Krízisalap létrehozására szólít fel a Civil Bázis elnevezésű politikai mozgalom, amely az elmúlt években, hónapokban leginkább a pedagógustüntetések és a gyermekvédelem terén hallatta a hangját. Mint felhívásukban írják, Magyarországon ma körülbelül 500 ezer olyan idős ember él, akinek havonta 140 ezer forintból vagy ennél kevesebb pénzből kell megélnie. „Ezek az emberek idén, december 3-án kapták kézhez ezt a megalázóan kicsi összeget, legközelebb pedig csak hat hét múlva, január közepén érkezik a következő nyugdíj. A szeretet ünnepe, az elszabadult infláció, a követhetetlen áremelkedések idején hozzák lehetetlen, életveszélyes helyzetbe a kisnyugdíjasokat. Novemberben számos honfitársunk saját lakásában fagyott meg, és tudjuk jól, hogy sokan éheznek, egészségügyi állapotuk nagyon aggasztó. Valamit tennünk kell, nem fordíthatjuk el a fejünket!” – írják a napokban közzétett felhívásukban.
Lapunk kérdésére Horgas Péter, a Civil Bázis elnöke elmondta, a közelmúltban megkeresték valamennyi hazai politikai közösséget, mozgalmat és arra hívták fel őket, közösen hozzanak létre egy olyan pénzügyi alapot, amelyhez bármely vállalkozás, közösség, önkormányzat, szervezet és magánszemély hozzájárulhat, annak érdekében, hogy 2025. január elején, a legrászorultabb idősek némi támogatáshoz, segítséghez juthassanak. „Akik közügyekkel foglalkoznak, felelősségük van. Ám minden magyar emberre érvényes: nem fordíthatjuk el a fejünket, amikor honfitársaink bajban vannak. Év vége felé nagyobb a társadalom adományozási kedve, de a kisnyugdíjasok általában kimaradnak a kedvezményezettek köréből. Igaz, az ő hangjuk, érdekérvényesítő képességük gyengébb, ezért is kell jobban figyelnünk rájuk" – mondta Horgas Péter. Kiemelte továbbá, a kormány hangzatos ígérete a 13. nyugdíjra vonatkozóan csak februárban realizálódik, holott a hosszú ünnepi, év végi, illetve január eleji időszakban sokkal nagyobb szükség lenne rá. „Volt ugyan ígéret nyugdíjprémiumra a költségvetés tervezetében, de a GDP olyan arányú bővüléséhoz volt kötve, ami nem valósult meg. Ez több mint 20 milliárd forint többlet-támogatást jelentett volna. Nem igazságos, hogy a kormány rossz gazdaságpolitikájának következményeit a nyugdíjasok nyakába varrják és ezért ne jusson nekik plusz pénz” – tette hozzá.
A Civil Bázis a politikai pártokon, mozgalmakon kívül nyugdíjas szervezetekkel is egyeztetett. Véleményük szerint a krízisalapból történő segítségnyújtásnak egyik lehetséges szervezői az önkormányzatok lehetnének. „Legkézenfekvőbb persze a Kincstár lenne, de aligha fog ez az ötlet kormányzati támogatásra lelni” – mondja a mozgalom elnöke lapunknak. Egyelőre keresik a támogatókat, a további javaslatokat a megvalósításhoz. Mint mondják, ha már néhány rászorulón segíteni tudnának az is nagy eredmény lenne. „Ha nem is találjuk meg a tökéletes megoldást, de el kell kezdenünk gondolkodni, ötletelni, az nem lehet, hogy tétlenül nézzük embertársaink százezreinek nehéz sorsát” – állítja Horgas Péter.
Magyarországon egyébként idén 266 800 forint a létminimum bruttó összege, ami nettó 177 422 forintnyi bért jelent. A Bankmonitor idén márciusban megjelent vizsgálata szerint körülbelül 900 ezer nyugdíjas élt tavaly a létminimum alatti összegből. Ez idén – az alkalmi juttatásoknak köszönhetően – némiképp változott, de még mindig mintegy 700 ezer kisnyugdíjast jelentett. Körülbelül 200 ezer azoknak az időseknek a száma, akik 100 ezer forintból vagy annál kevesebb összegből kénytelenek megélni havonta. A Központi Statisztikai Hivatal egyébként 2015-ben „szakmai okokból” abbahagyta a hazai körülményekre vonatkozó létminimum-értékek számítását és közlését. Amint akkori közleményükben írják: „A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megdöbbenve fogadta azokat a megnyilvánulásokat, melyek szerint a létminimum-számítás felülvizsgálata mögött politikai indíttatás lenne. Az ilyen megnyilvánulások sértik a KSH jó hírnevét.” Ezt követően egy független kutatóintézet, a Policy Agenda vállalta magára, hogy minden évben meghatározza a „létminimum” szintjét, ami annak mutatója, havonta mennyi pénzre lehet szükségük a különböző összetételű háztartásoknak a legalapvetőbb kiadások és azon túlmutató szerény igények finanszírozásához.
