Népszava: Így „zsilipelték” át a taopénzeket profi sportra

Népszava: Így „zsilipelték” át a taopénzeket profi sportra

Fotó: Unsplash/Sandro Schuh

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A társaságiadó-felajánlás (tao) keretében a cégektől származó bevételek nagyjából harmadát nem az eredetileg igényelt célokra használhatták fel annál a sportklubnál, amelynek dokumentumai, elszámolásai a Népszava birtokába kerültek. Sőt, a neve elhallgatását kérő klubvezető be is mutatta a lapnak, milyen módszerekkel lehet az eredendően utánpótlásra, illetve létesítményfejlesztésre fordítható taopénzeket „átzsilipelni” profi sportra.

A szervezet vezetője elmondta, a taorendszer kiskapuit kihasználva tudják életben tartani a klub profi csapatát. Szerinte azonban nem csak ők élnek ezekkel a „megoldásokkal”, hanem szinte minden sportklub.

A társasági adó sportcélú felhasználása 2011 óta lehetséges, azóta azonban többször is változtatott a kormány a szabályokon. Volt, amikor mindenki annyi taóra pályázott, amennyire csak tudott, ráadásul létszám alapján ítélték meg a támogatást, ami azt jelentette: minél több gyereket tudott egy klub magához csábítani, annál nagyobb összegre számíthatott. Így az egyesületek tömeges látszatigazolásokba kezdtek.

Két évvel ezelőtt azonban a kormány sportáganként maximálta az éves taokeretet, így a létszámokkal már nem volt értelme bűvészkedni. Ekkor lett nagyobb tétje a pályázati anyagoknak, és megnőtt a jelentősége a taóra specializálódott vállalkozásoknak, amelyek közül egyesek a pályázati anyag elkészítése mellett a taotámogatások megszerzését is vállalták, vagyis azt, hogy kijárja az adófelajánlást az egyes cégeknél.

A klubvezető elmondása szerint a taózó cégek rájöttek, hogy a kluboknak szükségük van rájuk, s ezt ki is használják: a teljes lehívható összeg 12,5 százaléka úgynevezett kiegészítő támogatás, amellyel nem kell tételesen elszámolni. Jellemzően a cégvezetők ezt elkérik, szerinte egy százmilliós tao esetében ez 12,5 millió forint, amit a cégnél eltesz valaki.

Állítása szerint minimum ugyanezt kérik a közvetítőcégek is, ám mivel nekik is vissza kell osztani a taózó vállalkozásnak, így esetükben 15-20 százalék a tarifa. Utóbbi esetben máris borult minden az egyesületnél, hiszen ebben az esetben olyan pénzeket folyatnak vissza, amelyekről már tételesen el kellene számolni.

Egyéb kiskapukról is beszámolt a klubvezető: például néhány évvel ezelőttig például semmi sem tiltotta, hogy a profi csapat tagjait az utánpótlásban foglalkoztassák, így a nagyobb fizetést kérő játékosokat falból beírták edzőnek vagy szakmai vezetőnek valamelyik utánpótláscsapathoz. Az edzői végzettséghez pedig elég volt egy okj-s tanfolyam. Állítólag volt olyan futballklub a Dunántúlon, amelynél nagyjából 150 gyerekkel foglalkoztak, de 80 fős stábot számoltak el a taóban.

Persze minden játékost nem lehet kifizetni utánpótláscsapat-posztokkal – olvasható a lapban. Éppen ezért figyelnek oda a klubok, hogy a pályázatokban kihasználják a 70 százalékos bérkeretet, legalábbis papíron. – Egy ügyes klubvezető a fizetésekre fordítható pénzek felét, egy óvatosabb a harmadát tudja így átcsoportosítani a profi csapathoz – állította az informátor.

Mint a Népszava emlékeztet, az Orbán-kormány 2011-ben hozott rendeletével tette lehetővé, hogy a cégek társasági és osztalékadójukat (tao) a költségvetés helyett a látvány-csapatsportágak képviselőinek adják. Kezdetben a labdarúgás, a kézi-, a kosár- és a vízilabda, valamint a jégkorong tartozott a kedvezményezettek közé, 2017-től hatodik sportágként a röplabda is taotámogatott lett. A taót az utánpótlásra, illetve létesítményfejlesztésre és -üzemeltetésre lehet fordítani, a profi csapatok játékosainak és edzőinek bérére viszont nem használható.

A lap számításai szerint a tavalyi év végéig a hat látványsportágba nagyjából 800 milliárd forint taotámogatás áramlott, végleges összeget még nem tudni. A Székesfehérvári Törvényszék egy 2016-os ítéletében lényegében kimondta, hogy a tao közpénz. Mint írják, a legtöbb pénz a labdarúgásnak jutott, és az egyesületek közül abszolút nyertes az Orbán Viktor alapította, felcsúti Puskás Akadémia.

Kötöttfogás Extra

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – „A nőnek a konyhában a helye”