Orbán Berlinben Trumpot nevezte a béke reményének
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) pódiumbeszélgetésen vesz részt Alexander Marguierrel, a Cicero című politikai magazin főszerkesztőjével (b) és Hölger Friedrichhel, a Berliner Zeitung című lap kiadóvállalatának tulajdonosával (j) Berlinben 2022. október 11-én.MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor miniszterelnök tolerancia ajánlatot tett Olaf Scholz német kancellárnak berlini egyeztetésükön azokban a kérdésekben, amelyekben a két ország nem ért egyet – erről a kormányfő azon a keddi fórumon számolt be, amelyet a Cicero közéleti folyóirat és a Berliner Zeitung című napilap szervezett.

Úgy vélte, hogy a magyar-német barátság „speciális”, és kiindulópontnak mindenképpen jó a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztéséhez.
Mint mondta, a hétfői találkozón toleráns hozzáállást ajánlott Scholznak a migrációt elutasító, a multikulturalizmust ellenző és a tradicionális családkoncepcióhoz ragaszkodó magyar állásponttal kapcsolatban.

Miközben Angela Merkel előző kancellár ezt az ajánlatot következetesen elutasította, Scholz most meghallgatta – jegyezte meg Orbán Viktor, hozzátéve: azt reméli, hogy további előrelépést hoz majd a két év múlva tervezett újabb hivatalos berlini látogatása, amikor ráadásul Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.

Az orosz-ukrán háború is szóba került természetesen, ezzel kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország a béketáborhoz tartozik, „az azonnali tűzszünet és az azonnali béketárgyalások híve vagyok”. Mint hozzátette, Magyarország már elvesztette körülbelül 200 állampolgárát, akik besorozott katonaként meghaltak a fronton.

Orbán Viktor regisztrált a Twitterre és Trumpot keresi
Magyar Hang

Orbán Viktor regisztrált a Twitterre és Trumpot keresi

A Twitteren is felbukkant és nem győz posztolgatni a magyar miniszterelnök.

A miniszterelnök nagy bajnak nevezte, hogy a krímivel ellentétben ezúttal nem sikerült elszigetelni a konfliktust. Hibának mondta, hogy miközben ő a háború előtt békemisszión járt Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, a nyugati oldalon senki nem érezte úgy, hogy tárgyalni kell.

Szerinte az ukrajnai háborúban a tűzszünetnek nem Ukrajna és Oroszország között kell létrejönnie, hanem az Egyesült Államok és Oroszország között, a hatalmi realitások alapján az amerikaiakkal kell tárgyalni. 

Mint kifejtette, a háborúnak az erőforrások adják a lényegét, és miközben az oroszoknak szinte korlátlan erőforrásaik vannak energia, katonák és emberi erőforrás terén, Ukrajnának csak azért van elegendő forrása, mert a Nyugat és az Egyesült Államok segíti.

Az MTI beszámolója szerint a miniszterelnök kijelentette azt is: Joe Biden amerikai elnök túl messzire ment, amikor a többi között háborús bűnösnek vagy tömeggyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt. A béke reménye ezért szerinte Donald Trump korábbi amerikai elnök.

Kivitelezésében primitívnek, hatásában katasztrofálisnak nevezte Brüsszel Oroszországgal szembeni szankciós politikáját. Orbán Alexander Marquierrel és Holger Friedrichhel beszélgetve hangsúlyozta, hogy ha megfelelően alakították volna a szankciókat, akkor nem lenne az „egekben” az energia ára, és nem fenyegetné az európai gazdaságokat az, hogy „tönkre mennek”.

Mint mondta, szankciót csak „intelligensen” szabad kivetni. Ezzel szemben az EU Oroszországgal szembeni politikája azt mutatja, hogy „egy törpe szankcióz egy óriást”, és ebbe „a törpe belehal”.

Aláhúzta, hogy újra kell gondolni a szankciók politikáját, és olyan energiaellátási rendszert kell kialaktani, amelyben az EU nem csupán „gazdát cserél”, vagyis az orosz függőséget lecseréli az amerikaira, – amely ugyan politikailag „kényelmes, de nem jó” –, hanem függetlenségre tesz szert.