Egy fillért sem terveztek be bérfejlesztésre a közlekedési vállalat jövő évi üzleti tervében, de így is szükség lenne 10 milliárd forint hitelre a működőképesség fenntartására – számolt be róla a Népszava.
A lap értesülései szerint az igazgatóságon két ellenszavazat mellett éppen átcsúszott, de a felügyelőbizottságon már fennakadt a BKV jövő évi üzleti terve. Az első változat el se jutott a szavazásig, holott abban 20 milliárddal magasabb főösszeggel számoltak. A második „javított” verziót a héten összevont ülésen tárgyalta a közlekedési társaság igazgatósága és felügyelőbizottsága. A két elnök – Katona Tamás és Kamarás Miklós –, valamint a társaság vezérigazgatója, Bolla Tibor hosszan győzködték a testületek tagjait, de így is csak az igazgatóságon sikerült átgyömöszölni a jövő évi költségvetés tervezetét. Meglepő módon nem a Fidesz, hanem a Demokratikus Koalíció két delegáltja – mindketten dolgoztak korábban a BKV-nál – Nemes Gábor és Bíró Endre mondott nemet az előterjesztésre.
– A javaslat olyan kockázati elemeket tartalmaz, amely a jövő év végére csődhelyzetbe taszíthatja a BKV-t és semmi garancia nincs arra, hogy ez biztonsággal kivédhető, így ezt a tervet büntetőjogi felelősségem tudatában nem támogathattam – indokolta döntését a lapnak Bíró Endre. Hasonlóképpen fogalmazott Gulyás Attila, a felügyelőbizottság tagja, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke is, aki szintén úgy látja, a cég fizetőképességét és működését veszélyeztető tételek szerepelnek a tervezetben. Azt is megerősítette, hogy a költségvetés nem tartalmaz fedezetet a jövő évi béremelésre sem, holott tavaly négy évre szóló bérmegállapodást kötöttek a városvezetéssel. Mivel rajta kívül a felügyelőbizottság két másik tagja. – Schumacher Ferenc szakszervezeti vezető és Bollók Tünde, a DK jelöltje – sem szavazta meg a javaslatot, a BKV menedzsmentjének újra neki kell futnia.
Kérdés ugyanakkor – fogalmaz a Népszava cikke –, hogy juthatnak-e más eredményre, hiszen a keretszámokat a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat szabja meg. A működésre, fejlesztésre fordítható keretösszeg első nekifutásra meghaladta a 160 milliárd forintot, ami a szavazásra 141 milliárdra olvadt le. Ez is csak egy 10 milliárd forintos folyószámlahitellel jönne össze, amit kormányengedély híján még abban az évben vissza kell fizetni. Csakhogy az üzleti terv nem tartalmaz erre fedezetet. Ez pedig azt eredményezheti, hogy az év végén – ha nem lesz meg rá a pénz – csődeljárás indítható a cég ellen.
A BKV a lap megkeresésére azt válaszolta, „jelenleg 5 milliárd forintos folyószámlahitel-keret beszerzése van folyamatban. A hitel visszafizetéséhez szükséges forrást a tulajdonosnak szükséges biztosítania”.
Mi lesz a béremeléssel?
A Népszava szerint nincs forrás a hármas metró szerelvényeinek légkondicionálására sem, amelyre szintén kiírtak egy feltételes közbeszerzést. Mindemellett jelentősen alultervezettek az üzemanyag és a villamosenergia beszerzési költségek, és az elszálló infláció és euróárfolyam miatt a karbantartás is jóval többe kerülhet a vártnál. De az eredetileg tervezetthez képest felére csökkentenék a beruházási keretet, a működésen pedig újabb 3 milliárdot kellene spórolni, miközben már idén is milliárdokat kellett lefaragniuk.
A járvány miatt várhatóan 24 milliárddal lesz kevesebb a menetjegy-árbevétel, mint 2019-ben. Erre jön rá a 14 év alattiak ingyenes utazása miatti kiesés, ami az előzetes becslések szerint havi 80 millió forint. Ráadásul a kormány még az idei 12 milliárd forintos célzott támogatást sem utalta át.
Béremelésre az idei üzleti tervben sincs fedezet. A tavaly aláírt négy évre szóló bérmegállapodás szerint jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum-emelés százalékos mértékeinek átlagával kellene emelni a BKV munkavállalók bérét. Ha ez meghaladja a 15 százalékot, akkor a 15 százalék feletti részről külön egyeztetést kell lefolytatni az érdekképviseletekkel. A tegnap közzétett adatok szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelés átlaga 19 százalék lesz jövőre az idei évhez mérten. – A 15 százalékos emelést már a januári fizetéssel haza szeretnék vinni a dolgozók, a fennmaradó 4 százalékról februárt 15-ig kellene megállapodni, de egyelőre a szintén beígért Budapest pótlékról se kezdtünk még el tárgyalni – mondta a lapnak Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke, aki éppen ezért már most szeretné megkezdeni az egyeztetéseket a jövő évi béremelésről.
Erre reagálva pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes kifejtette, a városvezetés tartani kívánja magát a tavaly aláírt bérmegállapodáshoz. Kiss Ambrus kitért arra is, a BKV üzleti tervéből azért hiányzik ennek a fedezete, mivel még nincs hivatalosan aláírt megállapodás a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum összegéről. – A 15 százalékos béremelés járulékok nélkül legkevesebb 12 milliárddal terheli meg a főváros büdzséjét. A költségvetést ehhez kell optimalizálni – fogalmazott Kiss Ambrus. A kiadás fedezetére vonatkozó kérdésre viszont csak annyit válaszolt: „áprilisig elvisszük Budapestet”, a többi azon múlik, hogy mi lesz a választások eredménye.
