Miközben javában tart az országos pedagógussztrájk, zajlanak az egyeztetések a kormány és a pedagógus érdekképviseletek között (a kormányzat európai uniós vállalásainak része, hogy egyeztet az oktatást érintő új törvényekről). A jogállási törvény nemrég nyilvánosságra hozott tervezetét ugyanis számos kritika érte. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) választmányi elnöke szerint nem zajlik érdemi tárgyalás a vitás pontokról.
A pedagógus béremelés mellett számos más változtatást is végrehajtana a kormány a közoktatásban, miután arról egyezett meg az Európai Unióval, hogy az egyelőre visszatartott uniós támogatások egy részét az oktatás fejlesztésére költi.
A vállalások között szerepel az is, hogy a módosításokat egyeztetéseknek kell megelőznie – ezek március 6-a óta zajlanak a közoktatásért felelős Belügyminisztérium és a szakszervezetek között, ám a csütörtöki egyeztetés után Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete választmányi elnöke azt mondta lapunknak: szerinte nem zajlik érdemi párbeszéd a vitás kérdésekben.
A szakszervezetek –a PDSZ mellett a PSZ, a Pedagógusok Szakszervezete is – kifogásolják, hogy a kormány új jogállási törvényt fogadtatna el, amely szerintük számos ponton kedvezőtlenebb a pedagógusok számára, mint a korábbi közalkalmazotti jogviszony. Mint Nagy Erzsébet hangsúlyozta: a kormány arra is kötelezettséget vállalt az unió felé, hogy a szerzett jogok elvesztésével nem járhatnak a törvénymódosítások, miközben a szakszervezeti vezető szerint a törvényjavaslat számos ponton joghátrányt okozna a tanároknak és óvodapedagógusoknak.
Nagy Erzsébet szerint az egyeztetéseken ritkán folyik érdemi vita, a minisztérium képviselői –Kisfaludy László közoktatásért felelős helyettes államtitkár vezetésével – elmondása szerint végighallgatják az észrevételeket, és jelzik, hogy tudomásul vették azokat. Nagy Erzsébet szerint általában nem lehet tudni, hogy ez mit jelent: helyt adnak a kifogásoknak, vagy elvetik ezeket az észrevételeket.
Ezen kívül a tervezett új jogállási törvényben számos olyan új rendelkezés szerepel, amelyeket elmondása szerint az egyeztetéseken nem indokol meg a kormányzat: például azt sem, hogy miért kell emelni a próbaidőt – legfeljebb három hónap helyett fél évre – és hogy miért engedné meg a törvény, hogy a lemondási idő akár a fél évet is elérje, ha nem közös megegyezéssel távozik a pedagógus.
– Vannak élethelyzetek, amikor valakinek ott kell hagyni a munkahelyét. De a kormánynak nincs válasza arra a kérdésre: hogy gondolják, hogy hat hónapra röghöz kötik a munkavállalókat – mondta a Magyar Hangnak Nagy Erzsébet. Szerinte ezeknek a rendelkezéseknek a megfélemlítés a célja, ahogy annak is, hogy törvénybe emelnék a nemrég rendeleti úton megteremtett lehetőséget, hogy a munkáltató akár fél évet is várhat, mielőtt egy korábbi súlyos kötelezettségszegésre hivatkozva rendkívüli felmondással él. Ezt eredetileg a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kellett megtennie.
Arra a kérdésre sincs válasza elmondása szerint a kormánynak, hogy miért kellene a közalkalmazotti törvény alapján járó felmentési időt 8 hónapról kettőre csökkenteni. Nagy Erzsébet rámutatott: ezzel komoly anyagi juttatástól esnek el például azok a pedagógusok, akik a Nők40 igénybevételével 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulnak, de szerinte a kormányzat nem tudja megmagyarázni, hogy ez a módosítás miért ne járna a szerzett jogok sérelmével. Ilyen szerzett jog Nagy Erzsébet szerint a közalkalmazottaknak járó jubileumi jutalom lehetősége is – ebbe korábban az összes, közszolgálatban eltöltött évet beleszámították, a törvényjavaslat szerint viszont már csak azokat az éveket vennék alapul, amikor a pedagógus pedagógus munkakörben dolgozott.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint a törvény számos rendelkezése azt a célt szolgálja, hogy eltakarja az egyre növekvő pedagógushiányt.
Az egyeztetések az elkövetkező hónapokban is folytatódnak, a kormány pénteken ismét összeül az érdekképviseletekkel.
