A klímabajnokság élmezőnyéhez tartozunk – mondta Orbán Viktor a csütörtöki rendhagyó Kormányinfón, amelyen hosszú idő után újra az újságírók elé állt. A miniszterelnök nem először hivatkozott erre a virtuális bajnokságra, december közepén az Európai Tanács állam- és kormányfőinek találkozójára reagálva hozott nyilvánosságra egy videót a Facebook-oldalán, amelyben klímabajnokként emlegeti Magyarországot. A csütörtöki Kormányinfón mindehhez hozzátette: „nem szükségszerű az összeomlás a Kárpát-medencében. A legkedvezőtlenebb klímaváltozás esetén is képesek leszünk fenntartani a magyarok életét a Kárpát-medencében (…), ha szépen, tervszerűen alkalmazkodunk a klímaváltozáshoz, amit meg is kell kezdeni.” A problémával tehát tisztában vannak, de idegeskednie senkinek sem kell, minden a legnagyobb rendben lesz, a kormány kézben tartja a klímaváltozást.
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU tanára a Magyar Hangnak adott tavalyi interjújában hangsúlyozta, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez „a döntéshozóknak a saját társadalmi rétegükkel szemben kellene korlátozásokat bevezetniük”, hatalmi érdekeik azonban éppen az ellenkezőjét diktálják, igyekeznek bagatellizálni a klímaváltozás hatásait. A Tanácstalan köztársaság című vitaest-sorozat egyik májusi eseményén pedig már arról beszéltek a meghívott előadók, hogy amint fordul a széljárás, és a választók körében is többségbe kerülnek – vagy legalábbis láthatóvá válnak – azok, akik készek változtatni az életmódjukon a környezet megóvása érdekében, vagyis leegyszerűsítve: ahogy szavazatokat lehet szerezni a klímavédelemmel, a téma azonnal a hatalmi kommunikáció részévé válik. Ennek a folyamatnak lehetünk most szem- és fültanúi.
Árvíz, összeomlás, migráció, járványok: magyar tudósok szerint is a civilizációt fenyegeti a klímaváltozás | Magyar Hang
Példátlan tudományos konszenzus alakult ki mára a klímaváltozással kapcsolatban, mégis vannak, akik megkérdőjelezik a jelenséget. Pedig az nem hitkérdés, valóban vészhelyzetben vagyunk. Árvizek, gazdasági-társadalmi összeomlás, az emberiség felét rövid idő alatt kipusztító járvány, az ivóvízhiány miatt kialakult migrációs hullámok fenyegetnek - figyelmeztettek magyar kutatók a Felelős értelmiség vitafórumán Budapesten.
A Fidesznél rádöbbentek, hogy ha már államszervezetileg évtizedekre berendezkedtek, nem árt, ha meggyőzik azokat a fiatalokat is, akiken nagyon sok múlhat az elkövetkező választásokon. Ezért állították csatasorba például a leánykori nevét visszakapó, és ezzel még fiatalosabb Szentkirályi Alexandrát (Szalay-Bobrovniczky Alexandra), aki főpolgármester-helyettesből avanzsált kormányszóvivővé, és egyebek mellett ezért vetették bele magukat korábban nem látott lendülettel az éghajlatváltozás elleni küzdelembe, amely számukra jól láthatóan elsősorban a fiatalok szívügye (gondoljunk csak a kormány és a kormánymédia által folyamatosan ostorozott, 16 éves Greta Thunbergre, a klímamozgalom elindítójára).
Abban a legtöbb kutató egyetért, hogy immár talán a sürgős intézkedésekkel is elkéstünk. A már idézett Ürge-Vorsatz Diána elmondta, bár a tudósok évtizedek óta kongatják a vészharangot, és számos egyezmény született már, az üvegházhatású gázok kibocsátása azonban a nagy nekibuzdulások ellenére a mai napig meredeken emelkedik. Márpedig ha nem teszünk semmit a csökkentés érdekében, sőt tovább nő a kibocsátás, az biztosan klímakatasztrófához vezet – tette hozzá mindehhez Bartholy Judit meteorológus, klímakutató, az ELTE tanára, és az MTA doktora szintén a Magyar Hangnak adott interjújában. Ezek a vélemények megkérdőjelezik a miniszterelnök által hangoztatott „szép, tervszerű alkalmazkodás” lehetőségét.
A valódi változáshoz drasztikus lépésekre van szükség, amelyek az életmódunk radikális átalakításával járnak. Ez kellően fájdalmas folyamat, ami komoly veszélyekkel jár, józanul kell levezényelni tehát, ennyiben kétségkívül igaza van a miniszterelnöknek, nem árt azonban, ha a megtett lépések a megfelelő irányba vezetnek.
„Ha nagyon gyors lesz a klímaváltozás, akkor nem egy-kétmillió ember fog jönni felénk, hanem százmilliók" | Magyar Hang
A bolygó felmelegszik vagy épp lehűl, és ha gyors lesz a klímaváltozás, nem egy-két, hanem több száz millió ember indul majd meg felénk, jósolja Csányi Vilmos, aki szerint a kapitalizmus nem alkalmas a globális környezeti problémák kezelésére. Könnyen lehet, véli, hogy a nyolcmilliárd embert irányító „világelnök" egyszer egy mesterséges intelligencia lesz, ami pedig a kisközösségi demokráciát illeti, annak az ideje nagyjából lejárt.
Bár a klímaváltozás és a szemünk előtt zajló ökológiai katasztrófa jelei egyértelműek, sokan továbbra is szkeptikusak, és akár politikai, akár világnézeti, akár vallási meggyőződésük miatt hisztinek tartják a közelgő katasztrófát. Számukra kár felvetni, hogy a poloskainváziótól kezdve a régiónkban korábban ismeretlen vírusoktól az aszályokig és pusztító erdőtüzekig mi minden jelzi a bajt. Az Erik, a viking című angol szatíra egyik jelenetében Atlantisz királya és udvartartása a süllyedő sziget legmagasabb pontján kuporogva azt hajtogatják: nem süllyedünk, nem süllyedünk, amíg el nem nyeli őket az óceán. Példájuk a fikción kívül sem fikció.
A klímavédelem jellemzően a baloldali-liberális-zöld politikai erőkkel mosódott össze, és mivel a téma egyértelműen és tökéletesen átpolitizálódott, a változást szkeptikusan figyelők szükségszerűen az ellenkező oldalra sorakoznak fel. Erre utalt Orbán Viktor is, amikor különválasztotta a zöldeket és a kereszténydemokratákat. Előbbiek szerinte valójában olyanok, mint a görögdinnye, kívül zöldek ugyan, de belül vörösek, a klímavédelembe csomagolják baloldali ideológiájukat. Holott a környezet védelme „már csak biblikus alapon is kifejezetten kereszténydemokrata programpont”. A Néppárt tagjai pedig éppen ezt tévesztik szem elől a magyar kormányfő szerint, hogynem alkották meg a saját klímapolitikájukat, hanem a balos narratívát és terminológiát átvéve igyekeznek egyezkedni a zöldekkel.
A görögdinnye hasonlat rendkívül népszerű kormányzati körökben, nem szerencsés dolog azonban összekeverni a baloldali ideológiát az életmódváltoztatás szükségességével. A Tanácstalan köztársaság több beszélgetése során is felmerült, hogy a folyamatos gazdasági fejlődés nem fenntartható folyamat, vagyis a jelenlegi rendszerrel mindenképpen kezdeni kell valamit, ha túl akarjuk élni a következő évtizedeket. Köves Alexandra, a Corvinus Egyetem adjunktusa a már felidézett Tanácstalan-vitaesten elmondta, a növekedésre épülő struktúra leváltása recesszióhoz vezethet, olyan megoldást kell tehát találni, amely nem veszélyezteti a munkát és a megélhetést, de a jelenleginél lényegesen kevésbé terheli a környezetünket. Ehhez azonban mindenekelőtt szemléletváltásra van szükség, és feltehetően ebben a szükségszerű változásban véli felfedezni Orbán Viktor a görögdinnyét.
És mi, zöldek hova álljunk? | Magyar Hang
Ezt is megértük. Az életünket fenyegető veszedelem vezető hír lett a médiában. A lángoló esőerdők füstje, a műanyagdiétára fogott tengeri emlősök kínhalála, a tömeges méhpusztulás, a kánikula az északi sarkvidéken elérte a civilizált emberiség ingerküszöbét: valami baj lehet. Erre a felismerésre a hazai sajtó is naprakészen reagál - az elektronikus és nyomtatott felületeken hirtelen elszaporodtak a zöldeket gyalázó írások.
Ez a hasonlat azonban már csak azért sem állja meg a helyét, mert a szemléletváltás éppen azt üzeni, hogy a meglévő fogalmaink nem megfelelőek ahhoz, hogy megakadályozzuk a katasztrófát. Vagyis teljesen felesleges bármit vörösnek bélyegezni, hiszen az ökológiai katasztrófa kontextusában a fogalom nem sokat jelent. Hacsak nem a politikai haszonszerzés a cél. Amint azonban ettől sikerül elszakadni, a paradigmaváltás már rögtön nem tűnik fenyegető ideológiának, sokkal inkább szükségszerű lépésnek.
Ennek beismerése azonban jelenleg nem érdeke a miniszterelnöknek, hiszen annyira még nem jelentős a változást sürgetők tömege. Ezért van szükség a más területen is remekül működő kettős kommunikációra. A legfelsőbb közméltósági szinteken mindenki elfogadja a klímaváltozás tényét, és nem rest cselekedni, a holdudvar tagjait azonban természetesen senki sem tartja vissza attól, hogy kifejtsék véleményüket éghajlati kérdésekben. – Nem tudom, hogy mi az, hogy klímaváltozás. Hát, minden változik a világban. Pont a klímának kéne állandónak lenni – tette fel az adekvát kérdést a Hír Tv műsorában Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum vezetője december végén. És nem állt meg itt: „Nem értem, hogy mi az, hogy klímasemlegesnek kéne lenni. Ez azt jelenti, hogy betiltják az időjárást?” Bencsik András, a Demokrata című hetilap főszerkesztője is rendszeresen megkérdőjelezi a klímaváltozás tényét, illetve annak okait, legtöbbször a józan ész nevében érvelve. Legutóbb az Ausztráliában tomboló tűzvész kapcsán arról értekezett, hogy a pusztításról elsősorban a zöldek tehetnek, és nem az időjárás.
Ugyanezt a szemléletet tapasztalhattuk a klímavédelmi konzultáció esetében is. A kormány tisztességesen elrejtette a kérdőívet, amelyet később – miután valaki véletlenül ráakadt, és néhány nap alatt közel 200 ezren töltöttek ki – már büszkén hordoztak körbe, mint annak bizonyítékát, hogy a nép a hatalom minden döntésével egyetért. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteken többek közt erre a dokumentumra hivatkozva jelentette be a korábban Orbán Viktor által hangoztatott nemzeti klímastratégiát. E szerint Magyarországon 2030-ra az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid mentes lesz, 2050-re pedig elérhetjük a teljes karbonsemlegességet. Ehhez az atomenergiára és a napenergiára fókuszálunk.
Klíma és agymosás | Magyar Hang
Németországban már többen tartják fontosabb kérdésnek a klímaváltozást, mint a bevándorlást, és ez a független és pártatlan média agymosó hatása miatt van - közölte egy siófoki lakossági fórumon Kövér László, aki nemcsak az Országgyűlés, hanem a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács elnöke is.
Ambiciózus vállalás, ám a mesterterv két sarokpontja óvatosságra int. A napenergiáról ugyanis óhatatlanul Adnan Polat török milliárdos neve juthat eszünkbe, aki Orbán Viktor közeli barátjaként egyre nagyobb területet von ellenőrzése alá Magyarországon, a luxusépületektől kezdve az ingatlanfejlesztésen át a napenergia-szektorig. Az oligarcha a magyar kormány feltétlen támogatását élvezi: a Magyar Narancs írta meg 2018 őszén, hogy Polat kvázi a magyar kormány megbízottjaként Kínában tárgyalt, hogy magyarországi beruházásához az ázsiai országban találjon befektetőket. Ennyiből is sejthető, hogy a zöld technológiák nem feltétlenül a korábban említett szemléletváltáshoz, hanem egyes befektetői körök meggazdagodásához járulhatnak hozzá.
Az atomenergia kapcsán pedig alig kerülhetők ki a Paks 2 körüli ellentmondások. Az akár több ezer milliárdos költség, a beruházás átláthatatlansága, és az építő orosz Roszatom hitelessége mellett talán csak a beruházó hozzáállását érdemes szóba hozni. A Tanácstalan köztársaság tavaly novemberi eseményén Tímár Gábor geofizikus, az ELTE TTK tanszékvezető egyetemi docense fejtette ki véleményét az erőműről. Elmondta, lefolytattak egy komoly földtani vizsgálatot, amely megállapította, hogy az atomerőművet egy aktív törésvonal-rendszerre építik. A földrengésnek kicsi az esélye, ám még az apró mozgások is sérülést okozhatnak a reaktorblokk tárolójában, ami komoly veszélyt rejt magában. Egyszerű lenne elkerülni a kockázatot, csupán kétszáz méterrel arrébb kellene felépíteni a reaktorblokkot, az illetékesen azonban még mindig csak a halogatásnál tartanak.
És ha már atomerőmű, nehezen feledkezhetünk el a mátrai erőmű szennyezését kísérő sajtótájékoztatóról, amely a Csernobil című sorozat legrémisztőbb jeleneteit idézte. Mint ismert, novemberben kiderült, egészségre ártalmas gázok szabadultak fel a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő erőmű területén, tucatnyi dolgozó panaszkodott rosszullétre, a közeli települése a gyerekeket nem engedték ki a szabadba, de a katasztrófavédelem és a tiszti főorvos szerint minden rendben volt. A hosszú hallgatás után nagy nehezen összehívott sajtótájékoztatón egy lelakott művelődési ház komor bársonyfüggönye előtt szürke arcú emberek citromba harapva ismételték, hogy nincs baj, nem történt semmi, minden a legnagyobb rendben. Egészen addig, amíg a Greenpeace környezetvédő szervezet ki nem kérte a hivatalos mérési adatokat a hatóságtól, amelyekből kiderült, hogy a hangoztatott hivatalos állásponttal ellentétben valóban veszélyes anyagok jutottak a levegőbe, és a vizekbe: Detknél, a Bene-patakban a katasztrófavédelem is gyakorlatilag szennyvíz minőségű vizet mutatott ki. Csak erről korábban „elfelejtették” tájékoztatni a lakosságot.
Összeomlás előtt | Magyar Hang
Amikor elkezdtem ezt az írást, a háttérben a Spektrum televízió azt mutatta be, hogy Izlandon a felmelegedés következtében eltűnhetnek a gleccserek belsejében létrejött csodálatos jégbarlangok, az olvadás a vulkáni tevékenységet is fokozhatja, ami tengerszint emelkedést és áradásokat okozhat. Ez csak egy mozaikdarabka abból a hatalmas szőnyegből, amelyre apró kockánként felvázolhatjuk a Föld felszíni átlaghőmérsékletének emelkedése miatt várható következményeket.
Tavaly december 23-án aztán ez a probléma is megoldódott, az állam megvette Mészáros Lőrinctől a mátrai erőművet. A miniszterelnök érvelése szerint azért, hogy az ott dolgozó tízezer ember ne veszítse el az állását. Ehhez képest azonban az erőmű történetét több szakember, így a Magyar Hangnak nyilatkozó Holoda Attila, Orbán Viktor egykori energiaügyi helyettes államtitkára is úgy értelmezi, hogy Mészárosék egyszerűen kizsigerelték a céget, majd eladták az államnak, és így bőven pénzüknél maradtak. Közben pedig még a súlyos szennyezést is sikerült átvészelniük bármiféle felelősségre vonás nélkül.
És ez teszi végképp hiteltelenné a kormány zöld nekibuzdulását. Ha egy erőmű üzemzavarát, és az azt követő környezeti károkat képtelenek felelősségteljesen kommunikálni, akkor sokkal nagyobb a baj annál, mint hogy a környezetvédelem nevében a saját oligarcháikat hizlalják még nagyobbra. A klímaváltozást nem tudják megvenni, hogy a nyolcvanas évek díszletei közé kiültessenek néhány szerencsétlen illetékest, akik savanyú ábrázattal megnyugtatják a közvéleményt, hogy nincs miért izgulni. Az éghajlatváltozás és az ökológiai katasztrófa nem nézi a közmédia híradóját, nem olvassa a kormány kedvenc újságjait, így fogalma sincs róla, hogy minden a terv szerint halad, és a Kárpát-medencében nem szükségszerű az összeomlás”. Ellenkezőleg, a klímakatasztrófa kegyetlenül rájuk rúgja az ajtót, és a lábuknál fogva rángatja ki őket a valóságba, hogy végre szembenézzenek a tetteik következményével. A baj csak az, hogy velünk is ugyanazt fogja tenni, gondoljunk akármit is a kormány klímapolitikájáról.
