
A jobboldal legfontosabb feladata, hogy ellenzékből ismét kormányra kerüljön – erről is szólt Orbán Viktor kötcsei beszéde szombaton az Atv.hu-hoz eljutott információk szerint.
A zártkörű rendezvényen a volt miniszterelnök arról beszélt: a jobboldal politikai küldetése változatlan, vagyis egy szuverén Magyarország megteremtése és megőrzése. Ennek kapcsán ismét a „nem leszünk gyarmat” gondolatát állította szembe az általa felvázolt ellenzéki politikával. Orbán Viktor úgy értékelte: a Tisza Párt célja, hogy „ismét gyarmatot csináljon Magyarországból”, ehhez Brüsszelt nevezte meg gyarmattartóként, az eszközök között pedig a Soros-hálózatot, a titkosszolgálatokat, a brüsszeli pénzeket és a multinacionális vállalatokat említette. Orbán szerint a jelenlegi kormány Brüsszellel olyan megállapodást kötött, amelynek része a nemzeti erők „letakarítása”, és Brüsszel ezt az alkut támogatja.
A kiszivárgott összefoglaló szerint Orbán Viktor úgy fogalmazott: a Tisza Párt „hazugsággal nyerte meg a választást”, és négy olyan ügyet emelt ki, amelyek szerinte meghatározták a kampányt. Ezek között említette a gödi akkumulátorgyár szennyezésével kapcsolatos állításokat. A beszámoló szerint Orbán azt állította, hogy a Tisza valótlanságot állított a gyár szennyezéséről, és szerinte „kiderült, nincs is”. A volt miniszterelnök a „Zsolti bácsi-ügyet” is ebbe a körbe sorolta. A kiszivárgott információk szerint azt állította: az ügy „kamu”, és egy, a miniszterelnök testvéréhez köthető személy pénzt fizetett egy hamis vallomásért. (Orbán Viktor itt a Kontrollon megjelent Bangó Sándor-interjúra utalhatott, az azonban már a választások után, április 24-én történt.) A korrupciós vádakat szintén politikai támadásként értékelte. A beszéd összefoglalója szerint Orbán Viktor úgy vélte, hogy ezekről „egytől egyig be fog bizonyosodni”, hogy hazugságok. A negyedik területként a Tisza gazdasági ígéreteit nevezte meg, amelyekről a beszámoló szerint azt mondta: már most látható, hogy „átverés” volt.
Orbán Viktor a beszédben a politikai hatalom megszerzését követő következő lépésként a gazdaságot jelölte meg: „A politikát már elfoglalták, most a gazdaság jön.” Ezt azzal kapcsolta össze, hogy szerinte már megkezdődött a magyar gazdaság külföldi kiszolgáltatottsága: „megy ki a pénz az országból”, és Magyarországot szerinte gazdasági értelemben is gyarmatosítani fogják. A beszéd ezen részében Orbán nem egyszerűen kormányváltásról, hanem a magyar gazdaság jövőjéről szóló politikai küzdelemről beszélt. Az új politikai rendszert „újkommunista digitális tanácsköztársaságnak” nevezte, majd azt mondta: „Aki hozta, az is viszi. A nép hozta, ő is sodorja el.”
A következő időszakot a Tisza politikai támogatottságának megingatására alkalmas időszakként értékelte. A kormány első száz napjáról így beszélt: „Eltelt 100 nap. Eddig türelmet mutattunk. (…) Nekünk harcolni kell”, és a jobboldal feladata az, hogy készen álljon. „Közös nyelv, közös ügyek, egységes nemzeti tábor!” – hangsúlyozta. A feladatok között nevezte meg, hogy a jobboldalnak „fel kell rajzolnia az újkommunista rendszer természetrajzát”, le kell lepleznie a Tisza hazugságait, és alternatívát kell mutatnia.
Orbán Viktor megérkezésekor válaszolt újságírói kérdésekre, erről itt olvashat.









