Orbán Viktor: Az EP-választás után a kormányfők szerepe fog felértékelődni

Orbán Viktor: Az EP-választás után a kormányfők szerepe fog felértékelődni

Orbán Viktor szimpatizánsai körében Nagykátán 2019. május 17-én (Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Továbbra sem tud válaszolni Orbán Viktor arra, a Fidesz marad-e az Európai Néppártban (EPP), de szerinte a döntés rajtuk múlik, annak függvényében, hogy az EPP merre mozdul – derült ki a miniszterelnök Mediaworksnek adott interjújából. A többek között a Magyar Nemzet néven megjelenő napilapban és a megyei lapokban megjelenő szöveg szerint a vasárnapi EP-választás után kormányfők szerepe fog felértékelődni a pártokhoz képest.

Az interjúban, amiben a Strache-ügyről egy szó sem esik, a kormányfő azt állítja, hogy az európai baloldal fel akarja számolni a nemzeteket, és kevert népességű földrészt hozna létre. Neki ezzel szemben meggyőződése: „az előttünk álló évtizedben nem lehet úgy politizálni Magyarországon, hogy nem a migrációt tartjuk a legfontosabb kérdésnek.” Sőt, úgy látja, hogy ha az elmúlt években baloldali kormány lett volna Magyarországon, akkor százezrével lennének itt afrikai és közel-keleti bevándorlók. Orbán ezt azzal a hasonlattal írta le, hogy „úgy néznének ki a városaink, mint egyes német vagy francia városok.”

Az interjút készítő Csermely Péter felveti: a baloldali pártok folyamatosan deklarálják, hogy nem bontanák le a kerítést és nem akarnak kötelező betelepítési kvótát. Ez azonban nem győzte meg Orbánt, aki szerint a magyar ellenzék Brüsszelt képviseli Magyarországon, és nem a magyar embereket Brüsszelben. Azt azonban a kormányfő nem érzi feladatának, hogy európai szinten egyesítse a jobboldalt. Antall Józsefre hivatkozva teszi hozzá, hogy „magyarok vagyunk, tehát európaiak.”

Meglepő lehet, hogy a kormányfő ezúttal egy megengedő mondatot is mondott a baloldallal kapcsolatban: „sokukban látom a szándékot, hogy hozzátegyenek valamit ahhoz a munkához, amellyel Magyarország helyzetét próbáljuk javítani.” Viszont szerinte rossz kiindulópontot választottak, mert megtagadnak minden együttműködést a kormánnyal, ez pedig szerinte a magyar emberekkel is szembefordítja őket. Ráadásul Orbán úgy látja, a mai napig „olyan ember áll az élükön, akinek a kezében elemeire hullott a magyar baloldal.” Ezzel vélhetőleg Gyurcsány Ferencre célzott.

A kormányfő péntek este interjút adott a HírTV-nek is, kifejtve, hogy az idő előtti igazságot mindig túl kell élni. Ezzel arra célzott, amit előzőleg a Bildnek mondott: a magyaroknak szerinte nem igazuk van, hanem igazuk lesz. „Akinek idő előtt van igaza, az gyakran válik eretnekké és időnként meg is égetik, persze Magyarország nem égett meg, sőt oda sem kozmált, hiszen ma már egyre többen és nyíltan mondják azt, hogy Magyarországnak volt igaza 2015-ben, amikor nem adta meg magát, nem tette lábhoz a fegyvert, nem tette fel a kezeit, hanem azt mondta, hogy cselekedni fogunk, és képesek vagyunk arra, hogy megvédjük a hazánkat” – állította a miniszterelnök.

Az interjúban Orbán arra biztatta az erdélyieket, hogy szavazzanak az RMDSZ-re, a felvidékieket pedig, hogy az MKP-ra. „A brüsszeli parlament az egyetlen olyan hely ma, ahol a régi Magyarország területeihez tartozó magyar közösségek egyformán rendelkeznek képviselettel” – jelentette ki.

A Bildnél már felbukkantak a kritikus témák is, Orbán pedig állította, továbbra is politikai otthonának tekinti az Európai Néppártot, és mindent megtesz a sikeréért. Állította, az Európai Néppárttól függ, hogy a Fidesz tag marad-e. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte Matteo Salvini olasz belügyminiszter jó munkát végez, és a választás után semmilyen szövetséget nem szabad kizárni. A Strache-ügyről azt mondta, az alkancellár elfogadhatatlan kijelentéseket tett, és emiatt veszítette el a bizalmat. Betámadta azért Manfred Webert is, akit gyenge vezetőnek tart, a Néppárton belüli vita elmérgesedése pedig a skandinávok és a Benelux-országok hibája. Arra, hogy Weber nem szeretne a Fidesz szavazataival bizottsági elnök lenni, a kormányfő azt válaszolta: ez a magyar választók olyan megsértése, hogy jelöltként tarthatatlanná vált. „Már nem konzervatív politikus” – összegzett Orbán.

Ebben az interjúban tette azt az emlékezetes állítást is Orbán, hogy jó volna, ha neki hátszele lenne a magyar sajtóban, de nem érzi így. „A legnagyobb tévécsatorna egyenesen német kezekben van. Gondolja, hogy kirúgnak onnan valakit, ha engem kritizál?” – kérdezte Orbán, nem érintve azt, hogy korábbi szövetségese, Simicska Lajos szerint igencsak foglalkoztatta korábban az RTL Klub megszerzése is. Ez eddig nem sikerült, szemben a TV2, az Origo, a Figyelő, a Mandiner és a helyi lapok kormánypártivá fazonírozásával, illetve a Magyar Nemzet és a Népszabadság bezáratásával.

A kormányfő még kulturális utalásokat is tett, bár ezeket sikerült elhibáznia. Annak kapcsán, hogy a közvélemény-kutatásokat magasan vezetik, azt mondta: nem szabad hagyni, hogy altassák a híveiket, „vagy kiénekeljék a sajtot a szájukból, hogy magyar népmesére utaljak.” A holló és a róka viszont valójában La Fontaine története. „Szoktam mondani, hogy a kedvenc politikai filozófusom, egy bizonyos Rocky Balboa mondta azt, hogy mindig a végén van vége” – tette hozzá Orbán, amit egyébként már régebbi interjúiban is elsütött. Az „it ain't over till it's over” viszont elsősorban Yogi Berra amerikai baseball-játékostól eredeztethető, és a fordítása sem egészen pontos.

Beszélt Donald Trumpról is, akivel szerinte rokonok az igazságtalanságban. Az Egyesült Államok és Magyarország ugyan más súlycsoport, de mindketten sikeresek a maguk ligájában – állította. Szóba került az Oroszországhoz való közeledés is, a kormányfő ugyanakkor azt mondta, mi Európához, a Nyugathoz tartozunk. „Azt viszont nem szeretném megmondani, az oroszok hogyan éljék az életüket. Azt sem szerettem, amikor ők próbálták megmondani nekünk” – jegyezte meg. Szerinte az a tapasztalat, hogy ha konfliktus van Nyugat és Oroszország között, az Magyarországnak rossz, a kormány pedig ezért is keresi az egyensúlyt.