Nem válaszolt Orbán Viktor arra, hogy mennyi rezsit fizet havonta, pedig a momentumos Bedő Dávid szemtől-szemben kérdezte ezt a parlamentben. A miniszterelnök csak annyit reagált, hogy a kérdésre majd a felesége fog válaszolni, írásban. Ismét eljött a pillanat, amikor a kormányfőnek ellenzéki képviselők kérdéseire kellett válaszolni, fókuszban volt a rezsi, a pedagógusbérek és a szélenergia.
A rezsi kérdése volt az első, amellyel Orbán Viktort szembesítették szerdán a parlamentben. A DK-s Arató Gergely felidézte, hogy még a háború előtt a kormányfő Moszkvában azt nyilatkozta, hogy ha van orosz gáz, akkor van rezsicsökkentés. A választások után ugyanakkor brutális gázáremelést hajtottak végre, ráadásul mostanára a gázár Európában harmadára csökkent. – Mikor követi a kormány a csökkenő gázárakat, mikor csökken harmadára a fizetendő összeg? – tette fel a kérdéseket. Orbán Viktor mindenekelőtt emlékeztette vitapartnerét, hogy 2010-ben, amikor Arató Gergely államtitkár volt, akkor a magyar családoknak volt a legmagasabb a gázár egész Európában. A rezsicsökkentés politikáját jó politikának nevezte, amivel meg tudják védeni a családokat az átlagfogyasztásig, sőt, szavai szerint a magyar családok többsége a fogyasztás száz százalékáig a védett kategóriába tartozik.
Arató Gergely nem volt elégedett a válasszal, elmondása szerint ráadásul a mostani kormány jobban emelte a gáz árát, mint ők anno. Azt sem nevezte igaznak, hogy a magyar családok többsége ki tud jönni az átlagfogyasztásból.
– Magyarországa kormány kitart a rezsicsökkentés mellett, minden magyar család körülbelül 181 ezer forintot kap a támogatott rezsin keresztül – reagált minderre a miniszterelnök.
Miért nem tudja kifizetni a kormány a pedagógusok béremelését?
A pedagógusok béremelését hozta fel a következő ellenzéki képviselő, Harangozó Tamás. Az MSZP-s politikus arról beszélt, hogy sok plusz adóbevétel érkezett a kormányhoz, vagyis lenne fedezet és nem kellene az Európai Unióra várni. Arra is kíváncsi volt, hogy miután Pakson 12 forintért, a Mátrai Erőműben pedig 24 forintért termelik az áramot, akkor az önkormányzatoknak miért kell 250-300 forintot fizetni.
Orbán Viktor azt mondta, hogy minden egyet többletbevétel a rezsivédelmi alapba megy, ezt kapja meg minden család, így a pedagógusok családjai is. Uniós források nélkül is 10 százalékot emelne a kormány évente, de a gyorsabb bérnövekedéshez szükség van az EU-s pénzekre. Az áram árát érintő kérdésre a kormányfő azt mondta, hogy minél több zöldenergiát fogunk felhasználni, annál drágább lesz az áram. – Ennél fogva ma a legdrágább energia a zöldenergia, a legolcsóbb pedig az atomenergia – mondta.
A miniszterelnök utolsó mondatával Harangozó Tamás is egyetértett, ugyanakkor éppen azért kíváncsi arra, hogy az olcsó atomenergiával előállított áram, miért kerül annyira sokba az embereknek és főként az önkormányzatoknak, illetve kis- és középvállalkozásoknak. Ismét feltette azt a kérdés is, hogy miért nem lehet a plusz adóbevételből néhány százmilliárdot a pedagógusok bérére fordítani. A kormányfő szerint ugyanakkor sajnos nem lehet, minden a rezsivédelmi alapba megy. Egyúttal azt kérte a baloldaltól, hogy ne hátráltassák az uniós források megérkezését.
Mennyi rezsit fizet miniszterelnök úr?
A momentumos Bedő Dávid is a rezsiszámlákat hozta fel azzal, hogy nagyon sokan tartanak attól, hogy nem tudják majd kifizetni a számláikat. Egyúttal feltette a kérdést, Orbán Viktor mennyi rezsit fizet a XII. kerületi villájában, a felcsúti házában és Hatvanpusztán. A kormányfő erre csak annyit mondott, hogy a felesége majd írásban fog válaszolni. Később azt is hozzátette, hogy miniszterelnöki rezidencián is élhetne, de ő nem ezt teszi, magánlakásban él, vagyis – mondta az ellenzéki politikusnak – nem ön fizeti az én költségeimet, nem ön fizeti az én rezsimet.
A jobbikos Dudás Róbert arról beszélt, hogy a Magyar Posta bezárja egyes hivatalait és elküldenek 300 embert. – Ha a posták is bezárnak, az a végét jelentheti a vidéki pénzügyi ügyintézésnek – mondta. A kormányfő válaszában azt fejtette ki, hogy a posta egy vállalat és veszteséges, ezért teljes belső megújítás szükséges.
A párbeszédes Szabó Tímea a szociális törvény tervezett módosításáról beszélt, úgy összegezve, hogy a tervek szerint „aki szegény, az dögöljön meg”. Tudni akarta, hogy miről szól a „Lex megdöglesz” törvény és miért nyújtották be, mert vannak olyan félelmeik, hogy a kórházi idősgondozást fizetőssé fogják tenni. Orbán Viktor szerint ilyen tervek a Gyurcsány-kormányok programjában voltak. Egyúttal jelezte, hogy amikor emberekről beszélnek, a megdöglés szót nem kellene használni. Rátérve a lényegre, a miniszterelnök kifejtette, hogy munkaalapú társadalmat teremtettek, ma egymillióval többen dolgoznak. Szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti kiadásokra pedig 3,5-szer többet fordítanak a 2010-es összeghez képest.
Szabó Tímea itt bírálta, hogy a stadionok fejlesztésére eközben 47 milliárdot különítettek el, ezt pedig visszatetszőnek nevezte. Majd ismét feltette a kérdést, hogy mi lesz azokkal, akik önhibájukon kívül nem tudnak már dolgozni. Orbán Viktor szerint a szociális ellátását Magyarország nem leépíti, hanem fejleszti, azt pedig helyesnek tartja, hogy amikor valakinek már senki nem tud segíteni, akkor ott a magyar állam.
A Mi Hazánk-os Toroczkai László azt bírálta, hogy a kormány a globális nagyvállalatoknak akar kedvezni a magyar kkv-szektor és önkormányzatok helyett. Itt említette a debreceni BMW-beruházást, amely nagy támogatást kapott, miközben török cég építi az üzemeit és azt sem tartotta kizártnak, hogy vendégmunkások fognak ott dolgozni. Kitért arra is, hogy az önkormányzatok sorra fognak csődöt jelenteni, mert olyan magas energiaárakat ajánlanak nekik.
Orbán Viktor szerint az látszik, hogy a gazdaságpolitika sikeres, 10 év alatt egymillió új munkahely jött létre. A miniszterelnök azt mondta, hogy a multikat a jövőben is támogatni fogják, mert vannak olyan termékek, amelyeket ők tudnak állítani, ilyenek a gépjárművek vagy éppen a hadiipari termékek.
Toroczkai László ezután Parragh Lászlót idézte, aki szerint Magyarország versenyképessége az olcsó munkaerő, van aki ezt ki meri mondani. Ezért azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy ő ki meri-e ezt mondani. – Mi a képzett munkaerőben hiszünk – válaszolta a kormányfő.
Lehetnek újra szélerőművek?
Az LMP-s Keresztes László Lóránt azzal kezdte, hogy az összeomlás szélén van a víziközmű-szektor, a városok pedig csak akkor kapnak támogatást, ha ezt átadják az államnak. Még Debrecen önkormányzata is azt közölte, hogy a legfontosabb közszolgáltatásukat nem adhatják ki a kezükből. Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi, hogy a kormány mit tud tenni. Orbán Viktor elmondása szerint sok ezer milliárd forintos feladatokról beszélnek, ha az uniós források megérkeznek, akkor ezek orvoslása is egyszerűbb lesz, de a modernizáció 2024-ben kezdődhet. A városok esetében pedig szerinte nincs állami nyomás, nem kell átadniuk a víziközműveit.
Az LMP-s politikus végül felhozta a szélerőművek kérdését, amely kapcsán Palkovics László nemrég azt mondta, hogy zöld lámpát kaphat az ügy. Orbán Viktor szerint ugyanakkor nem hoztak döntést. Mint kifejtette, mindenki azt hiszi, hogy a nap- és a szélenergia olcsó, ugyanakkor ez nincs így, sőt, ez a két legdrágább energia. Hiszen nem süt mindig a nap és nem fúj mindig a szél, de a feszültséget fent kell tartani a rendszerben, vagyis akkor a kieső energiát meg kell vásárolni. – Ezért van az, hogy a zöldenergia a legdrágább – mondta.
