Orbán Viktor a Néprajzi Múzeumról: a magyar lelemény és szépérzék újabb kiemelkedő példája

Orbán Viktor a Néprajzi Múzeumról: a magyar lelemény és szépérzék újabb kiemelkedő példája

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének ünnepélyes átadásán 2022. május 22-én. (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

– Magyarnak lenni jó! – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Néprajzi Múzeum új, városligeti épületének vasárnapi ünnepélyes átadóján.

Az MTI tudósítása szerint a kormányfő az új épületről azt mondta: „vagány. Szőcs Géza biztos örülne, ha látná”. Emlékeztetett arra: az ő fejéből pattant ki az a gondolat, hogy Magyarország, azon belül is Budapest méltó helyszín lenne egy példátlan múzeumi negyed számára.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány „a bizonytalan és átalakuló világ kellős közepén” döntött úgy, hogy kultúrára, kulturális terekre, múzeumokra és koncerttermekre, az épített környezet és Budapest legszebb parkjának a rendbetételére fordítja Magyarország forrásait.

„Miközben mindenki azt bizonygatta, hogy nem lehet, addig mi lépésről lépésre, épületről épületre haladunk, sőt április 3-án a magyar emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még, Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie. Úgy érzem, megkaptuk a felhatalmazást a teljes program megvalósítására” – jelentette ki.

Kiemelte: olyan épületet szerettek volna, ahol a magyar népi kultúra természetes szépsége a legteljesebben kibontakozhat. Úgy fogalmazott: ma azt ünnepeljük, hogy „kincseink méltó helyre kerültek” és egy feladatunk maradt: fel kell nőnünk ahhoz, hogy ne csak egy nap legyen az ünneplésé, hanem minden nap megtaláljuk örömünket a magyarságunkban. Szerinte ebben segít ez a figyelemre méltó épület, amelyet a „magyar lelemény és szépérzék” újabb kiemelkedő példájának nevezett.

A miniszterelnök beszédében úgy értékelt: egy nemzet kultúrája „szilárd útjelző”, megmutatja, hogy honnan jövünk és azt is kijelöli, hova kell megérkeznünk. De – figyelmeztetett – ha ezt elhanyagoljuk, akkor „menthetetlenül eltévedünk” és egy idő után már azt sem tudjuk, hogy miért harcolunk.

Hangsúlyozta: meghatványozódik a kultúra fontossága, ha magyar népművészetről van szó, mert a népművészet megmutatja, hogy milyen magyarnak lenni és azt is, hogy milyen jó magyarnak lenni.

„Ha néprajzi örökségünket látjuk, nemcsak szépnek látjuk, de eltölt bennünket a szabadság érzése is és önkéntelenül elmosolyodunk. Magyarnak lenni jó! Ezért érezzük előre és állunk ellen, ha korlátozni akarnak bennünket és ezért ismerjük fel idejekorán, ha baj van, ha a veszély fenyegeti a kultúránkat, a szokásainkat, az életmódunkat, az örökségünket” – fogalmazott.

Úgy vélte, a szépséghez és a magyarsághoz való ragaszkodás egy tőről fakad: „látjuk és értjük a szépet a magyar világban, a magyar lélek szép, a magyar élet tetszetős élet, a magyar világ gyönyörködteti a szemet és a lelket”.

Úgy vélte: az is kiderül ebben a múzeumban, hogy a magyarság „egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen”, tovább öröklődik az elmúló évszázadokon keresztül.

Orbán Viktor arra figyelmeztetett, hogy a magyar kultúrának a megőrzésére rajtunk kívül senki más nem képes, ha eltűnnénk, velünk együtt valami pótolhatatlan tűnne el a világból.

A kormányfő arra is kitért: a Néprajzi Múzeum előző, Kossuth téri kúriai épülete – bár szép volt – formája nem illett a tartalomhoz, a most elkészült új épület viszont más, mert abban a tartalom és a forma találkozik. Ez az épület azt a meggyőződést tükrözi, hogy létezik szépség a világban, hogy a tizenkettő egy tucat kockaépületek és az ötlettelen irodakomplexumok világában is lehet egyedit alkotni, amely illik környezetéhez, megragadja a szemet és gyönyörködteti a lelket – mondta.

Orbán Viktor beszéde elején külön köszöntötte Csák Jánost, a kulturális és innovációs tárca várományosát és Tarlós István volt főpolgármestert is, aki nélkül – hangsúlyozta – bele sem vághattak volna ebbe a „nagyszerű kalandba”. Megjegyezte azt is: üdvözölné a hivatalban lévő főpolgármestert, Karácsony Gergelyt is, de „őt kegyeleti okokból”, miután nem ment el az átadóra, inkább nem köszönti. A Liget Budapest projekt ellenzőinek a figyelmébe azt ajánlotta a „dakota néprajzi anyagból”: „hogyha az ember észreveszi, hogy döglött lovon lovagol, akkor szálljon le róla.”

A Liget Budapest projekt már léptékében is történelmi vállalás, nemcsak Magyarország elmúlt száz évében, de jelenleg egész Európában a legnagyobb komplex kulturális fejlesztés – ezt már Baán László, a projekt miniszteri biztosa mondta az új Néprajzi Múzeum átadóján. Baán méltatta az épületet tervező Ferencz Marcel zsenialitását, egyben köszönetet mondott a múzeumot megnyitó Orbán Viktor miniszterelnök személyes támogatásáért is.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója felidézte, hogy a 150 éves intézmény története során a gyűjtemény most kap először saját igényeire szabott otthont egy, „a hazai múzeumügyben példa nélküli sikerként megvalósult projekt” eredményeként.

A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző új épület – a Liget Budapest projekt legújabb fejlesztése – hétfőn nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt.

Fizessen elő a Magyar Hangra!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Keresés

Árnyék podcast – Háború és béke IKEA-színekben