Orbán Balázs: Zoran Zaev kormányával is igyekszünk jóban lenni

Orbán Balázs: Zoran Zaev kormányával is igyekszünk jóban lenni

Niedermüller Péter, Mikecz Dániel és Orbán Balázs a Republikon konferenciáján. Fotó: Magyar Hang/Bankó Gábor

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Megpróbálok csalódást okozni, minden infó elhangzott már – így nyitott a Republikon csütörtöki konferenciáján Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára, felvezetője viszont remekül tükrözte az egész vitát is. A DK-s EP-képviselővel, Niedermüller Péterrel állt ki migrációról és demográfiai megoldásokról beszélgetni, ugyanakkor sok újat nem tudtak mondani a jól ismert álláspontokon túl. A végén feltett kérdések is ezt tükrözték: a kormánysajtó például továbbra is maximum azt tudja ilyenkor felvetni, hogy Niedermüller pártja hogy áll a határon túliak kettős állampolgárságához. Ki nem találnák: ugyanúgy mint korábban.

Témahiányban pedig nem szenvedünk, Nikola Gruevszki befogadása számos kérdést felvet a kormány menekültpolitikáját illetően. Jelenleg úgy tűnik, az utóbbi hónapokból a macedón ex-kormányfő az egyetlen, aki megkapta hazánkban a státuszt, ráadásul rekordidő alatt. Ehhez képest Orbán Balázs ügyesen kitért a válaszok elől, és bár Niedermüller Péter olykor próbálta feszegetni ezeket, de ő is inkább csak a saját politikai agendáját mantrázta. Kulcsszavak ezt illetően: gyűlöletkeltés, propaganda, közös megoldás. Vele szemben Orbán olykor még szofisztikáltabbnak tűnt, ami azért nem kis dolog az elmúlt évek kormányzati kommunikációja után. Kell ehhez persze egy DK-s politikus is, aki inkább akkor mutat jó formát, ha az aktuálisabb ügyeket kérné számon.

Gruevszkiről persze nem Orbán Balázs fogja kimondani, hogy érdemtelenül beengedett bűnöző. A hatóságok szerint megalapozott volt a kérelem, az egyedi ügyet a továbbiakban a kormány nem akarja kommentálni – igyekezett elütni a kérdést a miniszter-helyettes. Könnyebb dolga lenne, ha a kormány fontos és kevésbé jelentős alakjai ne mondták volna már el számtalanszor, hogy: Soros, üldöztetés, nemzeti politikát képviselő Gruevszki. Mindezek után szinte már új színt jelentett, hogy Orbán hangsúlyozta, Macedónia fontos stratégiai partner, támogatjuk az EU- és NATO-integrációt, valamint a mostani kormánnyal is igyekszünk jó viszonyt kialakítani. Ehhez képest az utóbbi hetek kormányzati mondása közelebb állt ahhoz, hogy Zoran Zaev egy balos puccsista, aki Soros-szervezetek segítségével üldözi ellenlábasát, csak mert utóbbi migrációellenes húrokat penget. Ilyen előzmények után bátor próbálkozás úgy tenni a kormány képviselőjének, mintha ők képviselnék a józan középutat.

A vita végén külön rá is kérdeztünk Orbánnál: miért segítették magyar diplomaták Gruevszki szökését, és miért nem hasonló elbánásban részesült, mint bármelyik másik menekült. A miniszterhelyettes erre annyit mondott: azért, mert Gruevszki jelentkezett a külképviseleten, és bejelentette, hogy menekültstátuszért folyamodna nálunk. „Ezután pedig teljesen jogszerűen lépte át a határokat” – igyekezett rövidre zárni a kérdést. Niedermüller meg is jegyezte, hogy csak arra nem válaszol, amit kérdeztünk. A DK-s politikus szerint tudni lehet jól, hogy nem üldözték Gruevszkit, hanem korrupció miatt ítélték el, ennyi idő alatt egy ilyen ügyet megítélni pedig eleve lehetetlen lett volna. „Ne csináljunk úgy, mintha derült égből villámcsapás lett volna az egész” – tette hozzá a politikus, aki szerint hetek óta is szervezhették az érkezést.

Az első jelentősebb ellentét a nyugat-európai vendégmunkások integrációját illetően merült fel. Itt mintha megint csak Orbán látta volna összetettebben a kérdést. Niedermüller például elintézte annyival, hogy folyamatosan érkeztek a külföldiek nyugatra, és problémamentesen integrálódtak is, „ez az alaptörténet.” A DK képviselője ebből le is vonta a következtetést, hogy a mai bevándorlók miatt sem kell aggódni. Orbán ehhez képest elmondta, hogy a gazdasági fellendülés valóban komoly migrációt indított be annak idején, viszont például az érkező törökökre elsősorban vendégmunkásként tekintettek Németországban. „Úgy vették, hogy a német ipari forradalmat támogatják, aztán majd hazamennek” – ecsetelte a politikus, aki szerint végül ez a hazatérés nem történt meg.

Ezután Orbán felidézte a kormány kedvenc ideológiai mankóját arról, hogy ők csak a nemzetállamok fennmaradását támogatják, míg mások szerintük nem. A miniszterhelyettes az Európai Unió alapító atyáira hivatkozott, erős megosztottságot tapasztalva náluk. Monnet és Schuman a nemzetállamokon alapuló Európa ellen voltak, de tudták, hogy ez nem lesz rögtön megvalósítható – állította. Velük szemben Adenauer és de Gaulle úgy akartak európai integrációt, hogy megmaradnak az egyenrangú nemzetállamok, tette hozzá Orbán Balázs. Még az Osztrák-Magyar Monarchiában is csak néhány terület volt viszont szerinte közös, a többi megmaradt külön hatáskörben. A migrációs politikát is ebben kell tartani, hallhattuk sokadjára egy fideszes politikustól. Niedermüllernek erre volt egy érdekes megjegyzése: mint mondta, Dánia és Hollandia is erősen restriktív politikát folytat, miközben hangsúlyozza mindkettő, hogy része a közös európai megoldásnak.

Aztán jött a többi szokásos kommunikációs panel. Orbán szerint elsősorban a családpolitikán keresztül kell a demográfiai problémákat kezelni. Niedermüller szerint nincs normális oktatási rendszer, ezért sem lehet csak magyarokkal feltölteni a pozíciókat. Orbán szerint családosoknak járó anyagi ösztönzők, Niedermüller szerint ostoba álkérdések a nemzeti konzultáción. Orbán szerint Niedermüller itt már nem vállalja fel, hogy a DK szerint a migráció a fő megoldás a családpolitikai krízisre. Niedermüller szerint Orbán itt már nem vállalja fel, amit a kormány január 1-jétől tervez a szociális segélyekkel.

A végén pedig minden konferencia alapja (az ingyenszendvicsen túl): a kérdéseknek álcázott húszperces monológok. Kőszeg Ferenc vitte ezúttal a prímet, kiselőadásában megismertük a múltját a Helsinki Bizottság tevékenységétől a Felkai Lászlóval való tárgyalásokon keresztül a menekültpolitika alakulásáig. A fordulatokat már nehéz követni, Mikecz Dániel moderátor is közbe-közbeszólt volna, úgyhogy Kőszeg gyorsan lekerekítette az egészet. „Azt kérdezném, hogy biztonságos országnak tartják-e Macedóniát” – tette fel szinte teljesen váratlanul. Az összesített kérdések tengerében mintha ezt már kihagyta volna Orbán, de hát úgy is tudjuk, hogy nem ennek a kérdésnek a megválaszolásától fog összezavarodni és mindent beismerni.