Nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek Novák Katalin az úgynevezett „panasztörvényt”. Szerinte egyik része, amely érintheti a családokat és a gyermekek nevelését, gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét.
Április 11-én fogadta el az Országgyűlés kormánypárti többsége a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényt. Ez egy uniós irányelv alapján szabályozza, hogy milyen módon és milyen esetekben lehet közérdekű bejelentéseket tenni, elsősorban korrupciós esetekben. Volt azonban a szabályozásnak egy fejezete, ami sok vitát kiváltott, ráadásul nem is volt teljesen egyértelmű. Azt a címet viselte, hogy „az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel benyújtható bejelentések”. Négy pontot határozott meg, ami bejelenthető:
• Azon tény kétségbe vonása, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei
• A nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett bűnök alól felmentő, kicsinyítő módszeres tevékenység
• Nemzeti jelképeink tiszteletének és használatának akadályozására irányuló cselekmény
• A házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepének, illetve a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának kétségbe vonása
Ez utóbbi váltott ki igen nagy vitákat, többen úgy értelmezték, hogy ezután bejelentést lehet tenni akár egy szivárványcsalád esetében is, hiszen azokban az esetekben nem érvényesül „az apa férfi, az anya nő” elv. Igaz, a törvény szövege egyáltalán nem konkrét.
A Hvg.hu vette észre, hogy Novák Katalin azonban nem írta alá az új törvényt. Az Országgyűlés honlapján el is érhető a levele, amelyet Kövér Lászlónak és a parlamentnek küldött indoklásként. A köztársasági elnök ebben kifejti, hogy a szabályozás egy uniós irányelv átültetését szolgálja, a célja érthető ugyanakkor eszközei joggal vitathatók, „hiszen a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják”. Az államfő kifejezetten a fenti fejezetre utal, amely szavai szerint „idegen test” a törvényben. – E fejezet az elnevezésével szemben nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét, mivel nem abból indul ki, hogy ezek az értékek nemzeti egyetértés tárgyát képezik – írta. Azt is kifogásolja, hogy nem egyértelmű, pontosan milyen magatartások bejelentésére lehetne alkalmazható, sem pedig az, hogy a megtett bejelentések pontosan milyen jogkövetkezménnyel járnának.
