Újraindítják a Mátrai Erőmű blokkjait, megvizsgálják, hogy a barnakőszén bányák újranyithatók-e, megtiltották a tűzifa kivitelét és indul egy „ kályha és kazán program”, a gázzal fűtés kiváltásának lehetőségeit megvizsgálni – ezeket az intézkedéseket sorolta Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott péntek reggeli interjújában. A miniszterelnök egyúttal vízválasztónak nevezte az októbert, akkor fog kiderülni, onnantól kezdve „háborús gazdasági helyzetről” kell-e már beszélni.
A magyar ember úgy gondolkozik, hogy bajban leginkább magára számíthat – ezzel kezdte szokásos pénteki rádióinterjúját Orbán Viktor, aki az uniós energiapolitika kapcsán fogalmazott így. A miniszterelnök szavai szerint függetlenül attól, hogy mi történik a fronton, ő úgy irányítja a kormányát, hogy a megoldás a magyarok kezében legyen.
Itt ismét megjegyezte, hogy a háború miatt van a probléma, a brüsszeli háborús stratégia pedig nem működik. Az uniós elképzelés ugyanis négy pillére épült: az ukrán hadsereg segítséggel meg tudja védeni a hazáját, a szankciók megrendítik Oroszországot, Európa pedig képes kezelni a hatásait, illetve lesz egy világegység Orbán Viktor ellen. Ezeket mind egyesével cáfolta, a stratégia ugyanis elbukott. Egy újat kellene kitalálni, de az késik, ezért van most a gázcsökkentés. Amikor pedig egy létfenntartáshoz szükséges eszközön kell spórolni, az már háborús gazdasági helyzet. – Ha ez nem változik, októbertől háborús gazdasági helyzetre kell számítani.
A kormányfő ismét a békét sürgette, ám szerinte ez a kérdés már túlnőtt a Nyugaton és valójában egy orosz-amerikai megállapodást kell várni.
Orbán Viktor a télre készülve egyértelművé tette, hogy Magyarországon lesz elég gáz. Vannak ugyanis alternatív lehetőségeink, amelyek „kiépültek az elmúlt években csendben, fű alatt”, illetve döntést hoztak a gazdasági miniszterek arról is, hogy meg kell emelni a hazai földgáz kitermelését. Szerinte tehát nekünk nem ez a bajunk, „feltéve ha a németek el nem viszik, emlékeznek a Pál utcai fiúkból az einstandra”. A mi problémánk az ár. Majd itt sorolta az intézkedéseket: A Mátrai Erőmű blokkjait újraindítják, vizsgálják, hogy a barnakőszén bányák újranyithatók-e, a tűzifa kivitelét megtiltották és a termelés növelését is előírták. Indul Palkovics László vezetésével egy kályha és kazán program, aminek lényege, hogy ahol lehet, ezzel váltsuk ki.
A rezsicsökkentés kapcsán a miniszterelnök arról beszélt, hogy a magyar gazdaság „zakatol”, jól teljesít, de a szükséges összeget már nem tudta kitermelni, „valamit csinálni kellett”, ezért kellet szűkíteni a lehetőséget. Itt azt mondta, hogy számításaik szerint egy magyar család az áramon 56, a gázszámlán pedig 145 ezer forintot spórol. Ebben az évben ez a rendszer fenntartható, a kormányfő az októbert tartja vízválasztónak.
Orbán Viktor megfogalmazása szerint harcolni fognak a recesszió, a gazdasági visszaesés ellen, hogy minden munkahelyet meg tudjanak tarani. Harcolni fognak az ellen is, hogy a rezsi elvigye a fizetéseket és visszaessen az emberek életszínvonala. Itt megjegyezte, hogy további két évvel meghosszabbították a lakásáfát, vagyis, hogy az áfa 5 százalék marad ezen a téren.
A miniszterelnök azt mondta, hogy az angolszászok még mindig azt hiszik, hogy a háborút meg lehet nyerni az eddigi stratégiával. A háborút az amerikaiak finanszírozzák – közölte –, becslései szerint 50 milliárd dollárt beletoltak Ukrajnába. Európa ugyanakkor ezt nem tudja megtenni, erre nincs pénze. A meghatározó szereplő tehát a háborúban a mi oldalunkon az Egyesült Államok, Orbán Viktor bízik azonban abban, hogy Amerika is belátja, hogy az eddigi irány nem jó.
Az interjú legvégén az országot sújtó aszály is szóba került, itt Orbán Viktor azt mondta, hogy szembesül a helyzettel. Azt is kiemelte, hogy a magyar mezőgazdaság 20 millió ember élelmezéséről képes gondolkodni, vagyis Magyarország élelmiszerrel történő ellátása nincs veszélyben. Sőt, lesz export is, de a megszokott mértéknél alacsonyabb. Eközben egy munkacsoport is megalakult, amelynek feladata intézkedéseket meghatározni a gazdák megsegítésére.
A kevert fajokat említő tusványosi beszéd, illetve Hegedüs Zsuzsa lemondása nem került szóba az interjúban, ahogy a kata- vagy a rezsiárak emelkedése miatti tüntetések sem.
