A 2023-as év a nagy küzdelmek éve volt Orbán Viktor miniszterelnök szerint. Ezek között említette a háborút (azt nem részletezte, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszióra vagy a gázai háborúra gondol), a terrorfenyegetettséget, a migrációt, az inflációt, valamint Brüsszelt. Év végi tájékoztatóján úgy fogalmazott: négy esetben – az infláció, a háború, a migráció és a terrorfenyegetettség ügyében – „sikerrel jártunk”. Brüsszelt nem sorolta ebbe a körbe, és olyan részletekre sem tért ki, hogy például miért tartja sikernek az infláció elleni küzdelmet, miközben az magasan a legnagyobb volt idén az EU-ban. Arról is beszélt, hogy a nyugdíjak értékét sikerült teljes egészében megvédeni.
2024-et a nagy tervek évének nevezte, szerinte a politika középpontjában a családok lesznek. Itt szintén említette a nyugdíjakat, amelyek értékében „még némi emelkedés is lehet”, illetve azt mondta, hogy „talán meg tudunk indítani” egy három éves bérfejlesztési programot a tanárok és az óvónők számára. A szokásos kormányzati propagandaelemeket is elővette, amikor arról beszélt, hogy Brüsszelben a bürokraták „buborékban élnek”, és a jövő évi EP-választás célja szerinte az, hogy „kinyissuk Brüsszel szemeit”.
Szóba került a tájékoztatón Svédország NATO-csatlakozásának jóváhagyása, amellyel a tagállamok közül már csak Magyarország és Törökország adós. A fideszes többségű parlament immár másfél éve halogatja a szavazást, és korábban több kormánypárti politikus is azt mondta, hogy folyamatosan konzultálnak az ügyben a törökökkel. Most Orbán Viktor azt mondta: „nincs török-magyar megállapodás” a svédek csatlakozása ügyében, és a két ország egymástól függetlenül hozhat döntést a kérdésben. „Nincs nagy gusztusuk a döntéshez” – fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy a parlament fideszes többsége továbbra sem döntött az ügyben. Magyarázatként pedig azt hozta fel, hogy amikor a finnek csatlakozását jóváhagyták, akkor másnap egy másik ügyben beperelték Magyarországot.
Az unió tagállamainak többsége révén elfogadott migrációs paktumról is beszélt a miniszterelnök a nemzetközi sajtótájékoztatón. Nem rejtette véka alá elégedetlenségét. – Hosszú órákat töltöttem azzal, hogy elmagyarázzam az uniós államok miniszterelnökeinek: az elfogadott intézkedések kiindulópontja hibás. A magyar álláspont szerint aki be akar lépni az EU területére, a rá vonatkozó döntés meghozataláig az EU-n kívül kell tartózkodnia. Ha pozitív döntés születik, akkor beléphet. Amíg ezt a „testtartást” nem veszi fel az Európai Unió, addig mindig rossz döntés fog születni. „Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek” – jelentette ki a kormányfő. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az EU a magyar szabályozás miatt perli Magyarországot. Az Ukrajnában zajló háború lezárását illetően megismételte korábbi álláspontját: előbb tűzszünetre van szükség, amikor tisztázható, hogy milyen béketárgyalások lesznek, milyen feltételek mellett. – Magyarország csak eddig, a tűzszünetig megy el. Magyarországnak az fontos, hogy Oroszországgal ne legyen közös határa. Az a fontos, hogy mindig legyen rendezett államalakulat a két ország között. – Ez Ukrajna volt eddig, és ez nekünk jó volt. Államilag rendezett terület létezzen, ez a magyar érdek.
– Kivonulni a német kancellár és a francia elnök tud, a magyar kormányfő csak kimenni tud – mondta a miniszterelnök arról, hogy elhagyta az üléstermet, amikor Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásának megkezdéséről szavaztak a kormányfők és elnökök az EU-csúcson. – Magyarország nem tart igényt a Cassandra-szerepre – jelentette ki a kormányfő. Szavai szerint azt próbálta elmagyarázni, hogy ez egy rossz döntés, amiből sok baj fog származni. „Nem tudtam őket erről meggyőzni”. Be kellett látnom, hogy nekik is van egy robosztus érvük: ha továbbra is kitartunk amellett, hogy Ukrajna felvétele rossz döntés, akkor még mindig érvényesítheti szándékát a magyar parlament. „Tartottunk egy tárgyalási szünetet, a német kancellár javaslatára pedig távol maradtam a szavazástól” – magyarázta a kormányfő.
A lengyel köztévében történtekkel kapcsolatban pedig a kormányfő azt mondta, „nekünk minden lengyel a barátunk, azok is, akik minket nem tekintenek a barátaiknak”. Látunk furcsa dolgokat ma a nyugati demokratikus világban – fogalmazott a miniszterelnök, majd példákat sorolva azt mondta: „valami történik, ami nincsen rendjén”. Nekünk nemcsak Magyarország miatt, hanem az egész nyugati, demokráciára épült világ miatt lesz okunk aggódni a 2024-es évben – tette hozzá.
