A magyar szabadság eszméjére hivatkozva kezdte beszédét Orbán Viktor, az ünneplő magyarokat határon innen és túl megszólítva. Szerinte a magyar szabadság eszméje évszázadok óta gomolyog az idő és a történelem égboltján. Sok ezer év múlva is halad majd szerinte a csillagok között. Mégis 177 évvel ezelőtt egyetlen időponttal és hellyel forrott össze, mondta. A magyar szabadság akkor alakot öltött és eljött közénk, március 15. nekünk szerinte nem szokványos ünnep, hanem szakrális pillanat.
Mint mondta, a nagy boldog tavaszi belefeledkezés előtt emlékeztetni kell egymást néhány dologra, ezért vannak ott. Emlékeztetni kell szerinte a közös nemzeti hivatásra, a haza mindent megelőző ügyére. Aztán egy évig, a következő számvetésig mindenki mehet a dolgára, folytatta. Hosszú évek óta hallgatják szerinte, hogy ők a múlt - bár nem világos, itt a magyarokra vagy a fideszesekre gondol. Majd szivárványos jövőt kezd emlegetni, ebből kiderül, hogy magukra, fideszesekre gondol. Kiderült szerinte, hogy a jövő a patriótáké, a független nemzeteké, nem pedig a birodalmaké. Azt is mondták szerinte, hogy el vagyunk (vannak) szigetelve, ezt mondták szerinte 1848-ban és 1956-ban: Ezt mondták elmondása szerint most is, mégis mindenki ránk (rájuk) kíváncsi. Miért kíváncsi ránk a fél világ? - tette fel a kérdést. Szerinte biztosan nem a gazdaságunk mérete, hadseregünk tűzereje miatt. Van szerinte a nemzet, akinek a filozófia a veleje, másnak a tudományok, a magyar ember pedig akkor van elemében szerinte, mikor a szabadságáért harcol. Szabadságharcosként hivatkozott a magyarokra, szerinte ez a mi DNS-ünk, és az, amire a világnak szüksége van, ma sokkal jobban, mint valaha. Szerinte csak nekünk sikerült most is talpon maradni egy világbirodalom ellenében, ezért jön hozzánk a fél világ Bécstől Washingtonig. Nem egyértelmű, itt kit értett világbirodalom alatt. A birodalom szerinte le akarja cserélni Európa lakosságát idegen civilizációból érkezett inváziós seregekre, a gyerekeket pedig természetellenes életmódok káoszába akarják taszítani. A béke helyett pedig szerinte a háború istenségének szolgálatába akarnak minket állítani. Nem engedték szerinte, hogy mások elfoglalják sem az országot, sem a Parlamentet, sem a kormányt.
Nagy Ervin: Nem kérünk a 12 pont átírásából
Az Andrássy út a Bajcsy Zsilinszky út és az Oktogon között tele volt emberrel, de még a kezdés után is folyamatosan érkeztek a Tisza Párt demonstrációjára.
Tizenöt éve nem bírnak velük, azóta nem horpadnak be a védvonalaik, kibírták, folytatta, itt már egyértelműen a fideszesekre utalva. A nyugati világ ún. patriótái szerinte most erőre kaptak, kötelékben repülnek már az amerikaiakkal, és a nyugati világ lelkéért vívott küzdelemben ők állnak győzelemre. Büszkék lehetnek szerinte, mert az ún. világméretű szabadságharcnak szerinte előhírnökei voltak. Dicsőség minden magyarnak, ami nem hódolt be a Soros-birodalomnak és a liberális amerikai hatalomnak, jelentette ki, azt állítva, hogy ők büszkék lehetnek az unokáik előtt.
A magyar szabadságharcok titka Orbán szerint, hogy a magyar sohasem csak magáért, hanem a nemzetéért is harcol. A szabadság népe két dolog nélkül nem tud szerinte meglenni: szabadság és nemzet nélkül. Nem kötnek alkut, nem, nem, soha, idézte fel a Trianont elutasító ismert jelmondatot.
A birodalom szerinte csak hódoltságokat akar, alattvalókat és sohasem szabad magyarokat. A brüsszeli hatalom pályázik szerinte most a magyarok szabadságára, és éppen úgy akarnak uralkodni rajtunk (rajtuk), mint régen a bécsi helytartók tették. Brüsszelben is fordul majd szerinte a történelem, eljön az idő, ők pedig minden számlát ki fognak egyenlíteni. Letörik szerinte a túlkapásait, visszaszerzik a nemzettől elkonfiskált javakat, és valamilyen pénzeket visszaküldenek. (Itt nem világos most sem, miféle pénzeket akar visszaküldeni.) A birodalmak természetük szerint éhesek, a bendőjük feneketlen. A szolgaság szerinte szegényít. A birodalommal vívott csaták árnyékában szerinte Európa egyetlen patrióta gazdaságát építették fel. IMF, spekulánsok, családközpontú gazdaság: sorolta a jól ismert fideszes mantrákat. Minden mértéktartás szerint világszenzáció, hogy egyes anyáknak nem kell majd adót fizetniük. Jön viszont Brüsszel, amelyik hol a rezsicsökkentést, hol a 13. havi nyugdíjat, hol a családok pénzét akarja elvenni, legalábbis Orbán Viktor szerint.
A kormányfő elképzelése szerint Európa ugrott fejest az orosz-ukrán háborúba, ők viszont nem ugrottak velük. A birodalom szerinte nem segíteni akar Ukrajnán, hanem gyarmatosítani akarja, és úgy döntöttek, Ukrajnának folytatnia kell a háborút. (Itt nem említette, hogy épp Donald Trump az, aki Ukrajnán nyerészkedni akar, máris megállapodva a ritkaföldfémek bányászati jogáról.) Egy éve Orbán szerint az volt a kérdés, akarunk-e meghalni Ukrajnáért, most pedig az, akarunk-e belerokkanni Ukrajna uniós tagságába.
A higgadt és bölcs áprilisi törvények követték március 15-ét, mondta Orbán, majd poloskázott is egyet (átteleltek a poloskák), nyilvánvalóan Magyar Péterre utalva. Felszámolják az egész árnyékhadsereget, mondta, majd brüsszeli kegyenceket emlegetett, és azt mondta, túl régóta vannak itt ezek a kegyencek. Rajtuk a skarlátbetű szerinte, a pokolban külön bugyor várja őket, a gazdáik ugyanazok, mondta. Weber-fiókák kárognak a fejük felett, tette még hozzá ezt is.
A Nemzeti Múzeum előtt beszédet tartó kormányfő előzőleg gyorsan újraírta a márciusi 12 pontot, abban gyerekek átnevelését, és Ukrajna nélküli Uniót emlegetve. A beszéd előtt az M1-en a Nézőpont vezetője, Mráz Ágoston Sámuel utóbbit is emlegette Orbán legfontosabb követeléseként. Azt is állította, hogy nagyon sok európai lázadónak referenciapont szerinte Orbán Viktor. Közben a múzeumkerti rendezvényen előadás előzte meg Orbán beszédét, itt szerepelt a Nemzeti Színház korábban megsérült művésze, Horváth Lajos Ottó is. Tisztelegtek a műsorral a kétszáz éve született Jókai Mór előtt is.
Magyar Péter és a Tisza Párt rendezvényéről itt olvashat.
