
Orbán Viktor nem ült fel az ellenzéki szavazók „sértegetésének vonatára”. Magyar Péter pedig pozitív víziót rajzolt fel a hallgatóságának – mondta az október 23-i politikai rendezvényekről a Magyar Hang érdeklődésére Ember Zoltán, az Iránytű Intézet vezetője, aki szerint a következő napok arról fognak szólni, hogy a Fideszé vagy a Tisza párté-e az utca. Az viszont bizonyos, hogy a nagygyűlésekkel tarkított ünnepnap után is a Fidesz maradt innovációs kényszerben.
Orbán Viktor miniszterelnök tulajdonképpen elismerte, hogy a Fidesznek nincs elég szavazója, és a fiatalokról sem mondhatnak le. A beszéde pedig a 2013 és 2024 közötti narratívákat fogta össze. Azt festette fel a hallgatóságának, hogy mit veszíthetnek az emberek, ha kormányváltás történik jövőre – jelentette ki lapunk érdeklődésére Ember Zoltán, az Iránytű Intézet vezetője. Mint mondta, a kormányfő a korábbi országgyűlési választások Fidesz által tett tétjeit húzta egy szintre: a 2014-es rezsicsökkentést, a 2018-as migrációt és a 2022-es háborút. Orbán Viktor ajánlata az, hogy ha ő nincs, akkor ezek a vívmányok sincsenek. Magyar Péter a Tisza Párt Nemzeti Menete utáni nagygyűlésén viszont egy pozitív, működő ország vízióját festette fel. Ilyet a kormányfő a beszédében nem kínált, talán azért sem, mert nem tudja, hogy mit tud adni a következő ciklusra a már bejelentett adópolitikai és lakástámogatási intézkedéseken túl. Emellett nem lehetett nem észrevenni, hogy Magyar Péter pártja idén is megpróbált 1956-os nemzeti megemlékezést szervezni, nem csupán a beszéde tartalmában, hanem vizuálisan is.
Feltűnő volt viszont számára, hogy az előző időszakban a Fidesz-politikusoktól többször is hallott, az ellenzéki választókat piszkálását, olykor sértegetését jellemző stílust a miniszterelnök nem folytatta. Itt Ember Zoltán az emlékezetessé vált tavaszi poloskázást és Menczer Tamás kommunikációs igazgató minapi nyilatkozatát hozta példaként, aki szerint rossz szándékot képviselnek a Magyar elgondolásait helyeslő szavazók. Erre a vonatra azonban nem ült fel a Orbán Viktor, az ő szepontjából ez lett volna a legrosszabb, amit egy hátrányban lévő politikus tehetett volna. Ellenben azt a feladatot adta, hogy a következő öt hónapban beszélniük kell az általa megtévesztettnek nevezett magyarokkal.
Orbán Viktorral szemben Magyar Péter sokat beszélt 1956-ról, igyekezett azt összekötni a mindennapokkal, és viszonylag sokat foglalkozott szociális és jövedelmi kérdésekkel. Ez még úgy is igaz, hogy 1956-ot megidéző műsort láthatott Orbán Viktor beszéde előtt a hallgatósága, még ha a Békemenet felvonulásában maradtak is kihasználatlan lehetőségek, különösen a vonulásban.
Ember Zoltán úgy látja: október 23-án nem dőlt el, hogy kié az utca. Az kijelenthető, hogy Fidesz arra képes volt, hogy megmutassa: az utca nem csupán Magyar Péteré és a Tiszáé, hanem a Fideszé is. A két beszéd hatását viszont legfeljebb utólag lehet majd értékelni, és ennek érdekében már el is kezdődött mindkét tömegrendezvény utókommunikációja, és a következő napokban is erre lehet számítani. A Tiszánál ez nagyobb kihívás az eltérő erőforrások miatt. Ez mutatkozott meg nyáron több alkalommal is, amikor Magyar a saját kijelölése szerint fontos beszédeket tartott – Székesfehérváron és Pannonhalmán –, ám azok utólagos megemelésére nem jutott elég erőforrás.
A Békemenet utólagos keretezése azonban a Fidesz számára is komoly feladatot jelent, és nem csupán azért, mert minimum összemérhető a politikai rivális által utcára vitt tömeg. Azért is, mert a kormánypárt és maga a miniszterelnök is nagyon magasra rakta a tétet: azt mondta, hogy a Fidesz rendezvényén lesznek többen, és a Budapestre álmodott békecsúcsra sem kerül sor egyelőre, amelyből éppen a béketeremtőként bemutatott Donald Trump amerikai elnök oldalazott ki. Ezek miatt pedig van magyarázni valója a Fidesznek. Utóbbival – a budapesti békecsúccsal – ráadásul az elemző szerint helyzetértékelési hibát vétettek a Fideszben, hiszen bár jelentős politikai tőkével kecsegtetett, de a létrejöttére nem volt nagy esély. Ebből a szempontból vizsgálva október 23-án a miniszterelnök volt teljesítménykényszerben, ezért volt számára meglepetés, hogy ilyen „nagy téteket tett” Orbán Viktor, de önmagában az is, hogy ebben a politikai helyzetben most és így szerveztek Békemenetet. Ráadásul – folytatta – úgy tűnt, hogy az utca a Tisza párté, de úgy ítélhették meg, hogy a miniszterelnök nem teheti meg, hogy nem mutat erőt.
Ember Zoltán szerint az október 23-i Békemenet azon nem változtatott, hogy a továbbra is a Fidesz maradt innovációs kényszerben. Kétségkívül tudtak hírességeket, influenszereket felvonultatni Orbán Viktor mögött, de ezen kívül más újdonságot nem tudtak felmutatni. Úgy véli, hogy pozitív vízió nélkül nehéz választást nyerni. Ha Orbán Viktor és a Fidesz csak azt hangoztatja, hogy mi történik akkor, ha más nyer, az a jelenlegi gazdasági, politikai környezetben – amelyben van potens kihívó – kevés lehet. Ráadásul a kormánypárt kommunikációja továbbra ideges, hiszterizált benyomást kelt, amely a választók számára követhetetlen – tette hozzá.








