetni. A Magyar Hang a Momentum és a Jobbik brüsszeli politikusait kérdezte, hogy ők az Orbán-kormány állandó bírálójaként elképzelhetőnek tartják-e, hogy a forrásmegvonás legyen a büntetés.
– Jó ötlet, hogy az uniós kifizetésekben erősebb antikorrupciós garanciák legyenek – ezt Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője mondta kérdésünkre. Ugyanakkor azt nagyon fontosnak nevezte, hogy bármilyen irányba is megy ebben a kérdésben az Európai Unió, a végső felhasználókat – a polgárokat, a vállalkozókat, a városokat – mindenképp meg kell védeni és a nekik szánt forrásokat el kell juttatni hozzájuk.
– Meg kell akadályoznunk minden lehetséges eszközzel azt, hogy Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor oligarchái tegyék el azokat a pénzeket, amelyeket Magyarország egészének szánnak – fogalmazott a politikus. Az antikorrupciós garanciák között említette példaként az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, ez az az intézmény, amelynek Orbán Viktor kormánya nem akar a részévé válni.
Uniós költségvetés: érik a magyar vétó | Magyar HangAzzal egyetértett Gyöngyösi Márton is, hogy a jogállamisági kritériumok és az európai értékek védelme a költségvetésben is megjelenjen. – Azzal azonban nem értek egyet, hogy szankcionálják a magyar társadalom egészét az Orbán-kormány kihágásai és a jogállamisággal ellentétes lépései miatt – mondta a jobbikos politikus, egyértelművé téve, hogy a források megvonását egyáltalán nem támogatná.
Gyöngyösi Márton is érvelt az uniós ügyészséghez való csatlakozás mellett, mégpedig azzal, hogy az európai polgárok adóforintjait csak átlátható körülmények között lehet elkölteni, az Európai Uniónak pedig joga van vizsgálni a források felhasználását. Ez nem szankció, hanem teljesen jogos elvárás szerinte Brüsszel részéről.
Első körben 50 milliárdot akar Budapest Brüsszeltől | Magyar HangA jobbikos képviselő reményét fejezte ki, hogy a költségvetés tárgyalásánál a közvetlen pályáztatás lehetősége is szélesebbre nyílik, vagyis a régiók és az önkormányzatok is tudnak majd pályázni az Uniónál. Ehhez természetes az EU bürokráciájának átalakítására is szükség van.
Ez utóbbi felvetésével egyébként nincs egyedül, Karácsony Gergely főpolgármester is éppen azzal bízta meg a magyar főváros képviseletét Brüsszelben ellátó Jávor Benedeket, hogy ennek lehetőségéért lobbizon. Ebben ráadásul nincs egyedül, a V4-es országok fővárosi ugyancsak a városoknak közvetlenül pályázható források érdekében fogtak össze.
