A piaci folyamatokba történt beavatkozás az árréstoppal, bár jó lett volna, ha nem kényszerülünk rá erre – mondta Orbán Viktor pénteken, a Kossuth Rádiónak adott szokásos pénteki interjújában.
– A kereskedelmi láncok a tejfölre 129 százalékot tettek rá, ennek semmi köze a piaci folyamatokhoz, ezért kellett beavatkozni – mondta, hozzátéve, hogy amúgy pedig ezek a láncok „külföldi kézen vannak”. Hozzátette: „én is jobb szeretek olyan országban élni, ahol nem kell ilyen vészbeavatkozás”.
A külföldieknek, mondta a kormányfő, meg kell érteniük, hogy nem lehet a magyarokat kifosztani. Orbán Viktor szerint még van számos eszköze van a kormánynak ahhoz, hogy beavatkozzon a piaci folyamatokba. De, tette hozzá, nem akar fenyegetőzni. Ehhez képest megjegyezte: szerinte a külföldi láncok csak veszíthetnek a kormánnyal szemben.
Az interjúban Orbán Viktor a Pride betiltása kapcsán azt mondta, a szexualitás nem való az utcára, legyen az „bármilyen szexualitás”. Megjegyezte, hogy az azonos neműeknek is joguk van a szexualitáshoz, de ne vigyék az utcára. „A gyermekvédelem és a szabadság megfér egymás mellett, de mi azon az állásponton vagyunk, hogy a gyerekek egészséges neveléséhez való joga a legfontosabb alapjog” – tette hozzá azokra az aggályokra reagálva, amelyek az alapjog megsértését véálik fölfedezni a kormány intézkedésében.
– Majd a hatóságok foglalnak állást arról, hogy Pride-szerű rendezvényeket lehet-e a nyílt utcán folytatni” jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint „elsők a gyerekeink, nem a Pride-on vonulók”. Hozzátette: „mint családapát, a hazánk jövőjéért aggódó embert mindig is aggasztott, hogy ilyesmik történhetnek, nevezzük Pride-nak… Kétharmadunk volt a Parlamentben és mégis megtörténhetett, mögötte a nemzetközi genderhálózattal.” Vagyis „nem voltunk elég erősek ahhoz, hogy szembe tudjunk fordulni ezzel a széllel, de megváltozott a helyzet”. A Pride betiltásáról azt mondta, hogy „még nem tartunk ott”. Leszögezte azt is, hogy „ma egy folyamatos provokáció alatt állnak a magunkfajta normális emberek”, ami pedig a nemzetközi – elítélő – reakciókat illeti: ez nemzeti hatáskör, itt semmi keresnivalója Brüsszelnek.” Ami pedig a Momentum parlamenti akcióját illeti: „néhány képviselő az erőszakig elmenve fellépett” a törvénymódosítás ellen, de majd a választók „erről ítéletet mondanak a 2026 tavaszán esedékes választáson”.
A brüsszeli uniós csúcstalálkozó kapcsán – itt fogadták el a 26-ok a saját állásfoglalásukat, amelyhez egyedüli tagállami vezetőként Orbán Viktor nem csatlakozott – a magyar kormányfő leszögezte: Ez a háború elveszett, legalábbis a kormányfő ezt látja a szemekben.
Orbán Viktor megjegyezte: „nem kell megijedni attól, hogy egyedül vagyunk, mert kiderülhet, hogy igazunk van, mint ahogy a migráció kérdésében történt”. Szerinte az államok többsége „a háború folytatása mellett foglalt állást”, de szerinte eljön még az az idő, amikor „a magyar álláspont lesz a többségi álláspont”. A kormányfő úgy vélte, „Ukrajna felvétele az EU-ba a gazdasági és pénzügyi összeomlással lenne egyenlő, s tönkretenné a magyar gazdaságot, ezért nem kívánatos”. Ezzel szemben a régi és az új ellenzék támogatná a felvételt itthon és Brüsszelben is – magyarázta. Ami a háború lezárását illeti: „Talán a fejetlenség a jó kifejezés, ütemtévesztésben vannak Brüsszelben” – mondta Orbán, aki szerint nem nagy asztalnál, közös megállapodás készül, hanem külön-külön tárgyal és egyezik meg az Egyesült Államok Ukrajnával és Oroszországgal, az EU pedig kimaradhat ebből. Emlékeztetett, hogy ő már tavaly júliusban megjósolta ezt a helyzetet – miután beszélt az orosz, az ukrán és a kínai „főnökkel” is –, hogy „nélkülünk rendezik el Európa jövőjét”.
