Magyarország nem tette a magyar jog részévé azt, amit a Nemzetközi Büntetőbíróság előír, így ha akarták volna – bár nem akarták –, sem tudták volna elfogni Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt – szögezte le a Kossuth rádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy törvénymódosítás jön, hogy ne lehessen a jövőben több hidat is egyszerre lezárni, bár ennek részleteit egyelőre nem osztotta meg.
Az egész nemzetközi politikai térben komoly változások történtek, több nemzetközi szervezet pedig a globális hatalmi rendszer részévé vált és szembefordult a szuverén nemzetállamok önállóságával. Egyre inkább túlterjeszkednek a hatáskörükön, egész egyszerűen politikai testületté váltak, ezek közé tartozik a Nemzetközi Büntetőbíróság is – erről beszélt Orbán Viktor, amikor az intézményből való kilépésről kérdezték Benjamin Netanjahu látogatása kapcsán. – Magyarország mindig is félszívvel állt az egész dologhoz, ugyan aláírtuk ezt a statútumot, sosem tettük a magyar jog részévé – fűzte hozzá. Vagyis szerinte ha azt kérdezi valaki, hogy miért nem tartoztattuk le az izraeli miniszterelnököt, dacára annak, hogy ez a szervezet elfogatóparancsot adott ki ellene, arra három válasz is van. Egyrészt nem szokás letartóztatni a vendéget, nem is akarták, mert „Izrael a barátunk”, harmadrészt még ha akarták volna, akkor sem tudták volna erre utasítani a rendőröket. Az izraeli miniszterelnök tehát ezer százalékos biztonságban volt Magyarországon.
A kormányfő beszélt arról is, hogy azzal, hogy az európai vezetők nem akarják megállítani a migrációt, akarva-akaratlanul, de növelik az antiszemitizmust. Itthon zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben, ez pedig egyedülálló. Magyarország számára egyébként közvetlen érdek Izrael stabilitása, ha háború van a térségben, annak mi közvetlen kárvallottjai vagyunk, hiszen elindul a migráció. Emellett százezer felett van azok száma, akik Izraelben élnek, de magyar állampolgárságúak, a magyar államnak felelőssége van értük. Végül pedig, itthon is van egy elsősorban Budapesten összpontosuló zsidó közösség, nekik sem közömbös, hogy mi történik a hazájukban.
Benjamin Netanjahu látogatása után a gazdasági helyzet következett, a miniszterelnök pedig a célokat sorolta: az árak letörését – több mint nyolcszáz termék ára ment le –, Európa legnagyobb adócsökkentési adótervét, a 100 gyár programot, a kkv-k támogatását és a nyugdíjasokat érintő áfa-visszatérítést. Öt politikai programot is említett: Ukrajna uniós tagságának megvitatását, a külföldről jövő politikai finanszírozás megszüntetését, a gyermekvédelem megerősítését, kistelepüléseknek nyújtandó fejlesztési csomagot és a kábítószer elleni hajtóvadászat. Ezekért személyes felelősséget vállalt. Mindezekhez megfelelő gazdasági környezetre van szükség, a miniszterelnök it megismételte, hogy mindennek az a kulcsa, hogy „ha munka van, minden van”. Szerinte a dolgozók száma nőni fog és a cigány kisebbségben is ez érezhető lesz, szavai szerint „büszkék vagyunk, hogy ez a közösség is megtalálja a számítását”. A terve az, hogy összesen az 5 milliót is elérje az állásban lévők száma itthon.
Ismét hangsúlyozta, hogy Donald Trump békekezdeményezését támogatni kell, miközben Európa mást gondol, ők utálják az amerikai elnököt. Az európai vezetők arra készülnek, hogy rengeteg pénzt fognak költeni Ukrajna támogatására, pedig nem kellene fenntartani egy folyamatos háborús készültséget. A védelmi képességek fejlesztésével mindenesetre egyetért, de nálunk akkor is béketerv van. Donald Trumpnak azt már sikerült elérni, hogy ez a háború nem fog a mi irányunkba, Nyugat-Európába továbbterjedni, most fegyvernyugvást kellene elérni. Szerinte Magyarország akkor is meg tudja valósítani a békés gazdasági tervét, ha Európában mást támogatnak.
A miniszterelnök kitért arra is, hogy három területen történtek olyan áremelkedések, amelyek súlyosan érintették a családokat. Az első az élelmiszer, a második a szolgáltatások, főként a telekommunikációban. Itt „szigorú hangú beszélgetések” történtek és bízik benne, hogy beavatkozás nélkül szót tudnak érteni a szolgáltatókkal. A harmadik terület, ahol az árak elszaladtak, a banki szolgáltatások, ott – mint mondta – komoly lehetőségek vannak a megállapodásra.
„Ha nincs narkó, nincs narkós sem”
Orbán Tarnazsadányban elmagyarázta, hogy a drogban nagyon sok pénz van
Lapunknak már évekkel ezelőtt arra panaszkodtak ott a helyiek, hogy az elhagyatott házakat téglánként adják el a házat a drogért.
A drog elleni harc kapcsán szóba került a tarnazsadányi útja, Orbán Viktor szerint ilyenkor „jó, ha odamegy”. Nehéz környéknek nevezte, ahol jelentős cigány kisebbség él és felelős a falusi vezetés, de szenvednek a drogproblémától. Ott kifejezetten támogatást kapott a harchoz a „patkányméregszerű” drogok ellen. Egyúttal köszönetet mondott a rendőröknek, több mint 3500 rendőrt mozgósított a belügyminiszteren keresztül ehhez a harchoz, ezernél is több akció zajlott már, több mázsa kábítószert lefoglaltak és elfogtak dílereket. Nem a fogyasztókat célozzák elsősorban, hanem a kereskedőket, „ha nincs narkó, akkor nincs narkós sem”. – A végén eljutunk majd a kábítószermentes Magyarországig, amit minden jóérzésű magyar szeretne látni – fogalmazott.
Nem lehet majd egyszerre több hidat lezárni
A gyülekezési jog csorbítása kapcsán kialakult tüntetésekről a miniszterelnök – mint mondta – konzultált már jogászokkal. Beadnak egy olyan törvényjavaslatot, ami megpróbálja a nem tüntető emberek jogait is figyelembe venni, mert fontos a gyülekezési szabadsága, de az nem normális, ha közben emberek ezrei vagy akár tízezrei rekednek benn egy budapesti dugóban, „mert néhány száz ember hidakat zár le”. A bírók korábban ezt megengedték, de változtatnak a jogszabályokon, hogy ez ne lehessen.
A Momentum megpróbálta megakadályozni Orbán Viktor rádióinterjúját
De sok rendőr várta őket, nem jött össze.
