A Wikipédián, illetve számos más weboldalon szerepel Novák Katalin volt köztársasági elnök jogászdoktorként, J.D. (juris doctor)-ként, illetve „Dr. Novák Katalin”-ként. Ez azért is különösen érdekes, mert tudomásom szerint a volt köztársasági elnök explicite sehol nem állította magáról, hogy doktori címmel rendelkezik.
De honnan származik mégis ez az igencsak elterjedt vélekedés? Rövid kutatással egyértelműsíthető, hogy 2016. január 8-án Tambo, a magyar Wikipédia egyik legtermékenyebb szerkesztője (aki évekkel korábban kezdte editori tevékenységét, és Novák Katalinén kívül számos más Wikipédia-laphoz hozzájárult) csatolta a Novák Katalinról szóló szócikkhez azt a táblázatot, amely Novák egyik végzettségeként az 1999-2004-es időszakban megszerzett „jogászdoktor” titulust tünteti fel. Tambo ezt nyilván a rendelkezésére álló információk alapján tette. A Novák Katalint „doktor”-ként aposztrofáló, száz feletti egyéb internet-bejegyzés között az általam legkorábbiként azonosított 2017-es keltezésű, azaz más forrás hiányában Tambo 2016-ban minden bizonnyal Novák államtitkári életrajza alapján vonta le azt a következtetést, hogy Novák „jogászdoktor”. Ha Tambo esetleg tévedett, mint azt látni fogjuk, nem ő volt az egyetlen. Bár mint fent említettük, Novák Katalin tudomásunk szerint sehol nem írta magáról, hogy jogász, jogi doktor, esetleg juris doctor vagy J.D., ezek a rá vonatkozó titulusok Tambo bejegyzése nyomán a Wikipédián futótűzként terjedtek el. Azért persze a mérleg másik serpenyője sem kifejezetten üres, mert az életrajzban fellelhető megfogalmazás, amelynek alapján Tambo megtette a Novák-szócikk módosítását, szándékosan vagy szándékolatlanul, de mindenképpen félreérthető. Novák államtitkári életrajzán szó szerint ez áll: „1999-2004 Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Université Paris X, Nanterre, közösségi és francia jogi képzés”. Az Állam- és Jogtudományi Kar említése, a „jogi képzés” kitétel, a jogi doktori diploma megszerzéséhez szükséges 4,5-5 éves időtartam az óvatlanabb olvasóban könnyen kiválthatja azt a képzetet, hogy itt egy befejezett „állam- és jogtudományok doktora” címszerzésről van szó.
A helyzetet bonyolítja (és ezt a Wikipédia-szerkesztő 2016-ban még nem láthatta), hogy Novák Katalin következő, már tárca nélküli miniszteri életrajzában a fenti jogi képzés betű szerint azonos módon található, azzal a különbséggel, hogy ott 2002 szerepel 2004 helyett mint befejezési év, azaz 1999-2002 az időintervallum! Azt rögtön kijelenthetjük, hogy a hároméves időszak már tényleg nem elegendő egy átlagos halandó számára a jogi doktori cím elnyeréséhez. De ne higgyük azt, hogy ezzel meg is oldódott ez a kis rejtély! Novák Katalin köztársasági elnöki életrajza ismét szó szerint a fenti szegedi és nanterre-i képzést tartalmazza, de immáron ismét az 1999-2004 időintervallum feltüntetésével, azaz ebbe az időtartamba már ismét bele lehet látni egy jogi doktori képzést!
Ezek a curriculum vitae-k tehát, bár nem állítják, hogy Novák Katalin jogász vagy jogosult a doktori cím viselésére, megítélésem szerint kifejezetten megnehezítik annak eldöntését, hogy mi is az államtitkár, majd miniszter, majd köztársasági elnök asszonyra való hivatkozás helyes módja. Nem véletlen, hogy az évek során olyan államigazgatási és azon kívüli szervezetek honlapján jelent meg a „dr. Novák Katalin” megnevezés vagy Novák Katalin jogász végzettségének említése, mint például a Külgazdasági- és Külügyminisztérium, Állami Számvevőszék, Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Magyar Bankszövetség, NAV, Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság, Székesfehérvári Városportál, Heves Megyei Hírportál, Mandiner, K-monitor, 24.hu, 444.hu vagy éppen az Euronews. Ez utóbbi Novák Katalin jogi tanulmányairól valahonnan, valakitől még érdekfeszítő részleteket is tud: „A szegedi egyetemen, ahol jogászi diplomát szerzett, Trócsányi László, a későbbi igazságügyi miniszter volt alkotmányjogi professzora.” Mi több, a Novák Katalin elnöki munkájára áldást kérő Balog Zoltán püspök igehirdetésével zajlott 2022-es ökumenikus istentiszteletről tudósító reformatus.hu (a Magyarországi Református Egyház honlapja) is jogásznak nevezi a református vallású Novák Katalint. De haladjunk tovább! A Wikipédia már említett, magyar nyelvű szócikkén felül a nagy nyelvek közül az angol, francia, olasz, spanyol, kínai szócikk nevezi Novák Katalint juristnak, J.D-nek stb., de a kisebbek közé tartozó baszk, tagalog, üzbég, vietnami, román és eszperantó is így tesz.
Az, hogy a fenti szervezetek és honlapok a maguk szempontjából megalapozottan vonták le azt a következtetést, hogy Novák Katalin az interneten fellelhető információ alapján doktori címmel rendelkezik, kiviláglik abból is, hogy a vonatkozó kérdésre a mesterséges intelligencia (ChatGPT) ugyanezt az egyértelmű választ adta! A ChatGPT részletesen és autoritatív módon kifejtette, hogy Novák Katalin jogász és ennek megfelelően jogosult a „dr. Novák Katalin” megnevezésre (a ChatGPT válaszát természetesen archiváltam).
Ezzel aztán a kérdés szerencsésen és mindenki számára megnyugtatóan le is záródott. Vagy mégsem? Korábbi publicisztikámban bemutattam, hogy a volt elnök életrajzait némi bizalmatlansággal kell kezelni, hiszen példának okáért hiányzott belőlük a 2005-2006 során a Gyurcsány-kormány Külügyminisztériumában eltöltött időszak, amire pedig Novák Katalin egy feledésbe merült interjújában 2006-ban egyértelműen pozitívan emlékezett vissza. Az is szokatlan, hogy az elvileg a jogászdoktori képzésnek megfeleltethető időszak egyszer három-, másszor ötéves a különböző életrajzokban, és ezen változtatások oka ismeretlen. Az sem volt világos, hogy miközben az életrajzok részletesen beszámolnak közgazdasági diplomája részleteiről (szakirányok és főleg a diplomázás ténye: „okleveles közgazdász”), addig a „jogi képzés” leírása (lásd fent) meglehetősen homályos, de legalábbis kétértelmű.
Az üléspont, az álláspont és a memória-pontosság – Egy 2006-os Novák Katalin-interjú margójára
Az, hogy a „nehéz, családellenes” időkben ő azért viszonylag jól érezte magát a Gyurcsány-kormány Külügyminisztériumában, kiviláglik a riporterrel diszkréten megosztott óhajából.
Felmerült, hogy a kérdés megválaszolásában segítségünkre tudna lenni a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) mint alma mater, illetve a Köztársasági Elnöki Hivatal. Az SZTE arra hivatkozva, hogy Novák Katalin volt köztársasági elnök már nem közszereplő, megtagadta annak megválaszolását, hogy Novák rendelkezik-e bármilyen, ott szerzett doktori címmel. A Köztársasági Elnöki Hivatal („Sándor-palota”) szintén elzárkózott a válaszadástól, mondván, hogy nem adatkezelő. Mindezen, a kérdés megoldásához jottányit sem közelebb vivő információ után Novák Katalin jelenlegi titkárságától érdeklődtem. A feléjük megküldött e-mailünk gyors választ kapott, mégpedig a következőt: „Kérjük az alábbi válasz változtatások nélküli megjelentetését: Az internet tele van Novák Katalinnal kapcsolatos valótlanságokkal, a végzettségére vonatkozó csupán egy a sok közül. Elnök asszony nem rendelkezik doktori címmel, és soha nem is állította azt.” Sajnálatos módon arra a kérdésünkre, hogy miért nem történt meg az interneten meglehetősen elterjedt „dr. Novák Katalin” megnevezés korrigálása akár Novák Katalin, akár munkatársai részéről, nem érkezett magyarázat. Arra sem tért ki a válasz, hogy miért oszcillált Novák életrajzaiban az inkriminált „jogi képzés” időtartama 3 és 5 év között, és melyik a valóságos időintervallum.
Vitathatatlan, hogy a köztársasági elnökök sorában Novák Katalin soha nem látott szintre emelte a public relations (PR) tudományát. Ha valaki, ő pontosan tudja, hogy a mai kor embere első megközelítésben nem a Pallas- vagy Révai-lexikonból, de még csak nem is az Encyclopedia Britannicából, hanem a Wikipediából tájékozódik, ha példának okáért egy közszereplőről szeretne többet megtudni. Éppen ezért nehéz elképzelni, hogy ha Novák Wikipédia-életrajzából valaki imázsromboló következtetést vont volna le, például kétségbe vonja a közgazdászi diplomáját, azt Novák szó nélkül hagyta volna. Ez a „jogi doktori” legenda viszont, amely a politikusi perszónájához inkább hozzáadott, már egy bizonyíthatóan több mint 9 éves történet, amelyet mindezidáig Novák Katalin mindennemű helyreigazítás nélkül hagyott. Ismét egy homályos történet, amelynek kapcsán (akárcsak a kegyelmi botrány, a Balog-Novák utazási ügy vagy éppen az életrajzi adatok gyurmázása esetében) sokakban felmerülhet a közvélemény valóságtól történő szándékos távol tartásának gyanúja. De az is lehet, hogy egyesek ezt mesteri manipulációnak neveznék.
