67 ezer nem európai uniós országokból érkező külföldi állampolgár kapott tartózkodási engedélyt Magyarországon 2024-ben. Az OECD országokba kivándorló magyar állampolgárok száma 50 ezer fő volt – áll az OECD friss migrációs jelentésében.
67 000 új bevándorló kapott 12 hónapnál hosszabb tartózkodási engedélyt 2024-ben Magyarországon (az Európai Uniós országok állampolgárait nem számítva), ami 5,9%-kal több, mint 2023-ban – áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési szervezet (OECD) Nemzetközi Migrációs Kilátások című, 2025-ös jelentésében.
A bevándorlók 72,2 százaléka munkavállalás, 19,7 százaléka oktatás céljából érkezett Magyarországra 7 százalék családtagként, 1,2 százalék pedig egyéb indokkal. Ezen felül körülbelül 7400 rövid távú tartózkodási engedélyt adtak ki Magyarországon külföldi, nem uniós országból érkező felsőoktatásban tanulóknak és 7400-at ideiglenes és szezonális, nem uniós országokból érkező külföldi munkavállalóknak.
A Magyarországra érkezők származási országáról 2023-as adatokat közöl a jelentés: leggyakrabban Vietnámból, a Fülöp-szigetekről és Ukrajnából érkeztek bevándorlók 2023-ban. A 15 leggyakoribb származási ország közül Vietnám esetében volt a legnagyobb a növekedés (7 500 fő), Ukrajna esetében pedig a a legnagyobb a csökkenés (10 000 fő) a Magyarországra érkező migránsok számában az előző évhez képest. 2022-ben a legnagyobb növekedést még a Fülöp-szigetekről érkezők esetében regisztrálták.
2024-ben a magyar népességnek összességében 7 százaléka volt nem magyarországi születésű – ebbe az Európai Uniós tagországokat is beleértik, az érintettek fele Romániában, Németországban vagy Ukrajnában született.
A magyar állampolgárok OECD-országokba történő kivándorlása 2023-ban 13 százalékkal, 50 000 főre nőtt, 2022-ben ez a szám 45 ezer volt, ami akkor 18 százalékos növekedést jelentett az előző évihez képest. Körülbelül 35 százalékuk Németországba, 29 százalékuk Ausztriába és 9 százalékuk Hollandiába vándorolt az OECD-jelentésben közölt adatok szerint.
