Megállni látszik az igazságszolgáltatási alkalmazottak elvándorlása a bérrendezés következményeként – jelentette ki a Magyar Hang érdeklődésére dr. Ocskó Katalin Éva, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese. A vezetőt a tavaly év végén nagy viták közepette elfogadott bírósági alkalmazottak részére járó béremelés apropóján kérdeztük, a korrekcióval a kormányzat a bírósági munkavállalók éveken át elmaradt fizetésemelését és a különösen a fővárosi bíróságokat sújtó emberhiányt kívánta kezelni. A kormány által ajánlott emelés összességében azonban elmaradt az igazságügyi szervezetek kérésétől (az elfogadott javaslat szerint a bíráké 48 százalékkal, a titkárok és fogalmazóké 82 százalékkal, míg az alkalmazottaké 100 százalékkal emelkedik 2027-ig). Emlékezetes, az alku miatt később az Országos Bírói Tanács elnöke lemondott.
Az alkalmazottak alacsony fizetése miatti probléma a vidéki bíróságokon sem ismeretlen, de másként csapódott le. A Debreceni Ítélőtáblán 47 igazságügyi alkalmazott dolgozik, az utóbbi két évben két munkavállaló távozott nem nyugdíjazás következtében – mondta kérdésünkre Szilágyiné dr. Karsai Andrea, a Debreceni Ítélőtábla elnöke. Szerinte sokat jelentett, hogy nőtt az igazságügyi alkalmazottak bére január 1-jével, illetve lépcsőzetesen emelkedik a következő években. Úgy véli, a bíróságok „megtartó ereje” szempontjából fontos a munkahelyi légkör. Ennek is köszönhető, hogy képesek voltak megtartani a dolgozóikat a nehéz időszakban is. Pályaelhagyó bíró az ítélőtáblán nem volt.
Dr. Vágó Zsolt, a Debreceni Törvényszék elnöke a feltöltöttségről szólva kiemelte: 2024 év végén a 127 bírói státuszból 121 volt betöltve, míg a 396 igazságügyi alkalmazotti helyből mindössze 3 állt üresen.
Az igazságszolgáltatási reform részeként arról is szóltak hírek, hogy terítékre kerülhet kisebb járásbíróságok összevonása, megszűnése. Ezért kérdeztük rá, hogy jelenlegi tudásuk alapján veszélyben lehetnek-e az olyan kis járásbíróságok, mint Hajdú-Bihar megyében a Püspökladányi vagy a Hajdúszoboszlói Járásbíróság. Ocskó Katalin Éva erre a kérdésünkre úgy felelt: a központi bírósági igazgatásnak nincs ismerete ilyen törvényalkotás megkezdéséről. – Nincs ilyen terv, nem kell ettől félni, legalábbis a mi tudomásunk szerint nincs – fogalmazott.
Az OBH elnökhelyettese a Debreceni Ítélőtábla és a Debreceni Járásbíróság összbírói értekezletét megelőzően sajtótájékoztatón válaszolt kérdéseinkre. Ocskó Katalin Éva elmondta: a magyarországi bíróságokra 2024-ben összesen 1,2 millió ügy érkezett. A járásbíróságok és a törvényszékek esetében ez 1,6 százalékkal, az ítélőtábláknál pedig 5,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A Debreceni Törvényszékre és a hozzá tartozó járásbíróságokra összesen – peres és nem peres, első- és másodfokú ügyeket is számolva – több mint 62 ezer ügy érkezett. A peres ügyek száma valamelyest csökkent: míg 2023-ban 13407, tavaly 12960 ügy érkezett, ez minimális, 3 százalékos csökkenést jelent. Közel 5200 polgári peres eljárás indult, a polgári perek jelentős részét családjogi ügyek teszik ki. Mint elhangzott, mind az érkezések, mind a befejezések számában és arányában is kiegyensúlyozott és közel stagnáló trend figyelhető meg. Emelkedett viszont az érkezett büntető ügyek száma (2024: 76). Jelentősen nőtt továbbá a bíróság elé állítások száma, közel 50 százalékkal 2023-hoz képest (2024: 230 ügy).
A Debreceni Ítélőtáblára – mint a legnagyobb forgalmú vidéki táblabíróságra – 1913 ügy érkezett, és 1843 ügy fejeződött be. Az utóbbi tíz évben 2024-ben regisztrálták a legtöbb érkezett büntető peres ügyet: a 208 peres ügy 16 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. A tendencia hasonló a polgári ügyszakban is. Elhangzott: akadt olyan ügy, amelynek iratanyaga 527 ezer oldalt tett ki, de az ítélet is közel 3000 oldal terjedelmű volt.
