Simonyi András korábbi washingtoni nagykövet a Civitas Intézet nevű think tankhez tartozó, újonnan alapított Central European Affairs című magazin (CEA Magazine) podcastjének nyilatkozott. Simonyi többek között a Biden-adminisztráció előtt álló főbb kihívásokról, a magyar és a lengyel kormány közötti különbségekről, a magyar ellenzék állapotáról és Donald Trump nemzetközi sikereiről is kifejtette álláspontját.
– A pillanat megérett egy erős amerikai vezetésre a világban – mondja a volt diplomata, aki nagyon optimista az új amerikai kormányzattal kapcsolatban, amelyben barátját, Antony Blinkent nevezték ki külügyminiszternek. Simonyi arra számít, hogy Joe Bidennek sikerült előre haladnia az Egyesült Államok társadalmát napjainkban megosztó kérdésekben, úgy mint a Covidot és az országot megosztó társadalmi-gazdasági válságot illetően. Véleménye szerint az USA nemzetközileg sikeres lehet és a vezető pozíciót is betöltheti, amennyiben tudja az otthoni problémákat orvosolni. – Az Egyesült Államok olyan erős, mint annak demokratikus intézményei és gazdasága – mondta a volt nagykövet.
A Nyugat számára Kína jelenti a legnagyobb kihívást, ami egy „egzisztenciális fenyegetéssel” ér fel. „Csak az amerikai vezetés biztosíthatja, hogy a Nyugat képes legyen ellenállni a Kínából származó nyomásnak” – állítja Simonyi. Az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolatait rendezni kell, bár ezek nem olyan rosszak, mint az emberek gondolják. Úgy vélte, hogy közös érdekek vezérlik a felek közötti kapcsolatokat. A világ legnagyobb kihívásaival – a demokrácia és az éghajlatváltozás kérdéseivel – csak akkor lehet szembenézni, ha az Egyesült Államok és Európa „kézen fogva” haladnak előre.
A Biden-adminisztráció nagyon jól ismeri Közép-Európát. – Maga az elnök számos alkalommal látogatott már el Magyarországra és Lengyelországba – fejtette ki Simonyi András a podcastben. Az új amerikai kormányzat napirendjén kiemelt szerepet játszik majd a demokrácia védelmezése és támogatása, illetve a „nyugati családon” belül a demokrácia hanyatlásának megállítása. Emiatt Közép- és Kelet-Európa az elkövetkező években fontos lesz az USA számára – szögezte le a korábbi washingtoni nagykövet.
Antony Blinken újonnan kinevezett külügyminiszter „nagyon jártas” a régióban, és különbséget fog tenni az országok között. – Eljött az idő, hogy másképp tekintsünk Lengyelországra és Magyarországra – mondja. Kiemelte, hogy Lengyelország stratégiailag fontos szereplő, Magyarország pedig nem. – Lengyelországban a hanyatlás rossz, de nem katasztrofális, Magyarországon ugyanez rossz és katasztrofális – állítja Simonyi. Véleménye szerint, amíg Jaroslaw Kaczynski mélyen hisz abban, amit csinál, addig Orbán Viktor „nem hisz komolyan abban, amit cselekszik”.
Szerinte különbség van a lengyel és a magyar vezetés között abban is, hogy miként tekintenek a világra. Miközben Lengyelország a Nyugat felé tekint, és minél szorosabb kapcsolatot kíván ápolni az Egyesült Államokkal, addig Magyarország inkább Kína és Oroszország irányába kacsingat. Jó esély van arra, hogy a Biden-kormányzat különféle nagyítóval nézzen a két országra. „Növekvő figyelem” lesz, aminek az egyik bizonyítéka, hogy a közép-kelet-európai ügyekben jártas Victoria Nulandot nevezhetik ki a Külügyminisztérium politikai ügyekért felelős államtitkárának.
–Nincs esély arra, hogy ezek az országok kilépjenek az EU-ból – mondta meggyőződéssel Simonyi. Túlméretezett a német befolyás Magyarországon, és Németország nem engedi, hogy Magyarország elhagyja az Európai Uniót. A volt nagykövet szintén nem tudja elképzelni, hogy Lengyelország ki akarna lépni az EU-ból, mivel az a gazdaság és a biztonság szempontjából „öngyilkossággal” érne fel.
Simonyi szerint Magyarország a demokrácia és a modernizáció tekintetében „megérett a változásra”. A legfontosabb, hogy a magyarok „elsöprő többsége” nyugati irányban gondolkodik. A jelenlegi helyzet megoldása egy „modern, nyugatias”, konzervatív pártban rejtőzhet. „Sok választó nem azért szavazott a Fideszre, mert megőrülnének Orbánért, hanem azért, mert nem láttak más alternatívát" – állítja.
Orbán Viktor ugyan hangosan kampányolt Donald Trump mellett, ennek ellenére fontos, hogy Magyarország jó kapcsolatot ápoljon bármilyen színezetű amerikai kormánnyal. Nem valószínű, hogy az USA Magyarországra fog összpontosítani, sokkal inkább a szabadság és a demokrácia kérdésére. Ezen keresztül azonban „Magyarország előbb-utóbb azon országok egyike lehet, amelyre Amerika koncentrálni fog”. Az Egyesült Államok a családban lévő „rossz almaként” tekint Magyarországra. Simonyi, aki Magyarország NATO-csatlakozáskor a katonai szövetség központjában a magyar zászló felhúzásakor Orbán Viktor mellett állt, meg van győződve arról, hogy a magyar miniszterelnök „mélyen” megérti, hogy javítania kell az amerikai kapcsolatokon. – Azonban sokat kell tennie ennek elérése érdekében – érvel.
Számos tekintetben folytonosság lesz az amerikai külpolitikában. A Közel-Kelet kérdése ilyen, mivel Trumpnak sikerült számos „áttörést” elérnie a régióban. Elképzelhető, hogy Biden nem lelkesedik Benjamin Netanyahu politikájáért, de senki nem számíthat arra, hogy az Egyesült Államok elfordulna Izraeltől.
Trump Kína-politikája folytatódni fog. – Végre valaki blokkolta Kína agresszív politikáját a világban. Ez jó dolog – mondta Simonyi a CEA Magazine podcastjének. Donald Trump és Vlagyimir Putyin feltételezett barátsága ellenére az USA Oroszországgal kapcsolatos politikája „nagyon kemény” volt a Trump-évek során. „Ne felejtsük el, hogy a Magnitsky-törvényt és az Oroszország elleni szankciókat Trump kormányzása alatt vezették be. Fontos, hogy ne változtassunk a helyes politikán, csak azért, mert azt a Trump-adminisztráció követte.”
