2026-ban áttörésjellegű béremelés várható a szociális szférában dolgozóknak – jelentette be Orbán Viktor, amikor az év utolsó parlamenti hetén ellenzéki képviselőkkel csörtézett. Azt is mondta, hogy meg fogják szüntetni „a diagnosztikai sorállást”. Szóba került a gyermekvédelem, az infláció és a vendégmunkások kérdése is.
Miniszterelnök úr, ketyeg az óra – ezzel kezdte a DK-s Arató Gergely a miniszterelnöknek szánt kérdését. Arra utalt, hogy év végével várhatóan 400 milliárd forint uniós támogatást veszít el az ország, mégpedig – mint mondta – az Európai Unió a kormány korrupciója miatt tartja vissza ezeket az összegeket, pedig azok járnának a magyar embereknek. Orbán Viktor válaszában azt fejtette ki, hogy jelenleg 12 milliárd euró van Magyarország számláján, hogy ez miért nincs Magyarországon, annak az EU bonyolult mechanizmusa az oka. A miniszterelnök azt üzente az ellenzéki politikusnak, hogy „nyugodjon meg”, mert egyetlen euró sem marad Brüsszelben, amíg nemzeti kormány van. Bár kétségkívül harcolni kell érte – mondta, hozzátéve, hogy a DK az ellenkező sáncon áll.
Az MSZP elnöke a magas inflációt és a szegénységet hozta fel. Komjáthi Imre beszámolója szerint a Tolna megyei Csikóstőttősön járt, ahol bezárt a posta, kaptak a helyeik a Magyar Falu Programnak köszönhetően egy boltot, ahol nem tudnak vásárolni, mert olyan drága. Nagyon rossznak nevezte a közlekedést, emiatt az ott élők alig találnak munkát, helyben ugyanis nincs munkahely. A miniszterelnök szerint ugyanakkor amíg háború van, az árak nem mennek lejjebb, az infláció csökkenésének feltétele a béke. Ennek megteremtéséért végzett munkához pedig az ellenzéki pártok segítségét is kérte. Mindenesetre a kormányfő felsorolt néhány intézkedést, így például az ársapkák bevezetését, de említette a három évre aláírt minimálbéremelési programot is. – Nem akarom azt mondani, hogy minden rendben van, sőt, nagyon sok dolgunk van még – fogalmazott Orbán Viktor, meg is dicsérve az MSZP-s politikust, akinél jobb szakszervezetis ellenfelet nem is kívánhatna magának.
Az adófizetők pénzét mire akarják költeni, miniszterelnök elnök úr? – tette fel a kérdést a momentumos Bedő Dávid. Szerinte Lázár János elismerte, hogy nincs pénz a fejlesztésre, „sza.ból” nem lehet várat építeni. A politikus közölte, bajban van az oktatás, rengeteg állami beruházás állt le, a kínai hitelek miatt eladósodunk. – Ez a Momentum már elmúlt, mert az olimpia ügye már a fővárosra tartozik – válaszolta a miniszterelnök hozzátéve, a közgyűlésbe az ellenzéki párt nem is jutott be, így nincs beleszólása.
Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője a hosszú várólista, illetve duplán fizetős egészségügy témáját hozta szóba. Pártja azt javasolja, hogy a társadalombiztosításra fizetett járulék legyen „hordozható”, azaz a betegek vihessék magukkal a magánellátásba, ha az államiban nem kerülnek sorra, vagy nem kapnak megfelelő kezelést. Ezzel szerinte rövidülnének a várólisták és javulna az ellátás színvonala. Orbán Viktor szerint az orvosok és a szakdolgozók bérét már rendezték, kivezették a hálapénzt, de a „sorállás” nem elfogadható. Éppen ezért a diagnosztikai sorállást hamarosan megszüntetik, senkinek sem kell várnia a kivizsgálásra, ha az új rendszer élesedik. A járulék „hordozhatóságát” a miniszterelnök nem tartja elképzelhetőnek, mert összeomlana az egészségügy.
Jámbor András a gyermekvédelmi rendszert hozta fel, a szakemberhiányt és az alacsony fizetéseket emelte ki. Saját édesanyját is példaként hozta, aki egész életét ebben a szektorban töltötte. Azt kérdezte, hogy lesz-e béremelés a gyermekévdelemben dolgozóknál, hogy emelik-e a napi étkezésre jutó 1500 forintos kvótát, illetve a zsebpénzre jutó keretet. Orbán Viktor válaszában felidézte, hogy szigorították a vezetői kinevezések rendszerét, 2010 óta pedig a kormány háromszorosára emelte az ilyen intézménynek működtetésére fordított forrásokat, „amelyek még így sem elengedőek”. – 2026-ban várható áttörésjellegű béremelés a szociális szférában dolgozóknak – fűzte hozzá.
Toroczkai László a vendégmunkások helyzetéről, „egyfajta lakosságcseréről” beszélt, amikor a magyar dolgozókat vendégmunkásokra váltják. Egyúttal felhozta azt is, hogy az állami szektorban mennyire alacsonyak a fizetések és a beharangozott egymilliós átlagbér elérésére volt kíváncsi. Orbán Viktor előbbi kapcsán kifejtette, hogy itthon egy 65 ezer fős kvóta érvényben és amennyi a betöltetlen álláshely, csak annyi vendégmunkás érkezhet. Ezt a számot pedig az idei évben nem érjük el, „Magyarországot nem fenyegeti az, hogy migránsországgá alakul”.
A vasúti pályaudvarok magánkézbe adásáról érdeklődött az LMP-s Kanász-Nagy Máté, aggodalmát fejezve ki a Lázár János nevéhez fűződő tervek miatt, hiszen azok 99 évre szólnak. Bírálta, hogy ilyen hosszú időt meg tudnak határozni, ugyanakkor garanciákat nem vár el a leendő befektetőktől. A miniszterelnök ugyanakkor azzal érvelt, hogy a vasúti pályaudvarok felújítása iszonyatos mennyiségű pénzt venne igénybe, belátható időn belül Magyarországnak nem lesz erre pénze. Azt is kieelte, hogy nem a vasutat adják magánkézbe, az államiban marad, csak az épületek felújítását.
