Önkéntes száműzetés a múltba – Több mint húsz éve él vaskori körülmények között Viktor

Önkéntes száműzetés a múltba – Több mint húsz éve él vaskori körülmények között Viktor

Cziráki Viktor gémeskútja a Tolna megyei Regöly melletti vaskori tanyán (Fotó: Grimm Balázs)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Öreg autóm van. Fázni kezdek, miközben a Tolna megyei Regöly mellé tartok egy tanyára, ahol Cziráki Viktor évtizedek óta – majdnem szó szerint – vaskori körülmények között él. Feljebb tekerem a fűtést. Az automata ablaktörlő bólint néha egyet. A GPS a falu szélén feladja. Műholdképről tudom, olyan rossz az út, hogy a kocsit le kell rakni a temetőnél. Onnan már csak másfél kilométert kell megtenni, hegyen-völgyön keresztül. Gyalog. A tanyához érek. Tök sötét van. Körben padok állnak, középen tűzrakó hely. Mécsesben tüzecske pislákol. Házigazdám innen gyújtja meg a farakást, amit jó előre bekészített. Egy kora vaskori lakomaházban ülünk. Már nem akkoriban, de olyanban. Krisztus előtt 700-ban voltak ilyenek.

Viktor 1997-ben költözött ide végleg. 1982-ben, 14 éves korában kezdtek a barátaival kísérleti jelleggel mindenféle régi épületet építgetni a területen. Először Árpád-kori házakat, mert csak azokhoz voltak rekonstrukciós rajzaik tudományos könyvekből. Ezeket a házakat a régi idők óta nem próbálta ki senki, így számos részlet életszerűtlen volt rajtuk. A rajzok nem ábrázoltak például küszöböt, pedig a gyakorlatban kiderült, hogy anélkül nem működik egy ház. Befolyik a víz, ha nincsen. Ez teszi, vagy inkább tenné igazán érdekessé a régészetet, mert ha csak a töredékekből rekonstruálunk dolgokat, nagy a tévedés lehetősége. – Rekonstruálni akkor tudsz, ha kipróbálod, megtapasztalod, hogyan is működik az a ház – fog bele a szakmai témába Viktor. Ez volna a kísérleti régészet, amelynek úttörője ő volt Magyarországon – civilként.

Cziráki Viktor (Fotó: Grimm Balázs)

Cziráki Viktor egy ideig Ausztriában is dolgozott, majd kecskéket kezdett tartani, abból él a mai napig. Meg kézművességből. Mindenféle mesterséggel foglalkozik, köztük a kovácssággal is. Régészeti másolatokat is készít múzeumoknak. És kiváló késeket. Nem merem megkérdezni, mennyibe kerülnek, mert csak bankkártya van nálam.

A terület 1997 óta áll nyitva az érdeklődők előtt, a vendégek kiválasztanak maguknak egy szállást, aztán élnek a maguk kenyerén. Tüzet raknak, főznek, élvezik a csendet, a csillagos éjszakákat, az időutazást. A városi ember általában már a tűzrakásnál megakad. Az Újszkítiának nevezett területen Viktor nyaranta kísérleti régészeti és életmód-rekonstrukciós táborokat tart.

Riportunkból megtudhatja, hogyan él Cziráki Viktor és felesége. Hogy kezdődött a kivonulás a társadalomból? Van-e tévéjük és társadalombiztosításuk? Hogyan tisztálkodnak és hiányzott-e valaha egy kád fürdővíz? Miként telik egy napjuk? Mi hiányzik nekik, ami mondjuk egy faluban meglenne? Mire kell a legtöbb pénzt költeniük?

A válaszokat keresse a Magyar Hang 2019. február 22-én megjelent 2019/8. számában!

Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/8. Magyar Hangban? Itt megnézheti.