A tavaly őszi népszámlálás adatai szerint a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké azonban jellemzően gyarapodott, nőtt a lakások száma és mérete is, egy lakásra pedig kevesebb lakó jut - közölte Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke elmondta, tavaly ősszel zajlott a 16. népszámlálás, de ez volt az első, amely már teljes egészében digitális volt. Az adatfelvétel során 1,8 milliárd adatot gyűjtöttek össze – tette hozzá. Kiemelte, a feldolgozás a digitális jelleg miatt, valamint az állami adatbázisok széleskörű használatának köszönhetően lényegesen gyorsabb mint korábban, így szeptember végéig a teljes népszámlálási adatállomány hozzáférhető lesz egy teljesen új lekérdező rendszerben.
Északkeleten és délnyugaton magasabb a gyerekek aránya
Kovács Marcell elmondta, a legutóbbi népszámlálás kezdetekor, 2022. október elsején 9 millió 604 ezer volt Magyarország lakossága, ez 3,4 százalékkal kevesebb a 2011-es adatokhoz képest. A népességszám 1980 óta folyamatosan csökken, aminek a legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét – jegyezte meg. Közölte, a népességszám csökkenése területileg változatosan ment végbe: a nagyvárosok népessége csökkent, a vonzáskörzeteké nőtt, nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton környékén, de összességében a települések többségét népességfogyás jellemezte.
A népességből 1,4 millió gyermekkorú, arányuk 2011 óta nem változott. A gyermekkorúak között a 3 évnél fiatalabbak és az óvodáskorúak is egyaránt 280 ezren vannak, az általános iskolás korú gyerekek száma 842 ezer. Területi megoszlás szerint az északkeleti és a délnyugati országrészben, valamint a főváros agglomerációjában az átlagnál magasabb az arányuk.
Az aktív korú népesség 6,2 milliós, az időskorúak száma pedig megközelíti a kétmilliót. Ez alapján jól látható a társadalom egyre idősödő korszerkezete, ami egyébként a fejlett társadalmakra általában jellemző – mutatott rá. Hozzátette, a legtöbb idős ember a fővárosban, a Balaton környékén, valamint az aprófalvas nyugati, északi és délkeleti országrészben él. A népességet 52 százalékos nőtöbblet jellemzi, az újszülöttek között ugyan mindig többen vannak a fiúk, mint a lányok, de 55 év felett a nők aránya egyre nagyobb – közölte Kovács Marcell.
A lakások fele több mint negyven éves
Az ország lakásállománya folyamatosan növekszik, 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, ez 190 ezerrel, 4,3 százalékkal több, mint 2011-ben – ismertette a projektvezető. Rámutatott, annak következtében, hogy a népesség száma csökken a lakások száma viszont nő, csökken a „laksűrűség” is, azaz kevesebb lakó jut 100 lakott lakásra. 2022-ben 100 lakásra 237 lakó jutott, ez 11 fős csökkenés 2011 óta. Mindeközben a lakások alapterülete növekszik, 2022-ben 82 négyzetméter volt a lakások átlagterülete, 4 négyzetméterrel nagyobb mint 2011-ben. A négyszobás vagy annál nagyobb lakások aránya majdnem 30 százalék volt tavaly ősszel. A lakások komfortfokozata is javult, az összkomfortos lakások aránya 70 százalék körüli.
A lakások száma számottevően nőtt a Balaton környékén, a fővárosban és az agglomerációjában, egyes régióközpontokban és az északnyugati határszélen. A lakások több mint egyharmada 1960 és 1980 között épült, 14 százalék az ezredforduló után, 16 százalék pedig a II. világháború előtt. A legrégebbi és a legújabb lakások többsége is Budapesten található. A lakások leggyakrabban téglából épültek, Budapesten és a megyei jogú városokban a panelfalazat a második leggyakoribb, a községekben pedig a tégla után a vályog a legjellemzőbb – közölte Kovács Marcell.
Beszámolója szerint a leggyakoribb fűtőanyag a vezetékes gáz, de minél kisebb egy település, annál jellemzőbb, hogy más fűtőanyagot is használnak, leginkább fát. Közben jelentősen nőtt azon lakások száma, amelyekben áramot is használnak fűtésre, a fővárosban 10, vidéken majdnem 9 százalékban használnak áramot is fűtésre. A projektvezető kiemelte, tavaly először rákérdeztek a megújuló energiaforrások használatára is: 2022-ben 68 ezer háztartásban használtak hőszivattyú, 165 ezerben napelemet, 28 ezerben pedig napkollektort. A hőszivattyú a fővárosban a leggyakoribb, a napelem és a napkollektor pedig vidéken jellemző. Vezetékes internet a lakott lakások 73 százalékában volt – fűzte hozzá.
Szólt arról is, hogy egyre több az idényszerűen használt lakás, 2022-ben 599 ezer lakásban nem laktak életvitelszerűen, arányuk 2011 óta két százalékponttal, 13 százalékra nőtt. Kovács Marcell végül felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH honlapján keresztül már elérhető az új, könnyen kezelhető népszámlálási adatbázis, amelyben a felhasználók saját igényeik szerint állíthatnak össze táblázatokat.
(MTI)
