Németország szociáldemokrata külügyminisztere Szijjártó Péter meghívására érkezett Budapestre hétfőn; hat éve ez volt az első német külügyminiszteri látogatás Budapesten. Bár a két miniszter más helyszíneken már többször folytatott kétoldalú egyeztetéseket, Maas először járt Budapesten, szűk egy héttel Vlagyimir Putyin orosz elnök után, és három nappal Recep Tayyip Erdogan török elnök látogatása előtt.
Heiko Maas köszönetet mondott azért, amit a magyarok harminc évvel ezelőtt, az 1989 őszi határnyitáskor Németországért tettek - ez volt a találkozó egyik apropója. – A berlini fal leomlása és a német újraegyesítés a magyarok szolidaritása és bátorsága nélkül nem lett volna lehetséges, és ezt mi németek soha nem fogjuk a magyaroknak elfelejteni. A kapcsolatunkat ennek a történelmi kötődésnek a szellemében szeretnénk továbbfejleszteni – mondta Maas.
A német külügyminiszter háromszor is aláhúzta: különösen nagy szükség van párbeszédre olyankor, amikor a felek között véleménykülönbség van, mert ez a feltétele a közös megoldások megtalálásának. Ez szerinte ahhoz is szükséges, hogy az Európai Unió közösen legyen képes cselekedni, és egységesen tudjon fellépni Kínával, az Egyesült Államokkal vagy éppen Törökországgal szemben.
Szembe mentek Orbánnal a fideszes EP-képviselők | Magyar HangElmondása szerint beszélgettek magyar kollégájával a "nehéz témákról is", mint amilyenek a jogállamiság sztenderdek, az igazságszolgáltatás függetlensége, a vélemény-és sajtószabadság. Jelezte: szorosabbra fűznék Budapest és Berlin városi partnerkapcsolatait.
Maas: Egységesen kellene fellépnie az Európai Uniónak
A német külügyminiszter szerint a Szijjártó Péterrel folytatott beszélgetésében vezérmotívum volt az Európai Unió egysége. – Ahhoz, hogy Kína, az USA vagy Törökország komolyan vegyen minket, egységesen kell megszólalnunk. Ez nagyon fontos nekünk, ezért is akarjuk erősíteni a párbeszédet Magyarországgal. A magyar-német kapcsolat történelmi dimenziói is azt mutatják meg, mennyi mindent el tud érni Európa akkor, ha képesek vagyunk a nemzeti határokon átnyúlóan gondolkodni és ennek megfelelően cselekszünk – mondta Maas.
A német külügyminiszter kijelentésnek aktualitást adhattak az elmúlt hetek szíriai eseményei is, ismert ugyanis, hogy Magyarország kezdetben megvétózta azt a közös Európai Uniós deklarációt, ami Törökországot figyelmeztette az észak-szíriai hadműveletekben rejlő kockázatokra. Bár a szöveget végül Magyarország is elfogadta, Recep Tayyip Erdogan török elnök kicsit később megköszönte a magyar kormányfőnek "Magyarország kiállását Törökország mellett a nemzetközi színtéren".
Heiko Maasnak a közös európai külpolitikai irányvonallal kapcsolatos gondolataira kevésbé rímelt Szijjártó Péter újságírói kérdésre adott válasza: szerinte annak, amikor Magyarország a törökök szíriai tevékenységét kommentálja "annak nincsen német relevanciája, mint ahogy más relevanciája sincsen. Úgy fogalmaztuk meg a kérdést magunknak, mi a magyar érdek, Erdogan kinyissa-e a török ajtókat Európa irányába az ott tartózkodó négymillió migráns számára, és a válaszunk az, hogy ne".
Emlékeztetett arra is: Törökország NATO-tagország, vagyis szövetséges, és a NATO második legnagyobb haderejével rendelkezik, a Törökországgal való hadiipari együttműködés ezért természetes.
Heiko Maas viszont úgy fogalmazott:
„Törökország fontos NATO-partner, de elvárjuk, hogy úgy is viselkedjen, mint egy NATO-partner”.
Ezért tartják magukat ahhoz a döntéshez, hogy nem exportálnak fegyvereket Törökországba.
Magyarország továbbra is támogatja a német ipart és a globális szabadkereskedelmet
A magyar külügyminiszter kitért a hazánkban működő német vállalatok jelentőségére, akik a legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, hatezer német tulajdonú vállalat háromszázezer embernek ad munkát, és idén a Lufthansa Technik, a Thyssenkrupp, az Infineon és az Audi is jelentett be komoly fejlesztéseket.
Szijjártó elmondta: a magyar kormány a hazai és uniós jogszabályokkal összeegyeztethető maximális támogatást fogja biztosítani az itt működő német vállalatoknak ahhoz, hogy a szükséges technológiai fejlesztéseket végrehajtsák, és "ahogy sikeresek voltak a hagyományos globális gazdasági korszakban, úgy sikeresek tudjanak lenni az új világgazdasági korszakban is".
A német autóipar nincs krízisben, inkább óriási kihívás előtt áll, különösen, mert zajlanak a diskurzusok a klímaszempontok kiterjesztéséről az egyéni gépjárműforgalomra, és nagy kihívást jelent az elektromobilitás is - mondta Heiko Maas a Magyar Hang kérdésére annak kapcsán, hogy belső forrásoktól származó sajtóértesülések szerint a következő öt évben 13 százalékkal csökkentheti munkavállalói számát az Audi, nem leépítéssel, hanem a határozott idejű szerződések meg nem hosszabbításával, és Németországban is téma az autóipar jövője.
Szijjártó Péter ehhez azt fűzte hozzá: az Audi őket úgy tájékoztatta, hogy nem lesznek leépítések. Az autógyártó a sajtó felé is hasonlóan kommunikált, a G7 gazdasági portának azt írták: "az átalakulási folyamat javában zajlik a járműiparban, amely nagy kihívások elé állítja a vállalatot", a határozott idejű szerződések meghosszabbítása pedig "a jövőben is a piaci igényektől és az abból kialakított mindenkori termelési programtól függ".
Szijjártó elmondása szerint 2010-ben az Audi dolgozói létszáma alig haladta meg a hatezret, ma már majdnem eléri a 13 ezret. A jövő évben pedig 2 millió és 250 ezer motor előállítására készülnek, ami 250 ezerrel több, mint az eddigi éves rekord.
A német-magyar gazdasági együttműködés kapcsán Szijjártó Péter azt is kijelentette:
„Egymás szövetségesei vagyunk a globális szabadkereskedelem ügyéért”.
Vagyis szeretnék, ha versenyképességi kérdések döntenék el a világgazdasági folyamatokat. – Minél kevesebb az akadály a világgazdasági folyamatok előtt, annál jobb, hiszen nagyon sokat tettünk az elmúlt időszakban a magyar gazdaság versenyképességének fejlesztéséért – mondta.
A legtöbb fegyvert vásárolja hazánk Németországból
Magyarország az idei év első kilenc hónapjában a legnagyobb fegyverimportőr szerepébe került Németországban – mondta Szijjártó Péter; szerinte a Németországból vásárolt haditechnika és fegyverek hozzájárulnak a magyar honvédség modernizációjának sikeréhez, és ahhoz is, hogy az ország minél előbb teljesíteni tudja a NATO felé tett vállalását, hogy a védelmi kiadások arányát két százalékra növeli.
Kitért arra: Németországgal a haderőnemek közötti megállapodásokat az idei esztendő első felében sikerült aláírni, és számos fontos nemzetközi misszióban vesznek részt közösen a magyarok és a németek, így Afganisztánban, Irakban, Koszovóban és Maliban. – Köszönettel tartozunk a németeknek azért is, mert támogatják a közép-európai, többnemzeti hadosztály létrehozásának ötletét – mondta Szijjártó.
A miniszter beszélt a német-magyar szövetségről a migrációt kibocsátó régiók fejlesztése tekintetében: Magyarország első állami hozzájárulóként több mint háromszázmillió forinttal járul hozzá a német fejlesztési minisztérium vízügyi projektjéhez Ugandában, Etiópiában erdőgazdálkodás fejlesztésében vesz részt közösen a két ország, és a Német Vöröskereszt kezdeményezésére valószínűleg lesz közös libanoni segélyakció is.
