Konferencián emlékezett a Veritas Történetkutató Intézet és az Antall József Tudásközpont a 25 évvel ezelőtt elhunyt miniszterelnökre, Antall Józsefre. A Parlament felsőházi termében megrendezett konferencia főszónoka Orbán Viktor kormányfő volt, aki a távirati iroda összefoglalója szerint sokkalinkább politikai örökösként, mint az akkori MDF-vezette kormány egyik legádázabb ellenfeleként beszélt.
Mint kifejtette, Antall József öröksége, hogy a kedvezőtlen erőviszonyok ellenére sem adta fel sosem a célját, hogy visszavezesse Magyarországot a kommunizmus előtti önmagához.
Antall József azt tette, amit tehetett, és amit tett, az nem volt kevés. Az adott körülmények között kész csoda volt, hogy egyben tudta tartani koalíciós kormányát, elindította a gazdaság szerkezeti átalakítását, elkerülte a pénzügyi összeomlást, volt ereje visszautasítani Soros György országkifosztó javaslatát, és a bizonytalan belpolitikai háttérrel is biztosan manőverezett a nemzetközi vizeken
– sorolta az MTI összefoglalója szerint Orbán, megjegyezve: az egykori miniszterelnöknek nem volt meg a kétharmada, pedig ha meglett volna, megspórolhattunk volna húsz évet.
A kormányfő visszaemlékezése nem tért ki arra, hogy az akkor ellenzékben lévő Fidesz élén maga is olykor szélsőségesen keresztényellenes retorikát folytatott, Antallékat rendre antidemokratikus lépéssekkel, valamint a hatalmi ágak önállóságának megnyirbálásával vádolta. Szintén nem idézte fel azt sem, amikor 1992-ben – azaz már parlamenti képviselőként - hat hetet töltött az Egyesült Államokban a Soros György által is nagyra becsült, a kelet-európai nyílt társadalmakért küzdő German Marshall Fund ösztöndíjasaként.
Ehelyett a nosztalgiázás fonalát a néhai miniszterelnök halála után öt évvel, 1998-as hivatalba lépésénél vette fel, megemlítve, amikor követte Antall Józsefet a miniszterelnöki pozícióban, ugyanazt a küzdelmet kellett vívnia, amelyet elődje félbehagyni kényszerült: a harcot a posztkommunista erők ellen. – Antall halála után még 17 évig kellett várni, hogy a keresztény, polgári és nemzeti Magyarország építéséhez hozzákezdhessenek – emlékeztetett.
Orbán beszédében aztán az alkotmány kérdésére tért át. Mint mondta, 1990-ben nem sikerült szakítani a kommunizmussal. A szakítást politikai értelemben ugyanis az jelentette volna, ha sikerül megalkotni a kommunizmust lezáró és a nemzeti korszakot megalapozó, megnyitó új alkotmányt. – A konferencián arról lesz szó, mi mindent tett a néhai kormányfő, nekem azonban az jut eszembe, hogy mi mindent nem tehetett meg, pedig megvolt benne a tehetség, a tapasztalat, a legjobb életkorban volt, és a korszak is nagy tetteket kívánt – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta: új alkotmány, új eszmei alapok, új hatalmi viszonyokat eredményező törvények nélkül Magyarország nem találhatott vissza a kommunizmus előtti önmagához, nem találhatott vissza az internacionalizmustól a nemzeti büszkeséghez, az ateizmustól a kereszténységhez és az osztályharcos irigységtől a polgári méltányossághoz.
Úgy vélte, új alapok nélkül ma nem lenne csaknem teljes foglalkoztatottság, munkaalapú gazdaság, 5 százalék körüli növekedés, és nem sikerülne a migráció ellen megvédeni magunkat.
A kormányfő arra is kitért, hogy Antall József sosem állt össze a posztkommunistákkal, mert ezzel az "eredeti, szellemi, spirituális és történelmi célját, személyes küldetését, a polgári és keresztény Magyarország gondolatát és megteremtésének történelmi lehetőségét adta volna fel". – Tudta, hogy ha a polgári, nemzeti és keresztény politikusok rövidtávú, kényelmi, haszonelvű megfontolásokból kompromisszumot kötnek a posztkommunistákkal, akkor hosszú időkre kompromittálják eszméjüket és vele a küldetésüket is – közölte.
Orbán Viktor háláját fejezte ki Antall személyes példaadásáért, a haza érdekében hozott személyes áldozatáért, a szeretetéért, a türelméért, és a bizalmáért, "amellyel a fideszesekhez és rajtuk keresztül az új politikai nemzedékhez viszonyult".