„Csak az a múltad, amire velem együtt emlékszel." (Kovács Ákos: Ölelj meg újra)
Két hónap után ismét interjút adott Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak: a beszélgetés során – melyet lapunk is szemlézett – a miniszterelnök érdekes történetet mutatott be a közrádió hallgatóinak, a hatósági árstopok bevezetése kapcsán.
Párhuzamos valóságok
Orbán szerint nagy áremelkedés azután kezdődött, hogy Brüsszel szankciókat vetett ki az energiahordozókra.
„Megállapodás is volt, a németekkel együtt képviseltük, hogy az energiára nem vetjük ki a szankciókat, aztán a németek átálltak és júniusban elfogadták az olajra, aztán felmerült a gázra is, utána pedig kilőttek az árak"(...)i tt rögtön tudtunk számítások nélkül is, amikor láttam, hogy a németek átállnak és a brüsszeli bürokraták átviszik a szankciót, hogy az energiaárak miatt meg fog nőni az az élelmiszer ára is. Mert a műtrágyához gáz kell, a szállításnak költségei vannak, és az élelmiszer-ellátásnak is energiaigénye van, tudtam, hogy ebből egy felgyorsuló inflációs élemiszerár-növekedés lesz, meg még az aszály is beütött közben itthon. Tehát a mezőgazdászokat és az élelmiszeripart gyötri ez az új helyzet, ami így a vásárlókat is gyötri. Ezért kellett bevezetni az élelmiszerárstopot, már rögtön láttuk az elején, hogy kénytelenek leszünk ilyen lépésekkel védekezni” – mondta a miniszterelnök.
Az általa felállított logikai láncolattal csak egy probléma van: hogy nem a valóságon alapul. Az alapvető élelmiszerek – köztük a kristálycukor, 2,8 százalékos zsírtartalmú tej, a finomliszt és a csirkefarhát – hatósági árát ugyanis még 2022 január közepén vezette be és február elsejétől élesítette a kormány, a hatósági árszabást pedig több lépéseben, 2022 végéig kiterjesztették. Oroszország viszont 2022. február 24-én, hajnalban indított háborút Ukrajna ellen – tehát fel sem merülhet, hogy a későbbi háborús szankciók indokolták az árstopot. Hasonló a helyzet az üzemanyagok hatósági ársapkájával, mely többszöri szűkítés után már csak a lakossági fogyasztókra érvényes: a kormány tavaly november 15-én vezette be a benzinársapkát. Ezt akkor a gazdaság és a fogyasztók védelmével magyarázták, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig a döntés bejelentéskor emlékeztetett is rá, hogy novemberig uniószerte nagyon megugrottak az üzemanyagárak.
A szankció csak lesz, és mi is megszavaztuk
Az sem helytálló, hogy a brüsszeli bürokraták átvitték a szankciókat. Jelenleg nincs nincs uniós szankció az orosz földgázra, bár az EU gyakran fenyegeti ezzel Oroszországot, az orosz fél pedig a szállítások leállításával vagy az áremeléssel próbál zsarolni. Az orosz kőolajra vonatkozó uniós szankciókat júniusban fogadták el, de csak 2023 januárjától lépnek életbe. A szankciókat több más közép-európai kormánnyal együtt a magyar is elfogadta, azzal a feltétellel, hogy az orosz olajtól erősen függő térségbeli országok mentességet kapnak. Azaz, szankciók ide vagy oda, Orbánék továbbra is kereskedhetnek Moszkvával. Abban van igazság, hogy a tőzsdei árak a szankciók vagy az orosz fenyegetések hírére is kilőttek, ami több áttétellel kihat az élelmiszerek árára is – ám a kőolaj és a földgáz az utóbbi hetekben épphogy esésben van.
Bár az interjúban „természetesen” nem hangzott el, a kormány maga is sokat tett az egekbe szökő árakért: a választások előtt szétosztogatott ezermilliárd forint komoly lyukat ütött a költségvetésen, amit az Orbán-kabinet különadókkal próbált pótolni, ezzel komoly piaci félelmeket és a forint brutális gyengülését okozva. A sokáig mesterségesen alacsonyan tartott alapkamat szintén padlón tartotta a magyar devizát.
Válság idején is szépen keres az állam
Ráadásul extrém magas az itthon megtermelt áram ára is: a paksi atomerőmű 12 forintos kilowatt/ óra áron adja el az áramot az állami és piaci szolgáltatóknak – a villanyszámlán azonban már 36 forintos „rezsicsökkentett” és 72 forintos „lakossági piaci árú” elszámolás szerepel kilowattonként -ennek része az áfa és a rendszerhasználati díj is (korábban tévesen írtunk, hogy külön teherként jelentkezik).
Vagyis, az állam válság idején busás hasznot húz a lakossági fogyasztásból, ez pedig növeli a kereskedők költségeit, és végső soron az élelmiszerek árát.
