Széttöredezett az ellátórendszer, egyre erősebben érezhető a humánerőforrás, ezen belül is a szakdolgozó-hiány, valamint a köz- és a magánellátás viszonyának rendezetlensége, ez a három talán legfontosabb probléma, amelyre a kormányzatnak 2025-ben megoldást kellene találni – mondta a Népszavának Kincses Gyula egészségügyi szakember, a Magyar Orvosi Kamara előző elnöke, aki úgy véli: nem várható az egészségügy komolyabb átalakítása a választást megelőző utolsó évben.
– Az egészségügyben bármilyen szükséges és szakmailag megfelelő átalakítás is szokásokat sért, konfliktushoz vezet az elején, miközben az eredmény vagy jön, vagy nem, illetve az csak később érezhető. Másrészt az átalakításhoz, átszervezéshez pénzre van szükség, az meg nincs – nyilatkozta a cikk szerzőjének, Danó Annának. Sok pénzért balhét venni: ez nem a választás előtti időszak vágya. Szerinte legfeljebb közérzetjavító intézkedések – mint volt a kórtermek kampányszerű kifestése – történhet, illetve kisebb, amúgy hasznos, de pénzbe nem kerülő korrekciók várhatók.
Kincses Gyula szerint a köz- és a magánellátás viszonyában szabályozott, tisztességes együttműködésre lenne szükség, amelyben a két szektor nem konkurense, hanem kiegészítője egymásnak. Azaz lehetővé kellene tenni, hogy legálisan oda-vissza lehessen egymáshoz utalni beteget. Szükség lenne arra is, hogy az állami egészségbiztosító szabadabban vásárolhasson szolgáltatásokat a magánszférától. Az már politikai bátorság, vagy rendszerszemlélet kérdése, hogy megengedi-e az állam, hogy a befizetett járulékának valamekkora részét valaki magával vigye a magánellátóhoz, ahol a szolgáltató kérhetne tőle kiegészítő díjat is.
Kincses szerint érdemes lenne végiggondolni azt is, hogy a közegészségügyben is meg lehessen vásárolni az orvosválasztást, mint személyes szolgáltatást, mert akkor a professzor vagy az osztályvezető orvos sem rohanna el a magánegészségügybe pénzt keresni, ha a munkahelyén operálhatna extra díjért többet. Ezzel így az orvos és a kórház pénzénél maradna, de a beteg így csak töredékét fizetné a magánegészségügyi díjaknak.
Kincses Gyula szerint sok problémával feleslegesen megyünk orvoshoz, és az alapellátásnak alacsony a kompetenciája, hiába van szakvizsgája egy adott szakmában a háziorvosnak, nem végezhet szakellátási feladatot, tovább kell utalnia a betegét. Szerinte vannak biztató jelek, a kormány tárgyal a szakmával arról, hogy az alapellátásban is elismerjenek bizonyos kompetenciákat. Azaz, akinek van szakorvosi végzettsége is, az háziorvosként is ugyanúgy írhasson beutalót és receptet is, mint egy szakrendelőben dolgozó reumatológus, diabetológus kollégája. Hasonló, előrelépést sejttető gondolkodás van a szakdolgozók kompetencianöveléséről is.
– Ha minden ellátás egy szinttel lejjebb, a helyére kerülne, akkor azt is ki kellene mondani, hogy nincs szükség ennyi kórházra és telephelyre. De ide nem úgy kell eljutni, hogy bezárom fent, és lesz ami lesz, hanem úgy, hogy elkezdem fejleszteni a rendszert lent, a járóbeteg ellátásban. Ám ebben is nagyon-nagyon lassan halad a kormány, az alapellátás megerősítésével máig is adós maradt. Jelenleg 940 betöltetlen praxis van, ami azt jelenti, hogy a körzetek 14 százalékában nincs állandó orvos. Az érintett területen élőknek így vagy úgy megoldott az alapellátása, de mindez sokkal bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb, mintha lenne ott állandó orvos – nyilatkozta KIncses Gyula.
