Kegyetlenül elszámították magukat azok, akik azt hitték, hogy könnyű dolga lesz a horvátországi elnökválasztás második fordulójában a jelenlegi államfőnek, Kolinda Grabar-Kitarovicnak. Ugyanis a jelek szerint egyáltalán nem olyan egyszerű a horvát választási matematika, mint ahogy az elsőre látszana. Így pedig nagyon könnyen megtörténhet, hogy a vasárnapi második fordulóban a szociáldemokrata Zoran Milanovic egykori kormányfő fog győzedelmeskedni, vagyis az a politikus, akinél hangosabb kritikust aligha kaphatna a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor.
Habár a múlt év folyamán szinte végig úgy tűnt, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) támogatását élvező Kitarović még úgy is újrázhat, hogy egykori párttársa Miroslav Škoro személyében újabb ellenfélre talált, Milanović szépen lassan behozta a hátrányát.
Hogyan sikerült mindez a szociáldemokrata politikusnak? Mindenekelőtt úgy, hogy választási kampányában keményen kritizálta a kormányon lévő HDZ intézkedéseit, kezdve az adópolitikától a lakáshiteleken át egészen az uniós országoktól való lemaradásig. S bár Kitarovic és a HDZ-s kormányfő, Andrej Plenkovic között az elmúlt években számos vita volt, Milanovic az elmúlt hónapokban sikeresen demonstrálta, hogy a horvát államfő a HDZ része. Ráadásul Kitarovic kampánya sem bizonyult túlságosan meggyőzőnek annak ellenére, hogy a politikusasszony mindet megtett annak érdekében, hogy a jobb- és baloldali szavazókat is megnyerje.
„Orbán egy autokrata" - hangzott el a horvát elnökjelölti vitán | Magyar Hang
A magyar miniszterelnökkel való viszony ezúttal is szóba került, amikor egyik szomszédunknál választásokat tartanak.
És így érkeztünk meg a két héttel ezelőtti elnökválasztásig, amikor is Milanovic a szavazatok 29,55, Kitarovic pedig csupán a 26,65 százalékát szerezte meg. A harmadik helyre futott be az ex-HDZ-s Miroslav Skoro, akinek a 24,45 százalékos támogatottsága még úgy is óriási eredmény, hogy ezzel kiesett a második fordulóból. De éppen ezért reménykedtek abban Kitarovic támogatói, hogy Skoro távozásával – akinek egyébként hónapokig könyörögtek egykori párttársai, hogy ne induljon, mert ezzel Milanovic malmára hajtja a vizet – megnőnek a jelenlegi államfő esélyei, mondván, a kőkemény jobboldali retorikával élő Skoro követői kire másra is szavazhatnának, mint Kitarovićra?
Azonban az így okoskodók súlyosan elszámították magukat. Már a választás utáni napokban kiderült, hogy valami baj van ezzel a logikával. Egy közvélemény-kutatásból ugyanis kiderült, hogy Kitarovic ugyan valóban számíthat Skoro szavazóinak 64 százalékára, azonban a harmadik helyezett támogatóinak 28 százaléka nem másra, mint Milanovicra szavazna. És ez még nem minden! A felmérésből eredményei szerint az egykori szociáldemokrata miniszterelnök az elnökválasztás első fordulójában elvérzett kisebb támogatottságú jelöltek szavazataira is jobb eséllyel számíthat, mint jobboldali riválisa.
Semmissé nyilvánította a horvát bíróság a svájci frank alapú jelzáloghiteleket | Magyar Hang
Arra hivatkozva, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról.
Így Milanovic szerezheti meg a második fordulójában Dario Jurican és Dejan Kovac szavazóinak 100 százalékát, Dalija Oreškovic szavazóinak 86 százalékát, Katarina Peovic támogatóinak 80 százalékát, de a negyedik helyezett Mislava Kolakusic, illetve Ivan Pernar esetében is 69, illetve 63 százalék ez az arány. Sok kicsi pedig sokra megy – ez igaz a választási matematikában is, így nem csoda, hogy e felmérés szerint Milanovic támogatottsága már 48,4 százalékra (!) nőtt, míg Kitarovicnak csak a szavazatok 41,1 százalékával kellene beérnie (10,4 százalék nem válaszolt vagy bizonytalan).
A két választás között persze nem pihentek a politikusok, így két televíziós vitára is sor került az elnökjelöltek között, melyben többek között Orbán Viktorról is szó esett, akit Milanovic most „csak” autokrata vezetőnek nevezett, aki így is fogja végezni. A televíziós vitákat – amelyek egyébként nagyon is hevesre sikeredtek – a felmérések szerint egyértelműen Milanovic nyerte, aki természetesen ismét a HDZ-kormány tetteit rótta fel Kitarovicnak.
Pénteken aztán kijött a kampánycsend előtti utolsó felmérés is az Ipsostól, amely szerint a horvát választók 45 százaléka vasárnap Milanovicra, 42 százaléka pedig Kitarovicra szavazna. Vagyis a jelek szerint a horvát elnök asszonynak ugyan sikerült mérsékelnie a hátrányát, azonban még mindig 3 százalékkal elmarad az egykori kormányfő mögött. És mivel a két jelölt támogatóinak szavazási hajlandósága közel ugyanaz, a szakértők arra számítanak, hogy a versenyt végül az a választói csoport fogja eldönteni, amely ugyan az első fordulóban nem ment el szavazni, most viszont a felmérések szerint a 41 százalékuk már voksolna a második fordulóban.
Orbán nagy ellensége végzett az első helyen | Magyar Hang
A szociáldemokrata Zoran Milanovic nyerte a horvát elnökválasztás első fordulóját.
Amennyiben holnap Milanovic nyeri a most még teljes mértékben nyitott versenyt, az elkövetkezendő években Orbán Viktor is kemény kritikusra találhat. Ismert: a magyar határvédelmi kerítés megépítésekor Milanovic élesen kikelt Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellen, egy alkalommal „Európa vakbelének” is nevezte Magyarországot. Miután a politikus e kijelentése miatt a magyar külügyminisztérium bekérette a horvát nagykövetet, a horvát baloldal vezére megismételte: „az, aki elkeríti magát, saját magából csinál vakbelet.”
Emellett Milanovic folyamatosan azzal vádolta a magyar kormányt, hogy egy magyar–szerb megállapodás keretében a szerbek a horvát határhoz szállítják a migránsokat. Válaszul Szijjártó Péter magyar külügyminiszter arra kérte a horvát miniszterelnököt, hagyja békén Magyarországot és Szerbiát. Persze Milanovic reakciója nem maradt el, Orbán Viktort így jellemezte: „ifjúkorában radikális kommunistaként kezdte, radikális liberálisként folytatta, de radikális konzervatív is volt, most pedig radikális antiliberális”. Mindezek után cseppet sem túlzás azt állítani, hogy ha holnap Milanovic győzne, a jövőben is mindent megtenne Orbán Viktor – és persze az ő regionális és európai ambíciói – ellen.
