Orbán Viktor: Az oroszok és Magyarország között legyen egy kellően széles és mély terület. Ma ezt a területet Ukrajnának hívják

Orbán Viktor: Az oroszok és Magyarország között legyen egy kellően széles és mély terület. Ma ezt a területet Ukrajnának hívják

Orbán Viktor videókonferencia közben, 2020. szeptember 9-én (Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Kiegyensúlyozott, korrekt kapcsolatrendszer volt a magyar–orosz kapcsolat egészen a legutóbbi időkig – erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Mandinernek adott interjújában. Mint azt a kormányfő elmondta, a választási győzelemre készülve 2009-ben vette fel a kapcsolatot Putyin elnökkel és a kínai vezetőkkel. „Azt gondoltam, hogy kormányra kerülve szembe kell néznünk azokkal a világpolitikai realitásokkal, amelyek a 2008-as pénzügyi válságot követően bekövetkeztek. Azzal számoltam, hogy a pénzügyi válság a nyugati világot, leginkább az Európai Uniót megrázza, a kínaiakat viszont nem, így felgyorsul az a folyamat, amelyben Kína átveszi a világgazdaság vezető szerepét. Erre az új világrendre fel kellett készülnie Magyarországnak. A 2010-es választási győzelmet követően így már partneri viszonyból indíthattuk el a kormányközi tárgyalásokat a kínaiakkal és az oroszokkal. Ami pedig az orosz elnököt illeti, amiről eddig megállapodtam vele, azt mindig betartotta, és mi is így voltunk ezzel” – jegyezte meg.

Az ukrajnai háború V4-es együttműködésre gyakorolt hatásairól azt mondta, hogy azt eddig leválasztották a katonapolitikai témákról, mert tudták, véleménykülönbség van közöttük. „Most, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát, már nem tudjuk ezt a témát kívül tartani, mert ez a legfontosabb kérdés. Távol akarjuk tartani az oroszokat magunktól, de jelentős taktikai különbség van közöttünk. A lengyelek a nyugati világ határát föl akarják tolni az orosz világ határáig. Ők akkor érzik magukat biztonságban, hogyha ez létrejön, és a NATO – beleértve Lengyelországot is – megfelelő erőt tud felvonultatni ennek a határvonalnak a nyugati oldalára. Ezért is támogatják vehemensen Ukrajna NATO-tagságát. A magyar taktikai gondolkodás lényege viszont az, hogy az oroszok és Magyarország között legyen egy kellően széles és mély terület. Ma ezt a területet Ukrajnának hívják. […] A lényeg, hogy a lengyelek is tudják, hogy számíthatnak a magyarokra, mi pedig tudjuk, számíthatunk a lengyelekre” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerint Magyarország békepárti, az érdekünk az, hogy kimaradjunk a háborúból, a felek pedig minél hamarabb megállapodjanak, és legyen béke, semmiképpen sem szabad belesodródnunk ebbe a konfliktusba. „Elítéljük az orosz támadást, mert háborút indítottak Ukrajna ellen. Minél hamarabb vissza kell ülni a tárgyalóasztalhoz, ezért is ajánlottuk fel, hogy Budapesten kezdődjenek meg a béketárgyalások. De a lényeg, hogy megkezdődjenek. Most egész Európának a békén kellene munkálkodnia.”

 

A paksi erőműbővítés kapcsán a miniszterelnök megjegyezte: „Ha nincs Paks, akkor még több orosz gázt és még drágábban kell vásárolni. Ha felszámolnánk az oroszokkal való energetikai együttműködést, akkor egyetlen hónap alatt háromszorosára nőne az összes magyar család rezsiköltsége.”