Orbán Viktor: Sosem fogok olyanokkal vitatkozni, akiknek a gazdái Brüsszelben vannak
Orbán Viktor miniszterelnök évzáró nemzetközi sajtótájékoztatója a Karmelita kolostorban 2024. december 21-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

• „2025 a magyar gazdaságnak nagyszerű éve lesz”
• Magyar Péterrel nem fog vitázni Orbán Viktor, mert szerinte nem vele van dolga, hanem „brüsszeli gazdáival”
• A közvélemény-kutatásokat nem kommentálta a miniszterelnök, csak a nyári EP-választásokra hivatkozott
• Nem nyúl már bele a Fidesz a választási szabályokba 2026-ig
• Olyan országból nem jöhetnek vendégmunkások, ahol nincs szabályozás a visszafogadásukra
• Gyermekvédelem: „A kormány nem spórol a gyerekeken”

A németországi események miatt együttérzése és fájdalma kifejezésével kezdte Orbán Viktor szombaton délelőtt az év végi nemzetközi sajtótájékoztatóját. A miniszterelnök azt leszögezte, hogy ezek a jelenségek csak azóta léteznek Európában, mióta migrációs válság lett, nem kétségesnek nevezve, hogy van összefüggés a bevándorlás és a terrorcselekmények között. Magyarországnak ezért azt a következtetést kell levonni, hogy nem szabad hagyni Magyarország átalakulását egy olyan világgá, ahol ilyen megtörténhet.

Az uniós soros elnökség értékelésével folytatta a miniszterelnök, aki szerint olyan elszigeteltségben kellett dolgozniuk, amilyet még nem látott, ennek ellenére sikeresnek nevezte a munkájukat. Egy elnökség – mint mondta – lehet politikai vagy bürokratikus, majd több példát is hozott. Elsőként az orosz-ukrán háborút, ahol véleménykülönbségek vannak az EU-n belül is a kezelését illetően, ezért ő el is választotta a békemisszióját a soros elnökségtől. A schengeni bővítést is kiemelte, ennek kapcsán pénteken Románia miniszterelnökével is találkozott. Beszélt még a versenyképességről és az agráriumról, ahol szerinte korábban nem adtak volna nagy oddsokat arra, hogy ezekben egyetértésre jutnak. Orbán Viktor szerint tehát nem egyszerűen csak emésztették, rágcsálták az ügyeket, hanem vállalták a politikai vitákat döntéseket.

Az amerikai elnökválasztásra is rátért a kormányfő, bár szerinte Brüsszelben nem vették még tudomásul, hogy bármi változott. Márpedig szerinte komolyan kell venni és érdemes lenne Európának rájönnie, hogy egy új realitásban fogunk élni hamarosan. – Teljesen más lesz a nyugati világ hozzáállása a migrációhoz, a családhoz, a genderkérdéshez, a háborúhoz és az abból következő szankciókhoz is, átérünk a háborús időkből a béke korszakába – mondta. Ez egyúttal egy gazdasági fellendülést is hozhat és visszatérhet a jólét Európába. Azt azonban bírálta a miniszterelnök, hogy ezt a gondolatot az EU-ban rajtunk kívül csak egy-két ország osztja, a többi ország szerint mindennek úgy kell folytatódnia, ahogy eddig ment a fegyverszállításokat és az Ukrajna támogatását illetően. Itt szóba hozta a Patrióták frakcióját is, amelyet a liberális brüsszeli elit ellenzékének nevezett.

„2025 a magyar gazdaságnak nagyszerű éve lesz”

A tervekkel folytatta Orbán Viktor, elsőként említve a már lezárult nemzeti konzultációt. 1 millió 252 ezer ember vett részt ebben, tehát a magyar közéletben – mint fogalmazott – van szufla, az emberek bele akarnak szólni a döntésekbe, elmondják a véleményüket. Ennek alapján a gazdaságpolitikai terén a következő években olyanok fognak történni, amik korábban még nem: a munkaadók kedvezményes adózással adhatnak lakbértámogatást egyes dolgozóiknak, három évre szóló bérmegállapodás van érvényben és a munkás fiatalok munkás hitelt vehetnek fel. A 2025-ös év fontos fejleményének nevezte, hogy dimenzióváltást eredményező beruházásokat adnak majd át, itt említette a debreceni BMW-gyárat. Az elektromobilitást is felhozta, vagyis azt a képességet, hogy a szél- és a napenergiát a jövőben el lehessen majd raktározni, ezt szintén nagyon fontosnak nevezte.

2025 a magyar gazdaságnak nagyszerű éve lesz, új idők jönnek, megvannak a terveink – fogalmazott Orbán Viktor, a béke korszakának nevezve az előttünk álló esztendőt.

Kérdésekre válaszol a miniszterelnök

A Balkánról kapott kérdéseket a miniszterelnök: miről akarta meggyőzni a bolgárokat és, valós-e, hogy az ottani olajfinomító, a Lukoil esetleges vevője a Mol lehet. Mit tesz Magyarország, hogy ne történhessen meg olyan, mint Romániában, hogy orosz hekkerek befolyásolták a választásokat. A kormányfő itt arról beszélt, elsőként az energetikát érintve, hogy Bulgária és Románia segítségével a már meglévő gázvezetékeket összekötötték és ezzel létrehoztak egy új korridort, ez a déli folyosó. Ezt az ellátási útvonalat pedig biztonságba kell tudni, Orbán Viktor szavai szerint az elmúlt napokban lezajlott találkozóin erre garanciákat is kapott. Azt is megerősítette, hogy a Lukoil finomítójára a Mol valóban adott ajánlatot. A román választások befolyásolásával kapcsolatban pedig azt a tájékoztatást kapta a román kollégájától, hogy amint lezárul a vizsgálatuk, minden információt át fognak adni.

Felmerült az is, hogy miként vár el Magyarország jobb versenyképességet más országoktól, amikor mi ebben nem járunk élen. Orbán Viktor szerint ugyanakkor a versenyképesség nem önmagában való és a lényege, hogy mindenki tudjon dolgozni, aki akar, ez itthon megvan. Ahonnan én nézem a magyar gazdaságot, az teljesen versenyképes – mondta, az energetikát nevezve ennek az Achilles-sarkának. Itt a nukleáris energia a kézenfekvő megoldás, illetve a már korábban említett elektromobilitás.

Magyar Péterrel lesz vita?

Magyar Péter és az általa kezdeményezett vita is felmerült a kérdések között. Orbán Viktor szerint az agresszív hőbörgés nevű politikai jelenség megjelent a magyar közéletben, de ezt nem Menczer Tamás kezdte. A kormánynak nem az a dolga, hogy az ellenzékkel foglalkozzon, azt meg kell hagyni a pártoknak, a kormánynak az országgal kell foglalkoznia. Ezért ő nem is vesz részt az ilyen vitákban. Azt pedig, hogy majd lesz-e kihívó és azzal lesz vita, arról akkor kell beszélni, ha ott leszünk. – Sosem fogok olyanokkal vitatkozni, akiknek a gazdái Brüsszelben vannak – szögezte le, hozzátéve, hogy ő a brüsszeliekkel vitatkozik.

Arra nem válaszolt a kormányfő, hogy ki a felelős azért, hogy 2024 nem a gazdasági növekedés éve volt. Szerinte az a kérdés, hogy azért ki a felelős, hogy 2025 mégis az legyen.

A miniszterelnök – ugyancsak kérdésre válaszolva – civilizációs korlátnak nevezte, hogy a választások előtt mennyivel nyúlnak bele a szabályokba. – Az járt mindig jól, aki higgadt és nyugodt maradt és a választási rendszert a voksolás előtt egy évvel már nem írta át – mondta, a törvényi előírásoknak megfelelőnek nevezte, hogy a kerülettérképet átrajzolták nemrég. – A rövid válaszom, hogy nem készülünk már ilyen módosításra – zárta le.

A kormányfő nem akarta „miniszterelnöki szintre felemelni” azt a kérdést, hogy mit gondolunk a lengyel jogállamiságról. Ez annak kapcsán merült fel, hogy Magyarország politikai menedékjogot adott a volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettesnek Marcin Romanowskinak, aki ellen a varsói körzeti bíróság európai elfogatóparancsot adott ki. Annyit mondott, hogy az illetékes miniszter nálunk megfelelő tanulmányok birtokában döntött és nem hiszi, hogy „ez volt az utolsó”.

Pletykának nevezte Orbán Viktor, hogy az Információs Hivatal megfigyelte volna az OLAF – Európai Csalás Elleni Hivatal – munkatársait, amikor a veje, Tiborcz István cége kapcsán vizsgálódtak. A szolgálatok szigorú szabályok szerint dolgoznak és azokat nem is lépték át, amióta polgári kormánya van az országnak.

Mi lesz a vendégmunkásokkal?

A vendégmunkások kérdése kapcsán a miniszterelnök arról beszélt, hogy az érintett országoknak meg kellett alkotniuk egy szabályozást a visszafogadásra. Ahol ezt nem csinálták meg, ott „január egy kampó, befejezve”, onnan vendégmunkást nem fogadunk be. A mi rendszerünkben ugyanis a tartózkodás határozott ideig lehetséges, ahol pedig nincsenek meg a visszafogadás szabályai, onnan nem jöhetnek. Itt tíz országot említett, de nem részletezte, hogy melyek azok. A nemzetgazdaságért felelős miniszter szerint a ma betöltetlen álláshelyeket magyar emberekkel lehet feltöltetni. – Magyarország a magyaroké, én nem akarok vendégmunkásországot csinálni – fogalmazott. Azt is leszögezte, hogy ő látott Nyugaton rossz példákat és ha egy országban elfogadottá válik az a gondolat, hogy vannak olyan munkák, amik „alacsonyabb rendűek”, az nem jó. Az utcaseprést említette, amely szerinte nagyon fontos feladat és azt kell üzenni a képzetlenebbeknek is, hogy ők is fontosak.

Felmerült az a kérdés is, hogy ha tényleg lesz még olyan lengyel, aki menedékjogot kaphat Magyarországon, akkor az az Orlen volt vezetője-e. – Ha ugyanarra az úrra gondolunk, bár sosem lehet tudni, hogy egy hölgy fejében éppen melyik úrról van szó, legalábbis ez a tapasztalatom, akkor ő európai parlamenti képviselő – mondta Orbán Viktor.

Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból, rá akarnak erőltetni egy olyan migrációs szabályozást, ami kiveri a szemünket – erről is beszélt Orbán Viktor, aki szerint ezt mi nem fogadjuk el, védekezni fogunk. Egy jelentős ügyvédi irodát bérelt fel a kormány és vissza akarjuk perelni azt a pénzt, amit korábban az európai bíróság ítéletével elvettek tőlünk.

A forint kilengéseit természetellenesnek nevezte a miniszterelnök, de az ő fejében az eurózónához való csatlakozás ennek megoldására nem szerepel, mert az elveszi a gyors fejlődés lehetőségét. Azt nem tudta megmondani, hogy melyik a jó pillanat eurót vásárolni, valahol a jegybank környékén van a tudás. Ezt a jogkört nem szabad onnan elvenni. Itt egyébként fontosnak nevezte a dollár árfolyamát, ahol Donald Trump hivatalba lépése után komoly dolgok fognak történni. A forint mozgásában szerinte ma sokkal nagyobb szerepet játszanak az eseti tényezők, mint a magyar gazdaság helyzete.

A romániai választások fényében elég nehéz megválaszolni, hogy milyenek a politikai viszonyok – mondta a miniszterelnök az elmúlt időszak közvélemény-kutatásait érintő kérdésre. Arra hivatkozott, hogy nemrég volt egy választás, az európai parlamenti, ahol a Fidesz 45, a második helyezett – nem mondta ki, de a Tisza Párt – 30 százalékot szerzett. – Ha az a kérdés, hogy ez '26-ra elég-e, az a kérdés, hogy hol írjam alá – fogalmazott Orbán Viktor. A Tisza Pártot érintő későbbi felvetések kapcsán pedig megismételte, hogy neki nem dolga az ellenzékkel foglalkozni.

Mikor jut több pénz a gyermekotthonokban élőkre?

Azt a kérdést is megkapta Orbán Viktor, hogy miért jut mindössze 1500 forint egy gyermekotthonban élő gyermek napi étkezésére. A miniszterelnök erre azt mondta, hogy annyi pénzt kell adni az otthonoknak, hogy a gyerekeknek Magyarországon elvárható biztonságos és színvonalas étkezést biztosítsanak. Ha a mostani forrás erre nem elég, akkor az érintett majd fog kérni többet. – A kormány nem spórol a gyerekeken – szögezte le.

A kegyelmi ügy is felmerült, az a kérdés, hogy megbocsátott-e Balog Zoltánnak. A kormányfő itt annyit mondott, hogy nem beszéltek az egyházon belüli vitákról nyilvánosan, ezt megbeszélik belül. Mindenesetre egy politikai vezető sem háríthatja a döntése következményeit a tanácsadóira – utalt Novák Katalinra, aki kegyelmet adott K. Endrének, de kiderült, hogy ezt Balog Zoltán tanácsolta neki.