Orbán Viktor vasárnap huszonegyedik alkalommal tartja meg évértékelő beszédét. A kormányfő által teremtett hagyományos beszédet az eddigi gyakorlatnak megfelelően a saját törzsközönsége, keménymagja előtt mondja majd el. A sajtó kiválasztott képviselői is jelen lehetnek, a Magyar Hangot azonban idén is kirekesztették az eseményről. Ezért az eseményről a televíziós közvetítés alapján tájékoztatunk, a kormányfői beszédről azonban elemzést is adunk. A kormánypárti sajtó értesülései szerint Orbán Viktor az európai ügyek mellett várhatóan az új nemzeti konzultáció témáival, illetve a jövőbeli gazdasági kihívásokra adott kormányzati válaszokkal és a kormány által kidolgozott klíma- és természetvédelmi akciótervvel fog kiemelten foglalkozni.
De mi mindenről beszélt a kormányfő az elmúlt alkalommal? Mi az, ami megvalósult és mi az, ami vissza-visszatérő motívumként már két évtizede is elhangzott? Egy kronológikus összegzőben összeszedtük, mik voltak az elmúlt húsz év Orbán-évértékelőinek fókuszpontjai.
Az első beszédét még 1999-ben az első Orbán-kormány idején tartotta a miniszterelnök, akkor nagy felzúdulást váltott ki az ellenzékben, hogy nem az Országgyűlésben kerített sort erre, hanem külső helyszínen, a hívei körében a Vigadóban. Ez azóta is így zajlik.
Az első fellépésből leginkább az maradt meg az emlékezetben, hogy Orbán hangsúlyozta a NATO-hoz való csatlakozásunk történelmi jelentőségét, idézik ama mondását, hogy „az ember nem azért szereti a hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé”. Az akkori helyzetben Orbán célul tűzte ki az egy számjegyű infláció elérését, a gazdaság növekedését és az államadósság csökkentését. Ugyanakkor már akkor kiemelten foglalkozott a népességfogyás problémájával: „Soha nem született Magyarországon ilyen kevés gyermek, mint az elmúlt esztendőben. Ez az adat, ez a szívszorító jelenség hosszú távon olyan népességfogyást jelez, hogy ha erős fordulat nem következik be, a magyar társadalom olyan mértékű elöregedéséhez vezet, amely veszélyezteti az ország jövőjét”.
Elmarad a miniszterelnöki évértékelőre tervezett tüntetés | Magyar Hang
A szervezők azt is elmondják, miért döntöttek a demonstráció lemondása mellett.
Egy esztendővel később, épp 20 éve hangzott el az ellenzék által gúny tárgyává tett családtámogatási terv, amely így szólt: „Mindenkinek lehessen három gyreke, három szobája és négy kereke. Ez a jövő, amelyet a tömeges felemelkedés eredményeképpen szeretnénk látni.”
2001-ben már a nagyszabású Széchenyi-terv adta a beszéde központi gondolatát. „Szerepel ebben egy vállalkozáserősítő program, egy otthonteremtő program, egy turizmusfejlesztési, egy kutatási-innovációs program, foglalkozik az innovációs társadalom kérdéseivel, található benne egy nagy ívű autópálya-építési program és egy regionális gazdaságépítési program”. A miniszterelnök akkor még nagyon fontos értéknek tartotta az emberi tudást, a Széchenyi terv keretében két év alatt 60 százalékkal akarta növelni a kutatásra és fejlesztésre szánt összegeket.
Az akkori kormányzati ciklus utolsó, 2002-es Vigadó-beli évértékelőre nyilvánvalóan rányomta a bélyegét a közelgő országgyűlési választások. Orbán a sikerekről beszélt. Jó okkal, mert valóban eredményes időszakot tudhatott magáénak. „A mögöttünk hagyott négy évben (...) a magyar gazdaság képes volt arra, hogy az Európai Unió növekedésének kétszeresét teljesítse. (...) Az infláció 2001 decemberére 6,8 százalékra csökkent, és egyetértés van a szeakértők között, ami mifelénk ritkaság, hogy a magyar gazdaság pénzügyi egyensúlya régen volt ilyen biztató. (...) 1300 középületet és 32 ezer lakóépületet kellett és sikerült újjáépítenünk, és ma is nagy erőkkel folynak a gátrendszert megerősítő munkálatok.” (Ez utóbbi a nagy tiszai árvíz után elvégzendő munkákra utalt, a kormány egyébiránt kiválóan kezelte a Tiszaháton az árvíz okozta gondokat, falvakat épített újjá példás gyorsasággal.)
A választási kampány jegyében a következő ciklus végéig többek között teljes foglalkoztatottságot, az átlagkeresetek megduplázását ígérte, ezenkívül négy új Duna-hidat, és azt hogy mind a négy autópálya eléri az országhatárt.
Orbán az elvesztett választást követően 2003-ban immár ellenzéki pozícióban arról beszélt, hogy „a kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre". És a béke fontosságát hangsúlyozta: „...amíg csak egy hajszálnyi esély is van a békére, igazodás és kapkodás helyett higgadtan és nyugodtan kell cselekednünk mindig a béke érdekében.”
2004: kormányválság - Medgyessy ment, Gyurcsány jött | Magyar Hang
Bármilyen hihetetlennek tűnik is utólag, Medgyessy nem a D-209-es botrányba bukott bele.
Egy évvel később, 2004-ben ostorozta a baloldali kormány gazdaságpolitikáját, mondván: a családok zsugorodásának éve volt az előző esztendő, az országban pedig bizonytalanság és szorongás uralkodik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Medgyessy-kormány nem tartotta be választási ígéreteit.
A 2005-ös évértékelő fő mondanivalója az volt, hogy az ország elvesztette a hitét és önbecsülését az elmúlt három évben. A megfizethetetlen rezsiköltségekről beszélt, drága a távfűtés, ezért a kormánynak kompenzálnia kellene a díjakat. Kritizálta a magas államadósságot, a kórházak privatizálásának szándékát, a családi adórendszer hiányát és a magas gyógyszerárakat is, vagyis balról támadta a kormány politikáját, a szociális értékrendű kormányzást kérte számon.
Az újabb parlamenti választási évben, 2006-ban luxuskormányzással vádolta a baloldali liberális kormányt, „amely csak a saját körének teremt kiváltságokat”. Ezzel szembe állította a Fidesz kormányzását, amelynek idején megépült a Nemzeti Színház, a Budapest Sportaréna, a párkányi Duna-híd, és elindult a Széchenyi-terv.
A 2007-es Orbán-évértékelőre rányomta a bélyeget a 2006 őszén nyilvánosságra került őszödi beszéd. Orbán Viktor mondanivalójának központjában az „új többség” megteremtésének akarata állt, amellyel a Fidesz támogatóin kívüli csoportokat kívánt megnyerni. Az ellenzék vezére ekkor hirdette meg, az egy az ország egy a zászló jelszavát. „A győztesen gondolkodók jelszava: egy az ország, egy a zászló. Egy az ország, hisz mindannyiunk hazája ez, és egy a zászló, hiszen egymásra vagyunk utalva. Az új többség napról napra nő. Éljen hát az új többség, emeljük magasra a zászlót!”
„Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált" | Magyar Hang
Ma sem tudunk bizonyosat arról, ki szivárogtatta ki Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédét.
2008-ban a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről márciusra kiírt népszavazás sikere érdekében, kampányolásra használta fel az évértékelő teremtette lehetőséget. A népszavazást az új kor nyitányának nevezte. És azt hangoztatta, hogy „a szabadság mindig többre képes, mint a diktatúra".
Egy évvel később, 2009-ben az európai parlamenti választásra is kapányolt az évértélőn Orbán. Mint akkor mondta, nem adja fel, mert nem fejezte be a húsz éve megkezdett polgári Magyarország felépítését. „Új irány, Magyarország, új irány, magyarok” – hirdetett új jelszót. Orbán a megszokottól eltérően beszéde végén ezzel, és nem a tőle megszokott „Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok” felkiáltással búcsúzott.
Jött az újabb váalsztási év, így 2010-ben aztán beleadott mindent Orbán Viktor. A hatalom visszaszerzése volt a tét, nagyívű beszédet mondott, ráadásul a közvélemény-kutatási eredmények ismeretében már a győzelem esélye nem volt kérdéses, ekkor már a kétharmadért, a „nagy változás” lehetőségéért harcolt. Mivel Orbánéknak sikerült megnyerniük a választást ez a 2010-es évértékelő beszéd számon kérhető ígéreteknek is tekinthetők. Lássuk hát, akkori szavait, némi kommentálással, az eredményeket illetően.
Orbán az ország gazdaságának talpra állítását, tíz év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért. Most kb. 860 ezer új munkahely megteremtésénél tart a vállalás, vagyis ezt az ígéretet, nem kizárt, elég jó arányban teljesíteni is tudja a jobboldali kormány.
A miniszterelnök erős kormányzást ígért, mert „az erőtlen vezetőket és a gyenge országokat sehol sem tisztelik”, és mert szerinte „ a magyaroknak egész egyszerűen elegük lett a gyenge kormányzásból”. Nos, ezt túlteljesítette Orbán, olyannyira, hogy már rezsimként emlegetik kormányát, amely minden fontos ellenőrző szervezet élére a saját pártkatonáit ültette, a fékek és ellensúlyok rendszere gyakorlatilag megszűnt. Kár, hogy annak idején nem fejtette ki, hogy mit is ért erős kormányzás alatt.
– Olyan kormányra van szükség, amely felelősséggel kezeli a pénzügyeket, és amelyre nem nyomta rá bélyegét a bűnözés, a hatalommal való visszaélés – mondta. Még a mostani illiberális demokráciaként értékelt helyzetben is számos példa van arra, hogy a hatalommal visszaélő kormánypárti politikusok kerülnek az igazságszolgáltatás elé. A jelenlegi kormány sok bírálat éri amiatt, hogy nem kellő felelősséggel kezeli a pénzügyeket, fontos területekről – egészségügy, közoktatás, szociális szféra – vont el forrást, például TAO-formájában, amit aztán például a labdarúgás ész nélküli, közfelháborodást kiváltó támogatására fordít.
A NER-szellem vasútja és luxusjachtja | Magyar Hang
A NER 2010-es kikiáltásakor nem igazán értettem, mit is akar Orbán.
Olyan vezetésre van szükség, „ahol a magyar munkavállalóknak ne kelljen tartani munkahelyük elvesztésétől” – mondta Orbán. Ehhez képest úgy alakították át a Munka törvénykönyvét, hogy teljesen kiszolgáltatták a dolgozókat a munkáltatóknak, köztük a multinacionális cégeknek is.
Magyarország nemzetközi tekintélyének fontosságáról beszélt, amely „más módon vívhatja ki a tekintélyt és a tiszteletet, mint korábban”. A neoliberális illúziókkal nekünk is le kell számolnunk, mondta. „Ha Magyarország meg akarja találni új helyét és új hangját a világban, akkor nekünk is erős nemzetre és erős nemzetgazdaságra van szükségünk. Ehhez pedig erő kell. Erő és biztos vezetés.” Ebben sok igazság van, azonban számos bírálat éri a kormányt, hogy az emberei jogokat folyamatosan és durván megsértő diktatórikus berendezkedésű országokkal ápol gyanúsan szívélyes kapcsolatot, állítólag tisztán gazdasági érdekeket szem előtt tartva, ártva az ország jó hírnevének
Amikor Orbán kritikai éllel azt mondta, hogy „szembement a józan ésszel, amikor a magyar baloldal milliárdosokat, igazi magyar oligarchákat választott vezetőinek. Olyan embereket, akik mindig és csak az azonnali, közvetlen haszonban képesek gondolkodni, csak a saját érdekeik, csak a magáncéljaik érdeklik őket”, sokan gondolhattuk azt, hogy nem fog olyan gazdaságpolitikát folytatni, amely a Fidesz holdudvarában Gyurcsány vagyoni potenciálját sokszorosan meghaladó multimilliárdos új kasztot hoz létre, sokszor a szerepre méltatlan bugrisokból, a „nemzeti tőkésosztály megteremtésének” magasztosnak tűnő céljával.
„Gondoljunk csak arra a hatalommal való gátlástalan visszaélésre, amit ma Budapesten látunk, és ami miatt lassan mindenki, aki a városvezetésben megfordult, rács mögé kerül. A másik szélsőség a törvényen kívül helyezi magát – azt gondolván, hogy céljai elérése érdekében akár az erőszak is megengedhető.” Ez igen helyénvaló meglátás volt Orbán részéről, de tegyük hozzá, hogy olyan nagy elánnal azóta se üldözték a közvagyon kárára elkövetett bűnöket, mint a Bajnai-kormány egyetlen éve alatt.
Orbán: Úgy vagyok boldog, ahogy vagyok | Magyar Hang
Évnyitó sajtótájékoztatóján Orbán hatalmas egészségügyi bérfejlesztést ígért, 2050-re pedig lehetséges lesz szerinte a klímasemlegesség. A bűnözőknek egy fillért se fizessünk – adta ki az irányt. Lapunk sajnos nem tudott kérdezni a kormányfőtől.
„A szélsőségek hajtóanyaga – sose feledjük el – a gyűlölet. A gyűlölet nem békíthető össze az igazsággal, nem tűri a józan észt, és elutasítja az áldozatkészséget.” – Ezt a gyűlöletcunamit éppen az Orbán-kormány propagandája zúdított rá a magyar népre, például a Fidesz egykori patronálója, Soros György elleni plakátkampánnyal, majd a migrációs válság idején a bevándorlókat a menekültekkel összemosó idegenellenes gyűlöletkampánnyal.
„Öntsünk tiszta vizet a pohárba! A felelősségre vonással nem a múltnak tartozunk, hanem a jövőnknek, elsősorban a gyermekeinknek. Az elszámoltatás célja az, hogy ne ismétlődhessen meg még egyszer mindaz, ami az elmúlt években a magyarokkal történt. Nem hagyhatunk örökül a következő nemzedékeknek egy olyan országot, ahol a törvény egyszerűen nem vonatkozik a hatalmon lévőkre, ahol a hatalmasoknak nem kell felelniük semmiért, míg az átlagembert apró mulasztásokért is előveszik. Mi, mai magyarok olyan országot akarunk a gyermekeinkre hagyni, ahol a törvény szava mindenkire vonatkozik, és kivétel nélkül, és ahol minden embernek – a politikusoknak is – vállalniuk kell a felelősséget szavaikért és tetteikért.”
Tökéletesen egyetértünk Orbán Viktorral. Egyszer valamikor az ő kormányát leváltó új politikai hatalomnak is el kell végezni ezt a hálátlan feladatot.
Egy évvel később, 2011-ben már ötéves tervet hirdetett: 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz. Beszélt az új alaptörvényről is, amelyet meg is alkottatott a kétharmados többségével, megpecsételve sorsunkat.
2012-ben visszafelé mutogatott az elmúlt ama nyolc évre, amikor három baja volt az országnak: az adósságcsapda, amelybe a szocialista kormányok lökték, a munka elveszett becsülete, valamint a tartalékok hiánya, a napról napra élés. És ekkor kezdett szembefordulni az Európai Unióval, mondván: „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol: nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat”.
2010: amikor kiömlött a zagy | Magyar Hang
A maró folyadék negyven négyzetkilométernyi területet árasztott el, az ipari katasztrófa tíz ember halálát okozta.
Aztán 2013-ban szép jövőt vetített elénk: „A magyarok integrációjával világnemzetet építünk, az életszínvonal meghaladja majd az európai átlagot”. És már belső ellenséget vizionált: „Még mindig vannak olyanok, akik vörös alsóneműjüket narancssárgára cserélték, és úgy viselik gondosan, hogy az kilátszódjon a nadrág alól. Az ellenük folytatott küzdelem még hosszú ideig ad majd munkát nekünk”.
A második ciklus végén, 2014-ben ismét a választásra készült. Nagyon nem kellett törnie magát, sehol nem volt hatalmára veszélyes erős ellenzék. „Fújjátok meg a kürtöket, és nyergeljetek, mert holnap indulunk!” – így hangzott az új jelszó immár nyilván a kipcsakoknak címezve.
2015-ben elég volt egy elvesztet időközi választás ahhoz, hogy évértékelő beszédében Orbán felvázolja, miért is kell harcolni minden egyes mandátumért. Azért, hogy „a szocialisták ne térjenek vissza, ne kelljen mindent elölről kezdeni. Ha nem leszünk észnél, még azok fognak bennünket korrupcióval vádolni, akik szétlopták az országot”.
2016-ban természetesen a migrációs válság volt a központi téma. „Mi nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát importálni, itt nem lesznek törvényen kívüli bevándorlónegyedek, nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és lányainkra, még a kísérleteket is megakadályozzuk és megtoroljuk” – mondta Orbán Viktor. Szerinte a magyar kormánynak ezért a különvéleményéért cenzúrával, zsarolással és fenyegetéssel kell szembenéznie, példaként említette, hogy az uniós államok vezetői pénzügyi megtorlást ígérnek Magyarországnak, ha nem vállalja a kvóta szerinti menekültbefogadást.
Három éve, 2017-ben arról beszélt, hogy milyen támadásokat kell kivédeni abban az évben. Meg kell védeni a rezsicsökkentést, napirenden maradt a migráció ügye is, egyúttal hozzátette, meg kell majd küzdeni a nemzetközi szervezetek felerősödő aktivitásával, az átláthatatlan külföldi befolyásolási kísérletekkel is. Mint mondta, nemzetközi szervezetek fizetett aktivistáiról és magyarországi irodáiról van szó, „itt nagytestű ragadozók úszkálnak a vízben, ez itt Soros György határokon átnyúló birodalma”.
A negyedik és az ötödik támadás szerinte az adópolitika és a munkahelyteremtő támogatások nemzeti hatáskörben tartását éri majd. Minden 40 évnél fiatalabb nő 10 millió kedvezményes kölcsönt kap az első házassága mellé. A törlesztést az első és a második gyermek érkezésekor három-három évvel halasztják, a harmadiknál a kölcsönt elengedik.
Újabb év a végtelenített kampány jegyében | Magyar Hang
Ha a miniszterelnök terve megvalósul, kettőezer-tizenkilenc az ellenzéknek bevitt kegyelemdöfés éve lett volna.
Két éve, 2018-ban ugyancsak a választás nyomta rá a bélyeget Orbán évértékelőjére. Az eredmények megfényezése mellett a kormányfő hosszasan riogatta a hallgatóságot a migránsokkal és a Soros-hálózattal. Az üzenet célba ért, újabb kétharmados győzelmet hozva.
Tavaly nagyszabású családtámogatási program bejelentésére használta az évértékelőt a miniszterelnök. Arról beszélt többek között, hogy bővítik a csok kedvezményes hitelét, lakásvásárlásra is fel lehet használni, hogy egy család második gyermekének a születésekor 1 millió, harmadik születésekor 4 millió forintot, minden további gyerek érkezésekor 1-1 millió forintot vállal át a szülők jelzálog-hiteléből, hogy a négygyermekes nők életük végéig mentesülnek az szja-fizetés alól, hogy elindítják a nagycsaládosok autóvásárlási támogatási programját, amelyben 2,5 millió vissza nem térítendő támogatást adnak, hogy bevezetik a nagyszülői gyedet. Ezen kívül megvalósítják a teljes bölcsődei ellátást.
Az Orbán-kormány három év alatt 21 ezer új férőhelyet teremt, 2019 év végéig 10 ezer, utána 5000+6000 férőhelyet létesítenek. 2022-re minden szülő bölcsődébe viheti a gyerekét.
Fekete-Győr András: A XX. század 2022-ben érhet véget | Magyar Hang
„Lehet, hogy még nem bukott meg Orbán Viktor, de ma már mindenki tudja, hogy nem sebezhetetlen”. A párt klíma köröket hív életre, olyan közösségeket, amelyeknek fő célja helyi szinten a környezetvédelem.
