Mindhárman szenvedünk az illegális migrációtól – mondta Orbán Viktor hétfőn, a Várkert Bazárban tartott háromoldalú egyeztetésen, melyen Karl Nehammer osztrák kancellárral és Aleksandar Vučić szerb elnökkel tárgyalt. Orbán szerint Ausztriát, Szerbiát és Magyarországot sújtja leginkább az illegális bevándorlás terhe, aminek megfékezése rengeteg energiát, élőerőt és pénzt emészt fel – hiszen ez a három állam nem csak saját határait, de Európát is védelmezi az ellenőrizetlen beáramlástól.
Ráadásul az is nehézséget okoz, hogy „az illegális migráció és az embercsempészek aktivitása szintet lépett”, már éles fegyvereket is használnak egymás közötti konfliktusokban és a határőrök ellen is – tette hozzá, az MTI beszámolója szerint.
Lépésről lépésre tolná ki a védelmi vonalat
A cél éppen ezért az – vélte Orbán Viktor – hogy minél délebbre tolják azt a migrációs védelmi vonalat, amelyen nem lehet átjutni, és ezt lépésről lépésre kell megtenni. Másodszor, akik illegálisan vannak az országaikban, azokat vissza kell vinni oda, ahonnan jöttek, harmadszor pedig, hot spotot, azaz menekültkörzetet kell létrehozni az Európai Unió területén kívül, hogy menedékkérelmet csak és kizárólag ott lehessen benyújtani.
Orbán Viktor hangsúlyozta, eddig is adtak segítséget Szerbiának és Észak-Macedóniának, de most az együttműködés új dimenziójára van szükség.
Ezért a hétfői találkozó után hamarosan lesz egy következőt is tartanak Belgrádban, ahol az illetékes miniszterek egyeztetnek, a konkrét lépéseket fogják jogi formába önteni, illetve, ha közös fellépés lesz, ennek a pénzügyi és élőerő-feltételeit is ott fogják tisztázni. Egy harmadik találkozót is terveznek, amelyre Bécsben kerülhet majd sor.
Orbánnak már nem rémlik a brüsszeli támogatás
A miniszterelnök Brüsszelt kárhoztatta, amiért az illegális migráció ügyében „soha semmilyen segítséget nem kaptunk”, célzottan például a kerítés megépítésére, működtetésére nem kaptak pénzt. Csakhogy ez bizonyíthatóan nem igaz: az EU a határkerítés építését valóban nem támogatta, de a határ védelmére 2015 óta több mint 45 milliárd forintot küldött Magyarországnak.
A találkozón szóba kerültek az energetikai együttműködés kérdései is: Orbán emlékeztetett, hogy a keleti irányból érkező gáztranzit útvonalak megbénultak vagy meg fognak bénulni a közeljövőben, ezért a magyarok kulcskapcsolatrendszere déli irányban van, legyen szó közlekedésről, energiáról vagy gázról. „Magyarországnak úgy kell most Szerbiára tekintenie, mint a legfontosabb partnerére, akin keresztül el tudja érni a világot” – fogalmazott. Orbán szerint a magyarok hálásak a szerbeknek, „hogy rajtuk keresztül jön az a cső”, amelyen Magyarország ma gázt kap – mondta. Hozzáfűzte: „amíg Magyarországon lesz gáz, addig lesz Szerbiának is gáz, majd valamilyen módon megsegítjük egymást.”
Szerbia köszöni, de nem lenne hotspot ország
A Telex beszámolója szerint Aleksandar Vučić hangsúlyozta, hogy Szerbia nem szeretne hotspotot a saját területére, nem szeretne a migránsok táborává válni. A szerb elnök arra vonatkozó kérdést is kapott, hogy mi lesz akkor, ha nem lesz elegendő gáz. Vučić szerint nem is az a kérdés, hogy az emberek tudnak-e majd fűteni, hanem hogy mi lesz a cégekkel, és az óriási veszteségeket benyelő államháztartással. Többször hivatkozott arra, hogy Szerbia szegény ország, nem lehet összehasonlítani a nyugati országokkal a gazdasági helyzetét. Ráadásul szerinte Szerbia egyáltalán nem is tehet a kialakult háborús helyzetről és az energiaválságról.
Nehammer a 70 ezer befogadott menekültre emlékeztetett
Karl Nehammer kancellár arról beszélt, hogy a Nyugat-Balkán minden országa nagyon fontos partner Ausztria számára. Az osztrák vezető a háborús propaganda kockázataira is felhívta a figyelmet. „Én is katona vagyok, tudom mit jelent háborús propagandával felőrölni az embereket” – mondta. Pánikot és félelmet kelt a háborús propaganda, de „az embereket meg kell szabadítani a félelmeiktől, mert a félelem rossz tanácsadó”. A kancellár szerint jó az együttműködés a három ország rendőri szervei között. Arra is rámutatott, hogy bár Ausztria nem rendelkezik EU-s külső határokkal, mégis befogadott már több mint 70 ezer, távolról (Indiából, Pakisztánból, Afganisztánból) érkező bevándorlót, és sok olyan embert is, akik az orosz–ukrán háború elől menekültek.
Az „irreguláris migráció” ellen azonban fel kell lépni, ezért fontos a rendőri erők együttműködése – vezette le Nehammer. „Támogatjuk Szerbiát is az irreguláris migráció elleni küzdelemben. Ausztriában is érzékeljük azon menedékkérők számának emelkedését, akik Szerbia felől érkeztek Magyarországon át hozzánk” – mondta.
