Cikkünk frissül!
A kormány mai ülésén elfogadta a Fidesz-frakció kezdeményezését, nemzeti konzultációt indítunk a szankciókról – jelentette be Orbán Viktor a négy órakor élesedett Facebook-videóban. Azt kérte, mindenki mondja el a véleményét, „mert csak közös fellépéssel tudunk véget vetni az energiaárak emelkedésének. Azt mondta, reggel óta ülésezik a kormány, elsősorban az energiaárakkal foglalkoznak. „Az energiaszankciókat Brüsszel ráerőltette a tagállamokra, és azóta az energiaárak az égben vannak. Amikor ez megtörtént, Brüsszelben azt ígérték, hogy a szankciók véget vetnek a háborúnak és jobban fognak fájni az agresszornak, mint az európaiaknak. Ehelyett ma valójában Európa minden polgára szankciós felárat fizet az energiáért” – fogalmazott a videóban a miniszterelnök. Ha születtek további kormánydöntések, azokról várhatóan csütörtökön értesülhetünk, legalábbis aznap 11.30-ra kormányinfót hirdettek.
Gyújtósnak való konzultáció helyett tűzifát a magyar embereknek – így reagált a Jobbik. Mint írták, Orbán Viktor bejelentette, hogy ismét milliárdokat költenek egy teljesen felesleges nemzeti konzultációra. „Kiszámoltuk: az erre szánt összegből 100 000 magyar család téli tüzelőjét lehetne fedezni. Mi pontosan ezt követeljük: gyújtós helyett tűzifát a magyar embereknek” – írták.
Az Orbán Viktor által elmondottakkal szemben az Európai Unió nem vetett ki szankciót az energiára, egy olajembargót fogadtak csak el, amely azonban csak év végétől élesedik és Magyarországot és több tagállamot nem is fog érinteni, illetve a szénre, de az keveseket érint csak. A Fidesz-frakció szeptember 22-én jelentette be, hogy nemzeti konzultációt kezdeményez. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető akkor azt mondta, ezek a szankciók valójában Oroszországot hozzák helyzetbe, sokkal gazdagabb lesz az Ukrajnát lerohanó állam, míg Európa szegényebb. Úgy látja, ha a szankciókat visszavonnák, nem lenne infláció és recesszió sem. Orbán Viktor az Országgyűlés első őszi ülésnapján is a szankciókat bírálta leginkább. A miniszterelnök ezeket tette felelősség mind az energiaárak, mind pedig az infláció emelkedéséért. Az ellenzéki pártok ugyanakkor azt hozták fel, hogy azokat a magyar kormányfő is megszavazta, ráadásul a drágulás jóval korábban kezdődött.
Az elmúlt hetekben számos elemzés született arról, hogy Moszkvának jobban fájnak a szankciók, mint Európának. Az amerikai Yale Egyetem elemzése szerint bár az ukrajnai háború miatt egyes árucikkek világpiaci ára ugyan kilőtt, mégis, Moszkva számára az exportképesség sokkal fontosabb, mint az orosz áruk importja a világ számára. Annak ellenére, hogy Európa 40 százalékban orosz forrásból biztosította a földgázellátását, és a kontinensen bizonytalanság övezi a közelgő hideg hónapokat, hosszú távon az orosz gazdaságnak árt leginkább, hogy Moszkva változtatott az ellátási láncon. Az elemzés szerzői emlékeztetnek rá, hogy az Európai Unió az év végétől szinte egyáltalán nem importál orosz kőolajat, és az orosz szén importját is visszavágja augusztus közepétől. Oroszország teljes exportbevétele túlnyomó részben árucikkekből származik, és ez az orosz kormány éves büdzséjének jóval több mint felét teszi ki. A Yale elemzőcsoportja éppen ezért arra a következtetésre jutott, hogy az orosz gazdaság inog a nemzetközi szankciók súlya alatt. Annak érdekében, hogy kiegyenlítse a csökkenő európai exportot, Oroszország új piacokat vesz célba, például Ázsiát, de ott diszkontáron értékesít. Az Ukrajna ellen indított támadás óta az orosz uráli kőolaj ára jelentősen csökkent. Januárról februárra az uráli olajért 1,50 dollárral többet adtak, mint a Brent nyersolajért, azóta azonban 25,80 dollárral olcsóbb lett, mint a Brent – derül ki a Bloomberg korábbi elemzéséből. A Yale szakértői szerint Oroszország egykori nyersanyagexportőri stratégiai pozíciója visszafordíthatatlan károkat szenvedett.
Rácz András Oroszország-szakértő egy júliusi Facebook-bejegyzésében, később pedig a Válasz Online-on megjelent elemzésben igyekezett felhívni a figyelmet a számokra: az Orosz Állami Statisztikai Hivatal -3,5 százalékos gazdasági visszaesést becsült az első negyedévre, majd a májusi visszaesés ennél is sokkal rosszabb, 4,3 százalékos lett. Továbbá június végén már az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium is 7,8 százalékos GDP-csökkenéssel számolt 2022 egészére, a jegybank 8-10 százalékos csökkenésére számít, a Világbank pedig 8,9 százalékosra becsülte a visszaesést. A Válasz Online összeállítása szerint ezzel szemben az Európai Bizottság által kiadott gazdasági előrejelzés szerint az EU nem fordul recesszióba. A reál-GDP 2022-ben 2,7 százalékkal, 2023-ban pedig 1,5 százalékkal nő az EU-ban. Az euróövezetben 2022-ben 2,6 százalékos, 2023-ban 1,4 százalékos növekedés várható. (Július 14-én megjelent adatok.) A Bizottság Magyarországon idén 5,2 százalékos, 2023-ban 2,1 százalékos növekedést jósol. Ez persze rosszabb, mint a 2021-es 7,1, de jobb, mint a 2020-as 4,5 százalékos visszaesés. Összevetve tehát az orosz, EU-s és magyar GDP-értékeket, látható, hogy Oroszországban gazdasági kataklizma, Európában növekedés-visszaesés várható. A háborús és a szankciós hatás az EU-országokban az elszálló élelmiszer- és energiaárakon érződik.
És hogy mennyire nem a szankciók után indult el a drágulás, jól látszik abból is, hogy a a benzinárstopot tavaly november 15-én, az élelmiszerárstopot, pedig január 12-én vezette be a kormány, a háború pedig február végén indult, a szankciók pedig a következő hónapokban vetették ki Oroszországra
Döntött a kormány – közölte Orbán Viktor szerda délután háromnegyed kettókor a Facebook-oldalán. Azt még reggel tudatta, szintén a közösségi oldalán, hogy kormányüléssel kezdődik a nap. Témák: energiaválság, szankciók, konzultáció.
