Azt ismerik, amikor a tudósok döngetik a kutatóintézet kapuját? Ideális esetben ez egy közepesen rossz vicc kezdete, de ma, Magyarországon a mindennapok valósága. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) szervezett tüntetést péntek délután a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Alkotmány utcai székháza elé, ezzel tiltakozva a magyar tudományos élet legfontosabb szervének újabb átalakítása ellen. A demonstráció részeként szerették volna átadni tiltakozó petíciójukat Gulyás Balázsnak, a HUN-REN elnökének, ám ő nem mutatkozott. Az összegyűlt kutatók így az irodaház tekintélyes méretű utcafronti üvegfelületén fejezték ki csalódottságukat, amiért a kutatóhálózat vezetője nem áll szóba velük.
– Nyissák ki! Nyissák ki! – zengett az Alkotmány utca. A belváros ezen része számára nem szokatlan a felhevült tiltakozás valamely formája, tudósok azonban talán még sosem tették tiszteletüket – a tudományos életet érintő ügyben – egy állami intézmény előtt, annak kapuját döngetve. Egyszerre volt ironikus és melankolikus, ahogy a munkájuk, és így a magyar tudomány ellehetetlenítése ellen próbáltak küzdeni, de csak a szürkén tükröződő üvegfelületek visszhangjai feleltek. Végül az ajtó alatt csúsztatták be a petíciót.
Az egykor a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) elszakított kutatóintézetek előbb Eötvös Loránd Kutatói Hálózat néven, majd HUN-REN-ként folytatták pályafutásukat, folyamatos bizonytalanság közepette. Bár a kormány már az első átszervezést is a tudományos élet fellendítésének jelszavával végezte, a helyzet az érintettek szerint érdemben nem változott, a bérek alig emelkedtek, és a jogi környezetet sem a stabilitást erősítendő módosították. Június 17-én derült ki, hogy a két éve már véglegesnek ígért szervezeti struktúrát ismét átalakítják: az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) venné át a HUN-REN négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét: a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontot.
A terv komoly felháborodást váltott ki az intézetek dolgozóinak körében. – A leghatározottabban felszólítjuk Darázs Lénárdot, az ELTE rektorát, hogy ne segédkezzen a kutatóhálózat szétverésében, ne vállalja el a kormány által ráerőltetett hóhérszerepet. Itt az ideje továbbá, hogy Gulyás Balázs, aki a HUN-REN elnökeként a kutatóhálózatot érő támadásokkal kapcsolatban egyszer sem szólalt meg, végre kiálljon a kutatóhálózat egysége érdekében – írta azonnali reakciójában az Akadémiai Dolgozók Fóruma. Később újabb közleményt jelentettek meg, amelyben kifejtették, az átalakítás az első lépés lehet a későbbi tisztogatások előkészítésére. – Világos, hogy kettős kutatási infrastruktúra és dupla tudományos profil egy intézményben nem tartható fenn az ELTE-n. Már most több fórumon elhangzott, hogy 2027-ig meg fogják szüntetni a párhuzamosságokat, és ez csak azt jelentheti, hogy az MTA-tól elszakított kutatóhálózat dolgozói és az ELTE-s kollégáink állásai is veszélyben vannak.
– Az átszervezés terve kidolgozatlan, rögtönzött, nem garantálja a kutatóközpontok autonómiáját, és finanszírozásuk sem biztosított a 2026-os magyar költségvetésben. Ez tovább növeli a kutatóhálózat dolgozóinak szervezeti és egzisztenciális bizonytalanságát. Az eljárás veszélyes precedenst teremt arra, hogy az egykori akadémiai intézetek szabad prédaként kezelhetők, és aktuális politikai érdekeknek megfelelően átszervezhetők – írta ezzel kapcsolatban a TDDSZ.
Időközben az MTA is bejelentkezett a korábban onnan elszakított intézetekért, erre a kormány egyelőre nem reagált. Az ELTE szenátusa jövő hétfőn dönt a négy intézet befogadásáról. A terv azért is különösen pikáns, mert az ELTE, mint az egyik utolsó nem modellváltó felsőoktatási intézmény, súlyos forráshiánnyal küzd, alacsony bérek és komoly infrastrukturális problémák jellemzik a működését, így nehéz elképzelni, hogy miként lenne képes hatékonyan működtetni az intézeteket.
Különösen úgy, hogy a kutatók java része határozottan ellenzi az átszervezést. Pénteken látott napvilágot az erre vonatkozó felmérés eredménye. Így ítélik meg a négy leválasztani kívánt intézet dolgozói a tervet:
- Társadalomtudományi Kutatóközpont: 83% nem (6% igen, 11% tartózkodik)
- Nyelvtudományi Kutatóközpont: 88% nem, (1% igen, 11% tartózkodás)
- Bölcsészettudományi Kutatóközpont: 92% nem, (2% igen, 6% tartózkodás)
- Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont: 93% nem, (1% igen, 6% tartózkodás/érvénytelen)
Ezek az arányok sem győzték meg a HUN-REN elnökét arról, hogy érdemes a kutatók elé állnia, a demonstrálók így üres kézzel mentek haza – miközben a székházban az intézetek vezetői az ő jövőjükről szavaztak. Péntek délután döntöttek ugyanis arról, hogy valóban átadják-e az intézeteket az ELTE-nek. (Ennek eredményével később frissítjük majd a cikket.)
– Mi csak azt szeretnénk, hogy hagyjanak minket a munkánkat végezni. Minden harmadik hónapban jön egy átalakítás, ebben a közegben nem lehet dolgozni. A fizetésünk a béka feneke alatt van, és a hírek szerint a négy elcsatolni kívánt intézet elbúcsúzhat az idénre beígért béremeléstől. Azt szeretnénk elérni, hogy maradjon egyben a kutatóhálózat, biztosítsák a finanszírozást, teremtsék meg a feltételeit a stabil, szabad kutatómunkának. Ez nem olyan nehéz – mondta a demonstráción a Magyar Hangnak Gerő Márton szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa, és a TDDSZ elnökségi tagja.
A felmerült tervekkel kapcsolatban Gerő Márton elmondta, ha mindenképpen újra kell szervezni a struktúrát, az MTA-hoz való visszatérés szerencsésebb lenne, hiszen ott megvan a tudás és a hajlandóság az intézetek működtetésére, így az nem jelentene olyan mértékű szervezeti átalakítást, mint az ELTE-n. A szakszervezeti vezető elárulta, mindenképpen folytatják a tiltakozást, de még nincs pontos tervük a további menetrendről. – Felszólítottuk a HUN-REN irányító testületét, hogy utasítsa el az átalakítást, ha mégis igennel szavaznak az elképzelésre, akkor majd meglátjuk, mi lesz a következő lépésünk.
FRISSÍTÉS: A HUN-REN Irányító Testülete pénteken megszavazta a javaslatot, így az említett négy kutatóintézet az ELTE-hez kerülhet (erről ugyan még az egyetem szenátusának is döntést kell hoznia, de az jelen állás szerint formalitásnak tűnik csupán). – A HUN-REN Irányítótestületi ülésén Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke leszögezte, hogy a döntés nem indíthat meg olyan folyamatot, hogy egyes természettudományos központok és intézetek átvételére az egyetemek vérszemet kapva bejelentkezzenek. „Ez nem következhet be, a természettudományos központok egysége - ahogy az ELTE is garantálja a javaslatában ezt a bölcsész- és társadalomtudományi központok esetében - nem megbontható” – mondta az ülésen Gulyás Balázs.
