Alig említett aktualitásokat az 1956-os forradalom 66. évfordulóján elmondott ünnepi beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök ezúttal nem a fővárosban, nagy tömeg előtt, hanem Zalaegerszegen, kisebb közönség előtt beszélt. Szerencsének nevezte, hogy nem baloldali kormány van jelenleg, majd kijelentette: „ne törődjünk azokkal, akik hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra. Ott fogják végezni, ahol az elődeik”.
Dicsőséges ez a nap és méltó ez a helyszín – erről beszélt október 23-i ünnepi beszédében Orbán Viktor ezúttal Zalaegerszegről, majd felidézte a város történelmét, például amikor szovjet tankok oszlatták fel az egerszegi sztrájkolókat. A miniszterelnök kitért rá, hogy a zalaiak azon kevesek közé tartoznak, akik még a rendszerváltoztatás előtt ellenzéki képviselőt juttattak a kommunista parlamentbe. A sorsnak van humorérzéke, az ellenzék akkori győztes jelöltjét Marx Gyulának hívják – emlékezett. Majd arról is beszélt, hogy 1989-ben is a zalaiak az elsők között mondtak ítéletet a kommunisták felett.
– A bennünket, vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló ma „csak” Zalaegerszegen ünnepelni – fogalmazott Orbán Viktor, kiemelve, hogy 1956 nem egy város, hanem egy egész ország, egy egész nemzet forradalma volt. A Mindszentyneum felavatásával egybekötött ünnepségen a miniszterelnök ezután méltatta Mindszenty Józsefet, hogy „a tűzoszlop feltartóztathatatlanságával haladt az élen”, viharos ellenszélben is kitartott a magyarok igazsága mellett. A kormányfő azt mondta, hogy az elmúlt években a nemzeti kormány sokat tett azért, hogy Zala vármegye és Zalaegerszeg fejlődjön, ezért is avatják fel a reményei szerint a jövőben zarándokhelyként is üzemelő Mindszentyneum.
– Ma '56 hőseire is emlékezünk – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a forradalom hősei nagyon különbözőek voltak, de mind a szabad Magyarország szerelmesei. Mint kifejtette, vállaltak minden veszélyt és kockázatot, mert hittek a sikerben. 1956-ban valódi esély volt kivívni a függetlenséget, minden észszerű feltétel adva volt az erőszakmentes átmenethez. Joggal gondolhattuk, hogy a szovjetek is rájöttek, az elnyomásra nem lehet birodalmat építeni. Az első napokban még jól működött és ha a Nyugat nem árul el bennünket, sikerrel járhattunk volna. A Nyugat támogatásának hiányában viszont a szovjet vezetők visszafordították a tankokat és katonai elnyomást hoztak és kommunista bábkormányt ültettek a nyakunkba. A magyarok vérét akkor nem becsülték.
A lecke világos a miniszterelnök szerint: a magyarok igazságát csak a magyarok mutathatják meg a világnak és csak a magyarok védhetik meg. Végül 1990-ben győztünk, visszaszereztük a szabad és független Magyarországot. – Akárki akar a nyakunkra ülni, bukásra van ítélve – fogalmazott.
Beszédében a miniszterelnök végül aktualitásokkal is foglalkozott: háború a szomszédban, gazdasági válság Európában, migrációs invázió. Szerencsének nevezte, hogy nem baloldali kormány van hatalmon, „képzelhetik, mi lenne itt”. A nemzeti kormány ugyanakkor – mint mondta – nem szokott megijedni, ha baj üti fel a fejét, képes megvédeni Magyarország érdekeit itthon és külföldön. – 1956-ban megtanultuk, nehéz időkben csak az összefogás segíthet, ne törődjünk azokkal, akik hol az arányékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra. Ott fogják végezni, ahol az elődeik – mondta. Mióta ugyanis – szavai szerint – nemzeti kormány van, minden válságból erősebben jöttünk ki és erre most is felkészültünk, megvan hozzá az erőnk és a tapasztalatunk”.
