Várjuk a svéd kormányzati szereplőktől, hogy megnyugtassák a magyar parlament tagjait, az a célunk, hogy minél nagyobb parlamenti többséggel tudjuk támogatni Svédország NATO-csatlakozását, hasonlóan Finnországéhoz – fejtette ki a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában a két ország magyar támogatásáról. Orbán Balázs arról beszélt: „A helyzet a napnál is világosabb: támogatjuk a svéd csatlakozást is, a kormány már döntött róla, a parlamenten a sor, de van egy kis bökkenő. A magyar parlamenti képviselők közül néhányan nem nyugodtak, mert azt látták, az elmúlt években svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot.”
Az MTI által is idézett kormánypárti politikus jelezte, nem szeretnének állást foglalni svéd belpolitikai kérdésekben, de ugyanezt elvárják másoktól a magyar kérdések tekintetében. „A magyar képviselők megnyugvást várnak, hogy a köztük lévő politikai viták többé nincsenek, nincs gond a magyar-svéd együttműködés alapjaival” – jegyezte meg.
Mint a műsorban Orbán Balázs kifejtette, Finnország esetében egy „különleges történelmi barátságról és szövetségről” van szó, „úgy tűnik, a finnektől sikerült megerősítést kapni, hogy ezek a problémák a jövőben nem maradnak fenn”, de Svédország esetében nem ez a helyzet.
A politikai igazgató az orosz-ukrán háborúról elmondta: ennek a háborúnak csak vesztesei lesznek, Európa és Magyarország érdeke is az, hogy a mielőbbi tűzszünet után béketárgyalások kezdődjenek, és hosszú távon rendezzék Európa biztonságát. Orbán Balázs a héten tartott uniós csúcstalálkozó kiemelt témájával, a fegyveres konfliktussal összefüggésben hangsúlyozta: Magyarország támogatja a védelmi együttműködés fejlesztésére vonatkozó javaslatokat, vagyis, hogy a tagállamok képesek legyenek megvédeni magukat bármilyen katonai fenyegetéssel szemben, de arra nem hajlandó, hogy ezen együttműködések eredményeként az ukrán-orosz frontra magyarországi, vagy Magyarország révén beszerzett fegyverek kerüljenek. „Támogatjuk a közös fegyverbeszerzést, de abból csak a magyar honvédség, a magyar katonák részesülhetnek, így továbbra is kiállunk azon elv mellett, hogy nem veszünk részt a konfliktusban fegyverszállításokkal” – mutatott rá.
Orbán Balázs a szolidaritási folyosókon Európába áramló, hat országot negatívan érintő ukrán vámmentes gabona ügyéről azt mondta: „újra akcióba lépett a közép-európai és a lengyel-magyar együttműködés”. Megállapodás született, hogy közösen próbálnak nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy valamennyi érintett országot kompenzáló mechanizmust találjon ki. A miniszterelnök politikai igazgatója reményét fejezte ki, hogy a Lengyelország által koordinált közös fellépés révén „jó hírekkel tudnak majd szolgálni”.
A miniszterelnök politikai igazgatója beszámolt arról is, hogy az uniós csúcson érintőlegesen szó esett a migrációról. Utalt rá, hogy az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács által korábban elfogadott következtetésben felszólította az Európai Bizottságot, járjon el a határvédelem megerősítésében, támogassa jogi és anyagi eszközökkel az illegális migráció ellen védekező tagállamokat. „A bizottság elnökasszonya bizonyos előrelépésekről beszámolt, de ezek inkább megúszó jellegűnek tűnnek” – mondta.
Orbán Balázs hangsúlyozta, a magyar megközelítés teljesen egyértelmű: amíg a határvédelemben részt vevő erők kiképzésére és felszereléssel ellátására igen, a kerítés megépítésére, illetve megerősítésére nem lehet uniós támogatást igénybe venni, fordulatról nem lehet beszámolni. „Jelenleg az uniós jog és annak brüsszeli értelmezése nem támogatja a magyar határvédelmi rendszert, hanem megpróbálja a hatékonyságát aláásni, az Európai Bizottság mulasztásban van, nem hajtja végre a tanács következtetésében foglaltakat” – tette hozzá. Orbán hangsúlyozta: az illegális migrációs nyomás folyamatosan nő a déli határszakaszon, Magyarország elkötelezett szándéka a kerítés erősítése, erre kér támogatást, „de ebben az unió továbbra is bevándorláspárti álláspontot támogat”.
A politikus szólt arról is, hogy az uniós csúcs zárónyilatkozata tartalmazza az Európát sújtó demográfiai kihívásokra szóló felhívást. „A demográfiai probléma, Európa családpolitikájával összefüggő negatív tendenciák érintik Európa jövőjét, versenyképességét, lehetőségeit a globális térben, ezzel foglalkozni kell” – mondta, majd hozzáfűzte: „de nem olyan értelemben, hogy kettőnél több biológiai nemet kell feltalálni, hanem a gyermekeket vállaló hagyományos családokat kell támogatni” és ha ebben van uniós együttműködési lehetőség, azt fokozni kell.
