Ha itthon teljes mértékben ellehetetlenedik a munkánk, akkor emigrálni kell. De ki tud emigrálni? A fővárosi sajtónak nagyobb esélye van erre, de egy vidéki újságnak ilyen lehetősége nincsen. A KecsUP-ot Kecskeméten kell csinálni, a Szegeder-t Szegeden kell csinálni – mondta Porcsin Zsolt a Debreciner főszerkesztője egy kerekasztal beszélgetésen, amit az ellehetetlenítési törvény miatt szerveztek. Majd hozzátette: ha lekapcsolják az internetet, venni kell egy stencilgépet és egy védett pincében kell tekerni a papírokat.
Az ellehetetlenítési törvénnyel kapcsolatban jóval több szó esik az országos hírportálokról, pedig a kisebb, jóval sebezhetőbb, helyi szerkesztőségeket is fenyegeti a törvény. Ezek az 5-10 fős műhelyek olyan történeteket írnak le, tárnak fel, amivel az országos média nem foglalkozik, ezért ha az ő munkájuk ellehetetlenedik, akkor azt mást nem fogja elvégezni. Fontos szerepük van a helyi újságíróknak, hogy az ott élők ismerik őket és bizalommal fordulnak hozzájuk, így olyan történeteket is megosztanak velük, amiket másnak nem mondanának el. Emellett a helyismeret is elengedhetetlen ahhoz, hogy pontos képed adhassanak az ott élők helyzetéről, kilátásaikról. A szakadozó apátia nyomán egyre többen keresik fel a vidéki lapokat hasznos információkkal és történetekkel, ezért a jelentőségük is egyre növekvő, bár a szűkös anyagi források miatt nem tudnak minden üggyel foglalkozni. Helyzetük nehéz, de elmondásuk alapján a támadások ellenére is kitartanak és folytatják a munkát.
– Mi csináljuk azt, amit eddig, ettől nem lett se jobb se rosszabb a helyzetünk – mondta Porcsin Zsolt arra hírre, hogy az ellehetetlenítési törvényről szóló szavazást az őszi ülésszakra halasztották. Hozzátette: „Ha van pozitívuma ennek, akkor az, hogy még több emberhez tudunk eljutni és még több ember döbben rá, hogy mi folyik ebben az országban.” Porcsin leszögezte, hogy nincs bennük félelem, és senkiben sem merült fel, hogy más munkát keressen. Hasonlókról számolt be Bethlen Tamás, a Borsod 24 lapigazgatója is, aki elmondta, hogy a szerkesztőségben mindenki lojális és senki nem állt fel a bizonytalanság miatt.
Debrecenben a Debreciner, Pécsen a Szabad Pécs, Miskolcon a Borsod 24, Kecskeméten a KecsUP jelenti a független helyi sajtót, de működnek még ilyen szerkesztőségek Veszprémben, Szolnokon és Szegeden is. Ezeknek a lapoknak helyben olyan versenytársaik vannak, melyekben a független tájékoztatás nem valósul meg, ilyenek a KESMA felületei vagy az önkormányzatok által fenntartott orgánumok.
A vidéki szerkesztőségek is célkeresztbe kerülnek
A Debreciner volt az első, amellyel a Szuverenitásvédelmi Hivatal külön foglalkozott az egyik jelentésében. A hivatal szerint a lap egyoldalúan tájékoztatott a debreceni akkumulátorgyárak beruházásáról, és vádként fogalmazták meg azt is, hogy 18 alkalommal tudósítottak David Pressman amerikai nagykövet térségben tett látogatásáról 2022 szeptembere és 2024 január között.
Ezzel kapcsolatban a Debreciner főszerkesztője a Magyar Hangnak elmondta, a 18 említés, amit a hivatal megszámolt úgy jött ki, hogy egyszerűen beírták a Debreciner keresőjébe a volt nagykövet nevét és 18 találatot adott ki. Ebben benne van az is amikor, helyi, kormánypárti politikusok kritizálták Pressman munkáját. Porcsin szerint ez sok mindent elmond arról, mennyire szakmai a hivatal működése. De más vidéki lapokat is értek már támadások elsősorban helyi politikusoktól.
Repedező apátia
Több vidéki lap vezetője is elmondta, hogy az utóbbi bő egy évben az emberek egyre aktívabbak. Ezt mindenki másnak tudja be, van, aki a kormánymédia féktelen propagandájából való kiábrándulással magyarázza, és van, aki szerint az országos politikában rejlik a magyarázat.
– Egyre több megkeresést és információt kapunk. Olybá tűnik, hogy az utóbbi egy évben azok a politikai változások, amelyek lendületet adtak a belpolitikának és kiszabadította az embereket az apátiából, azt is eredményezték, hogy az emberek látni kezdik a független tájékoztatás fontosságát. Egyre szabadabban kritizálnak és jelennek meg nyilvános eseményeken. Egyre inkább az érzékelhető, hogy van valamiféle reményteli várakozás – Porcsin Zsolt.
Így egyre több feladat hárul a vidéki szerkesztőségekre, de az elmondások alapján a kis létszám miatt nem tudnak minden üggyel foglalkozni, amivel kéne. A legtöbb helyen több mint kétszeres a túljelentkezés, de a szűkös anyagi keret miatt nem tudnak, ennyi újságírót fizetni, így ezeknek a szerkesztőségeknek a létszáma szinte mindig 10 fő alatt marad. Van ahol ingyen dolgoznak – erről Bethlen Tamás mesélt. Elmondta azt is, hogy ha elesnek a pályázati pénzektől, akkor végük van. Hozzátette: azok a pályázatok, amelyeket nyertek, az Európai Unió és nagykövetségek által kiírt pályázatok, ezek mindenki számára nyilvánosak és elérhetőek. A pályázati pénzek feltételei voltak a demokrácia alapelveinek népszerűsítése, a független tájékoztatás, és az elesettek, rászorulók védelmének bemutatása. Bethlen aránytalannak tartja, hogy milyen mértékű átláthatóságot kérnek rajtuk számon, miközben a kormányzati propagandagép milliárdokat emészt fel átláthatatlan forrásokból.
