A koronavírus-járvány után most a szomszédban háború zajlik, Brüsszelben pedig összezavarodott az iránytű, nem számíthatunk segítségre –mondta Orbán Viktor kedden a Parlamentben, ahol bemutatta ötödik kormánya tagjait.
A helyzet páratlan Magyarország 1990 utáni történetében Orbán Viktor szerint, mivel a választók „soha nem látható egyértelműséggel” nyilvánították ki az akaratukat április 3-án. – Ez részben megszolgált, részben megelőlegezett bizalom. A kormány tagjaitól azt várom, hogy ezt megőrizzék és valóra váltsák. Ez különösen embert próbáló feladat lesz, a koronavírus-járvány után most a szomszédban háború zajlik, Brüsszelben pedig összezavarodott az iránytű, nem számíthatunk segítségre – mondta a miniszterelnök kedden a Parlamentben, ahol bemutatta új kormánya tagjait.
A kormányfő szerint a jövő sosem volt még olyan bizonytalan, mint napjainkban, és ez különösen nagy felelősséget ró a kormányra. A veszélyek, a bizonytalanság és a háború kora lesz ez az évtized Orbán Viktor szerint, mindezek következtében menekültáradat, energia- és nyersanyagáremelkedés valamint inflácó sújtja Magyarországot és a világot. Geopolitikai- és élelmiszerválság fenyeget a kormányfő elmondása szerint, ami újabb népvándorlásokat indíthat el.
A legfontosabb szerinte a Kárpát-medence „fizikai, szellemi és kulturális biztonságának” megőrzése. Célként nevezte meg azt is, hogy „növekedő pályán tartsák a gazdaságot”.
Varga Judit igazságügyi minisztertől elmondása szerint a nemzeti érdekek határozott képviseletét várja Orbán Viktor az unióban.
Pintér Sándor belügyminiszter „feltétlen bizalmát élvezi” a kormányfőnek, többek között azért, mert „helyreállította a közbiztonságot”, a rendőrséget „megfiatalította és megújította”, illetve megszervezte a közmunkarendszert, és a járvány kezelése során „megoldja bármely nagy állami szervezetrendszer gyors átszabását”.
Semjén Zsolttól az összmagyarság képviseletét várja Orbán Viktor, szerinte a KDNP a kormányzás „szellemi, ideológiai magja”.
Tizedjére is módosították az alaptörvényt
Koronavírus-járvány hiányában is fennmaradhat a veszélyhelyzet.
Csák János minisztériumát „jövőügyi minisztériumnak” nevezte a kormányfő, mivel a tárcához a családügy, a felsőoktatás, a szakképzés, a kultúra és az innováció tartozik. Szerinte ez a munka különleges személyiséget igényel, aki ismeri az üzleti világot és a szellemi viták világát. „Ide igazi Klebelsberg-karakter kell” – mondta.
Varga Mihály pénzügyminiszternek köszönhető Orbán Viktor szerint, hogy „kanyarban vészelte át” Magyarország a koronavírus-válságot. Arra kérte Varga Mihályt, hogy tartsa meg a költségvetés és a gazdasági növekedés közti egyensúlyt, bármilyen nehéz is lesz ez a válság idején.
Palkovics Lászlót azért kérte fel technológiai és ipari miniszternek elmondása szerint, hogy a „technológiai és ipari” forradalmat folytassa, „illessze az energetikai rendszert a kor kihívásaihoz”, kezelje a veszélyeket és a növekvő igényeket, illetve a megugró globális energiaárak miatti helyzetet, hangolja össze a környezetvédelem és a gazdasági növekedés szempontjait.
Az agrárminiszterről szólva elmondta: Magyarország 20 millió ember ellátásra képes, de a globális élelmiszerválság hatásait Nagy Istvánnak kell kivédenie, így „nem lesz olyan kényelmes a miniszteri bársonyszék”, mint amilyennek tűnhetett.
Orbán Viktor Navracsics Tibor területfejlesztéséért és uniós források felhasználásáért felelős miniszteri posztját hálátlannak nevezte, mert a képviselők és önkormányzatok sosem elégedettek a fejlesztésekkel. Elmondása szerint neki van a legtöbb esélye, hogy a brüsszeli bürokraták és magyar képviselők malomkerekei között ne őrlődjön föl.
Honvédelmi miniszternek Szalay-Bobrovniczky Kristófot kérte fel Orbán Viktor, aki szerint felelőtlenség volt Európában a hadsereget és a honvédelmet háttérbe szorítani, ezt most a háború bebizonyította. Néhány év múlva Magyarország hadiipari központtá válik, és a régió legütőképesebb hadseregével rendelkezik majd, ha a Zrínyi Haderőfejlesztési program, amit korábban elkezdtek, lezajlik, elmondása szerint ebben számít a kormányfő Szalay-Bobrovniczkyra.
A „kormány és a polgárok kapcsolattartása” lenne a feladata Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek. – A háborús időkben fontos, hogy a velünk egyetértőknek és egyet nem értőknek is világos legyen, mit miért teszünk – mondta, majd a szuverenitás védelméről beszélt, ami a miniszterelnök első számú kötelessége, és amiben Rogán Antalt támogatja majd Orbán Viktor.
Lázár János építésügyi és beruházási minisztériumát „országépítési minisztériumnak” nevezte a kormányfő, aki szerint nem volt szerencsés, hogy ez a terület korábban több minisztérium között volt felosztva, most pedig a recesszió is megnehezíti majd a helyzetet. Szerinte a „polgári jóízlést” kellene képviselnie az építkezések során Lázár Jánosnak.
Az európai gazdaság nagy bajban van, ha Magyarország fejlődni akar, unortodox lépésekre lesz szükség, mint az árstop – mondta a miniszterelnök, aki Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztertől további ilyen lépéseket vár, még ha ezekkel a lépésekkel nem is „csak barátokat” szerez majd.
Szijjártó Péternek a szövetségesekkel való kapcsolat megerősítése és a beruházók keresése lesz a feladata, és „meg kell tanulnia több hangszeren játszani” – amely alatt valószínűleg azt értette, hogy a magyar diplomácia vezetőjének különböző helyzetekben különböző hangnemben kell tudni tárgyalnia. Az elmúlt években a miniszterelnök szerint Szijjártó Péter bizonyította, hogy „egyszerre több helyen is tud lenni”.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek a minisztériumok működését kell összehangolnia, és ehhez Orbán Viktor szerint az egész országot ismernie kell. A kormányfő azt kérte tőle, képviselje a kormány érveit „a szellemi természetű vitákban” Magyarországon és külföldön.
Válságkezelés vagy a hatalom diadala?
Orbán Viktor világossá tette, hogy nincs élet a rendszeren kívül, de hogyan fog válságot kezelni hat gazdsági minisztérium? Elemzőkkel és kormányközeli szereplőkkel is beszélgettünk az új kormányról.
Ezután a miniszterek ünnepélyesen esküt tettek.
Az új kormány minisztériumai: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Építési és Beruházási Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Miniszterelnöki Kabinetiroda, Miniszterelnökség, Pénzügyminisztérium, Technológiai és Ipari Minisztérium.
A parlamenti eskütétel előtt a miniszterek átvették kinevezési okmányaikat Novák Katalin köztársasági elnöktől az ötödik Orbán-kormány miniszterei kedden Budapesten, a Sándor-palotában. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Ezt követően Parlamentben ismertették Novák Katalin államfő átiratát a miniszterek kinevezéséről, majd a miniszterek eskütétele és Orbán Viktor felszólalása következett, amelyben bemutatta új kormányát.
Az ötödik Orbán-kormány miniszterei:
- Semjén Zsolt – általános miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyház-diplomáciáért felelős miniszter
- Nagy István – agrárminiszter
- Pintér Sándor – belügyminiszter
- Lázár János – építési és beruházási miniszter
- Szalay-Bobrovniczky Kristóf – honvédelmi miniszter
- Varga Judit – igazságügyi miniszter
- Csák János – kulturális és innovációs miniszter
- Szijjártó Péter – külgazdasági és külügyminiszter
- Rogán Antal – a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője
- Gulyás Gergely – Miniszterelnökséget vezető miniszter
- Varga Mihály – pénzügyminiszter
- Palkovics László – technológiai és ipari miniszter
- Nagy Márton – gazdaságfejlesztési miniszter
- Navracsics Tibor – területfejlesztési és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter
