Mindenkinek javaslom, hogy egyszer menjen el az Ohridi-tóhoz – így kezdte Orbán Viktor péntek reggeli interjúját a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, ezúttal rendhagyó módon Észak-Macedóniából jelentkezett be.
– Részben az európai uniós elnökség miatt kellett menniük Észak-Macedóniába, részben a migráció miatt – mondta. – Az európai uniós elnökség azonban eltávozik mint a nátha, de a migráció mint probléma velünk marad – tette hozzá, majd dicsérte az észak-macedón-magyar kapcsolatokat. Ezután ráfordult a gazdasági semlegesség fogalmára, amely szerinte új kifejezés, ezzel mindannyian barátkozunk. A járvány, a háborúk, az energiaválság, az infláció, és a felemelkedő ázsiai gazdaságok megváltoztatták a világgazdaságot, és aki nem alkalmazkodik, az vesztes lesz. Magyarország meg tudná nyerni az előttünk álló évtizedet is, mint 2010 és 2020 között. (Matolcsy Györgynek erről kissé más véleménye volt a szeptemberi közgazdász vándorgyűlésen – a szerk.) Az új gazdaságpolitikát hívják gazdasági semlegességnek. – A blokkosodást Magyarországnak ki kell védenie – szögezte le.
A nagyhatalmak szerinte kettészakítják a világgazdaságot, keletre és nyugatra, és nagy nyomás lesz minden országon, hogy válasszon, melyik félhez kíván csatlakozni. Magyarország nem csatlakozhat egyik blokkhoz sem, nekünk az az érdekünk, hogy mind a két blokkal fenntartsuk kapcsolatainkat. Csak azt kell átvenni a nyugattól vagy kelettől, ami kell és jó Magyarországnak, ami meg nem jó, azt el kell utasítani. „A blokkosodás összességében mindig lassítja a világgazdaság növekedését” – folytatta Orbán, szerinte Európa öngyilkos úton jár, mert a blokkosodás útjára lépett. Kiemelte, legutóbb Mario Draghi olasz miniszterelnök, az Európai Központi Bank korábbi elnökének tanulmánya világított rá erre. „A szankciós politika maga, amitől számos, sok ezer európai cég szenved, az például része ennek a blokkosodó jelenségnek. De a legfontosabb, hogy először magunkkal legyük tisztában” – mondta Orbán.
„Nagy viták vannak az európai államok vezetői között, Magyarország részt vesz ezekben a vitákban” – mondta Orbán, aki szerint novemberben tető alá tudnak hozni egy versenyképességi megállapodást az európai államok között, ami javíthatja az együttműködést, ezt szeretnék legkésőbb az európai elnökség végére nyélbe ütni. A magyar gazdasági növekedést a 3-6 százalékos növekedési sávban szeretné látni, de azt elismerte, hogy most 1 százalék körül vannak a számok. A miniszterelnök szerint az új gazdasági helyzetben új eszközökhöz kell nyúlni. Fontos, hogy a diákhitel miatt azoknak is legyen lehetősége hitelfelvételre, akik nem mentek egyetemre, ezért szükségessé válik egy munkáshitel-program elindítása. A fiatalok számára a saját lakáshoz jutás lehetőségét újabb eszközökkel is segíteni kell. A gyerekek után járó adókedvezményt egy vagy két lépésben meg kell duplázni. Orbán Viktor szerint a kis- és középvállalkozások tőkehiányát is enyhíteni kell.
A kormányfő kitért a novemberi amerikai elnökválasztásra is, amely dönt a háború és béke közötti állapotokról. Kiemelte: Donald Trump elnöksége alatt nem indított háborút, ő „a béke embere”, míg azok, akik folytatni szeretnék az orosz-ukrán háborút, a demokratáknak drukkolnak. Szerinte a világ békeszerető része azért szurkol, hogy a béke embere legyen újra Amerika elnöke.
