Orbán Viktor a Szőlő utcai ügyről: A rágalmazóknak bíróság előtt kell felelniük
Azonnali kérdésekre válaszol Orbán Viktor a parlamentben 2025. március 24-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Szőlő utca, gyermekvédelem, áldozatok és a szociális szektorban dolgozó bérei – ezek a témák uralták a hétfői parlamenti ülésen az úgynevezett azonnali kérdések óráját, amikor Orbán Viktor ellenzéki képviselők kérdéseire válaszolt. A kormányfő megismételte, hogy álhírbotrányról van szó és bírósági ügyeket vetített előre. Semjén Zsolt is megszólította a DK, feltéve azt a kérdést, hogy ki is az a Zsolt bácsi. A miniszterelnök-helyettes válaszában bejelentette: rágalmazás miatt feljelentést tett.

A Szőlő utcai ügy és a gyermekvédelem témája volt az első, amivel szembesítették Orbán Viktort az Országgyűlés ülésén hétfőn délután. A DK-s Arató Gergely kezdte ugyanis a kérdések sorát azzal, hogy „összeomlott a kormányzati kommunikációs kártyavár, amit a Szőlő utcai és más pedofil ügyekben az igazság eltakarására építettek”. Arra hivatkozott, hogy a kormány tagjai és a BM mást és mást mond arról, hogy mióta zajlik nyomozás, egyáltalán milyen nyomozás zajlik, ráadásul hiába állítják, hogy nincs kiskorú áldozat, a sajtó több érintettet is megtalált. Orbán Viktor válaszát azzal kezdte, hogy a DK szájából az összeomlás szó mindig izgalmasan hangzik. Majd azzal folytatta, amit a Szőlő utcai ügyben tudunk, szavai szerint az ellenzék álhírbotrányt gerjesztett, vádaskodik és rágalmaz, hiszen soha senki semmilyen bizonyítékot nem tudott felmutatni. A hatóságok teszik a dolgukat, a rágalmazóknak pedig – és Arató Gergelyt is rágalmazónak nevezte – majd a bíróság előtt kell felelniük.

Viszonválaszában a DK-s politikus azt hangoztatta, hogy egyszer majd felelnie kell azoknak, akik kinevezték, támogatták és fedezték a pedofilokat. A miniszterelnök erre reagálva megismételte, hogy álhírbotrányról van szó, mert kormánytagokat rágalmaztak meg és ez bűncselekmény. Reményét fejezte ki, hogy amikor a jogi eljárások megindulnak, az érintettek nem fognak a mentelmi joguk mögé bújni.

Az MSZP-s Komjáthi Imre volt a következő, aki arról beszélt, hogy tavaly több mint húszezer ember szenvedett munkahelyi balesetet, 75-en életüket vesztették. Amikor pedig a különféle akkugyárak büntetéseket kapnak, azt röhögve kifizetik, mert tőkeerős cégekről van szó. Az ott dolgozók már egyenesen úgy beszélnek, hogy a gyárkapun belül már Korea van. – Hol van ilyenkor a szuverenitás? – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy 2010-ig 1047 munkavédelmi ellenőr volt, mára 300-an maradtak. Orbán Viktor minderre úgy reagált, hogy a munkahelyi balesetek utáni eljárásokat jogszabályok határozzák meg, ha ezekkel akár az MSZP elégedetlen, tegyen le új elképzeléseket, a kormány nyitott az érdemi javaslatokra.

Komjáthi Imre ezután azt kérte, hogy már a bizottságokban legyenek szívesek átengedni a javaslatokat, hogy a plenáris ülésen is meg tudják azokat vitatni. A miniszterelnök erre azt hozta fel, hogy képviselőtársa pártja, vagyis az MSZP nem támogatta a korábbi kormányzati intézkedéseket. – Ha még van pártja – fűzte hozzá.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a devizahitelesek ügyét hozta fel, többek között azt kérdezve, hajlandó-e a kormány a kilakoltatási moratóriumot akár már holnaptól bevezetni. A kormányfő ugyanakkor azt mondta, hogy minden évben november 15-én hirdetik meg a moratóriumot és semmi okát nem látja, hogy ezen változtassanak. A devizahiteles ügyet egyébként Orbán Viktor szerint lényegében felszámolták, a megmaradtakban zajlanak a bírósági eljárások. Z. Kárpát Dániel szerint az egész helyzet tisztességes pénzügyi elszámolásért kiált és a kilakoltatottak tartozásának elengedését sürgette. Orbán Viktor úgy reagált, hogy az uzsorások ellen fel kell lépni, már ha róluk van szó, de a jogos tartozást érintően szabályok vannak, bár enyhítések megvitatására nyitott.

Jámbor András is a gyermekvédelem ügyét hozta fel, felidézve, hogy a kormányfő tíz hónapja, nemrég pedig Gulyás Gergely is a szociális dolgozók béremelését ígérte, de ez nincs benne a jövő évi költségvetésben. Azt is sürgette, hogy emeljék azt a napi 1500 forintot, ami egy intézményben élő gyermekre naponta jut. – Van a Szőlő utcai ügy, amiben méltánytalan vád érte a kormányt, de ettől még létezik a botrány – mondta Jámbor András, jelezve, hogy zajlik ugyan büntetőeljárás, de a rendszeren javítani kell. Orbán Viktor – mint fogalmazott – érdes és pokróc válaszra készült, mert kérdezője is egyike az álhírbotrány megépítőinek, mégis inkább konstruktív módon reagál. A béremelés kapcsán azt mondta, hogy egy-egy szakmában „lökésszerűen” emelnek, de ebben van egy sorrend. A szociális és a kulturális ágazatban ez tényleg nem valósult még meg, de jövőre – ígérete szerint – megtörténik a béremelés, várhatóan 10-20 százalék közötti. Az étkeztetésre vonatkozó összegek kapcsán a kórházat hozta fel, ahol egy betegnek egy nap 4000 forint jár étkeztetésre, ez lenne a méltányos a gyermekvédelem esetében.

Válaszában Jámbor András azt hozta fel, hogy a gyermekvédelemben bruttó 420 ezer forint a dolgozók átlagfizetése, ez nagyon alacsony, meg kell emelni. – Mire várnak? – tette fel a kérdést az ellenzéki politikus, amire a miniszterelnök úgy reagált, hogy a békére. Mindenesetre a 10 és 20 százalék közötti emelést a háború elhúzódása esetén is megoldják, de egy béke nagyobb perspektívákat nyitna.

Toroczkai László a Trump-Putyin csúcstalálkozót hozta fel, de arra volt kíváncsi, hogy a magyarok mit profitálnak, a miniszterelnök hajlandó-e felvetni Kárpátalja státuszának kérdését. Egy 1991-es népszavazásra hivatkozott, amikor Kárpátalja esetében egy széleskörű területi autonómiáról döntöttek az emberek. A kormányfő úgy válaszolt, hogy a csúcstalálkozó esetében egyelőre az előkészítés fázisában vannak. A kormány tagjai számára pedig az alkotmány kimondja, hogy a határon túliak kérdésében az autonómiát képviselnie kell, ezért képviseli is.

A DK-s Kálmán Olga Semjén Zsoltot szólította meg, azt kérdezve, hogy „néhány hete miért ment önként házhoz oda, ahova szoktak menni”. Pedig azon kellett volna felháborodnia, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek jeleztek problémákat, de nem történt semmi. Ehelyett arra büszke, hogy miniszterelnök-helyettesként még nem járt sosem gyermekvédelmi intézményben. Kálmán Olga szerint Semjén Zsolt magára húzta a gyanút, de az ellenzéki képviselőt nem ez érdekli igazából, hanem az, hogy ki tett a gyerekek ellen. – Ön azt mondja, nem Ön az a Zsolti bácsi. Akkor mondja meg, ki az – zárta szavait. Semjén Zsolt azzal válaszolt, hogy a gyermekek több támogatást és védelmet érdemelnek, a kormány meg is hozta Európa legszigorúbb pedofil-ellenes törvényét. – Hogy ki Zsolti bácsi? Nem ki, hanem mi. A maguk politikai terméke, egy zavart elméjű „próféta” fantáziája – szögezte le Semjén Zsolt.

Kálmán Olga viszonválaszában jelezte, bocsánatkérést várt volna az áldozatoknak. – Ehelyett úgy tesz, mintha ön lenne az áldozat, pedig nem áldozat, minimum cinkos – mondta a miniszterelnök-helyettesnek. Semjén Zsolt azzal válaszolt, a DK a kiesés szélén áll, ezért kreál ilyen ügyet. Egyben bejelentette, hogy a rágalmazásukkal szemben a büntetőfeljelentést megtette, az ügyészség átvette a vád képviseletét.